177405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széna, ill tömegtakarmány tartósítására és mikroelemekkel való dúsítására

3 177405 4 nagy mennyiségű abrakkomponenst nem szívesen használják fel erre a célra. Utóbbi időben mind a szénakészítés, mind a nedves tartósítás esetében a kémiai eljárások felé fordult a figyelem, főként a skandináv államokban, ahol ezek a nehézségek fokozottabbak. A kutatás a különböző alifás szerves savak gom­­baölő (fungicid) hatásának vizsgálatára és a meg­felelő vivőanyag kiválasztására irányult. E kutatá­sok egyik eredménye a BP Chemicals International Ltd. által forgalomba hozott ADD—H elnