177422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 6- fenil-striazolo[4,3-a]pirido[2,3-f]-(1-4)-diazepinek előállítására

11 177422 12 tében, 0 °C és 250 °C közötti hőmérsékleten végez­zük ezeket a reakciókat. Az Rí helyén alkil-merkapto-csoportokat tartal­mazó ilyen vegyületeket azután a szokásos alkile­­zési reakciók útján nyerhetjük az R! -ként merkap­­tocsoportot tartalmazó V általános képletű vegyü­­letekből. A fent leírt reakciókat a következő példákkal szemléltetjük: 2-Benzoíl-3-nitro-6-merkapto-piridin 200 g 2-benzoil-3-nitro-6-klór-piridin és 1 liter etanol elegyéhez keverés közben, részletekben hoz­záadunk 120 g nátrium-hidrogén-szulfid-monohid­­rátot. Az elegy 55 °C-ra melegszik. A beadagolás után 1 órán át forraljuk az elegy et, megszüljük a nyert oldatot, majd ecetsawal megsavanyítjuk. Víz hozzáadására a termék kikristályosodik. Híg nát­­riumhidroxid-oldatban feloldjuk a nyersterméket, az oldatot megszüljük, és ecetsavval megint kicsap­juk a merkaptovegyűletet. Termelés: 140 g, op.: 110-115 °C (bomlik). 2-Benzoií-3-nitro-6-metil-merkapto-piridin 45 g nátrium-hidroxid 2,5 liter vízzel készült oldatában feloldunk 150 g 2-benzoil-3-nitro-6-mer­­kapto-piridint, és 35 °C-on, keverés közben az ol­dathoz. csepegtetünk 90 ml dimetil-szulfátot. Utána még egy órán át 40°C-on keveijük az elegyet. Lehűlés után kiszűrjük a kivált kristályokat, és 1,8 liter metanolból átkristályosítjuk. Termelés: 144 g, op.: 110-112 °C. Ezután az ily módon nyert vegyületek 3-as helyzetben lévő nitrocsoportját például kataliti­kusán hidrogénezve (palládiummal, platinával, Ra­­ney-nikkeliel, alkoholokban, dioxánban, tetrahidro­­-furánban, 0 °C és 60 °C közötti hőmérsékleten, 1-50 atm túlnyomás mellett) vagy kémiai úton, litíum-alumínium-hidriddel vagy alumínium-higany­­-víz rendszerrel dietil-éterben, dioxánban, tetrahid­­ro-furánban, 0°C és 60 °C közötti hőmérsékleten aminocsoporttá redukáljuk. Ha a redukálandó ve­­gyüietek kénatomot is tartalmaznak, akkor ajánla­tos például dioxánban vagy etanolban, Raney-nik­­kel jelenlétében hidrogénezve, vagy titán-triklorid­­dal vagy ón(H)-kloriddal redukálni a nitrocsopor­­tot. A fent leírt módon nyert VI általános képletű, ahol az Rt és R3 jelentése az I általános képletű vegyületeknél megadott, vegyületekből a 2 259 471 vagy 2 419 386 számú NSZK-beli nyilvánosságra­­hozatali iratban leírt eljárás szerint nyerhetjük a megfelelő (a 7-es helyzetben az R, -csoporttal, és a fenilgyűrűn az R3-csoporttal szubsztituált) 1,2-di­­hidro-3H-pirido[2,3-fX 1,4)diazepin-2-onokat, illetve ezek 4-N-oxidjait (II általános képlet, ahol a V jelentése hidroxiirsoport, tautomer forma). Ugyan­csak a fenti említett nyilvánosságrahozatali iratok­ban leírt módszerekkel alakíthatjuk át az ily mó­don nyert vegyületeket V-ként más csoportokat tartalmazó származékokká, vagy N-oxidokká, és ha­síthatjuk le az oxigénatomot az utóbbiak nitro­génatomjáról. Az ily módon nyert l,2-dihidro-3H­-pirido[2,3-f](l,4)diazepin-2-onokat, illetve ezek N-oxidjaít ezután a következő módon alakítjuk át a VII általános képletű, ahol Rl5 'R3 és Z jelentése a fent megadott és X jelentése merkapto-csoport. X helyén merkaptocsoportot tartalmazó VII általános képletű vegyületeket oly módon nyerhe­tünk, hogy például foszfor-pentaszulfiddal, semleges oldószerekben, mint például benzolban, toluolban, dioxánban, piridinben vagy klórozott szénhidro­génekben, 0 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten reagáltatunk megfelelő l,2-dihidro-3H-pirido[2,3-f]­­( 1,4)diazepin-2-onokat. V helyén alkoxi- vagy alkil-merkapto-csoportot tartalmazó II általános képletű kiindulási anyagok­hoz oly módon juthatunk, hogy V-ként hidroxil-, merkapto- vagy aminocsoportot tartalmazó II álta­lános képletű vegyületeket vagy ezek tautomer formáját először alkálifém-sóvá alakítjuk, majd ez utóbbiakat a szokásos módon alkilezzük. X helyén alkil-amino-csoportot (illetve alkil-imi­­no-csoportot) tartalmazó VII általános képletű ve­gyületekből nitrozálás útján az X helyén -N(NO)-alkil csoportúi tartalmazó VII általános képletű vegyületekhez juthatunk. A nitrozálás úgy játszódik le, hogy a megfelelő 2-(l—4 szénatomszá­mú alkil)-amino-5-fenil-6-aza-3H-l ,4-benzodiazepine­­ket a szekunder aminok nitrozálásánál szokásos módon salétromossawal kezeljük. Például a követ­kezőképpen hajtunk végre egy nitrozálást: 190 ml ecetsavban feloldunk 26 g 2-metil-ami­­n o -5 -(o-klór-fenil)-6-aza-7-klór-3H-1,4-benzodiazepin­­-4-oxídot, majd 20 °C-on, keverés közben, részle­tekben hozzáadunk 8,5 g nátrium-nitritet. 1 órán át keveijük, majd 600 ml vízzel hígítjuk a reakció­­elegyet, ekkor a 2-(N-nitrozo-metil-amino)-5-(o-klór­­-fenil)-6-aza-7- klór-3H-l ,4-benzodiazepin4-oxid ki­kristályosodik. Kiszűqük, majd vízzel és kevés al­kohollal kimossuk a terméket, ami elég tiszta a további reakciókhoz. (Termelés: 25 g, op.: 196-198 °C). Oly módon is előállíthatjuk a fent említett, X helyén alkil-amino-csoportot tartalmazó VII álta­lános képletű vegyületeket, hogy titán-tetraklorid jelenlétében valamely 1-4 szénatomszámú alkü­­-aminnal (metil-amin, etil-amin, propil-amin, butil­­-amin) reagáltatjuk a megfelelő 6-aza-l,2-dihidro­­-3H-1,4-benzodiazepineket. Például a következő­képpen nyerhetünk 2-metil-amino-5-(o-klór-fenil)­­-6-aza-7-klór-3H-1,4-benzodiazepint : 6,1 g 5-(o-klór-fenil)-6-aza-7-klór-l,2-dihidro-3H­­-1,4-benzodiazepin-2-on és 50 ml toluol elegyéhez 3,1 g metil-amint adunk, majd jeges hűtés mellett, 5 °C és 15 °C közötti hőmérsékleten hozzácsepeg­tetünk 1,3 ml titán-tetrakloridot. 2 órán át 20°C-on, majd 3 órán át 90°C-on keverjük az elegyet. Lehűlés után a termék kikristályosodik. Etanolból kristályosítjuk át. (Termelés: 6g, op.: 228-230 °C). Ezután a fent leírt módon nitrozálhatjuk ezt a vegyületet. A VII általános képletű, ahol Rx, R3 és Z jelentése a fent megadott és X jelentése merkapto­­vagy az —N(NO)Alkil-csoport, ahol az AUcÜ vala­mely 1—4 szénatomszámú alkilcsoport, • vegyületek­ből például oly módon juthatunk a V helyén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom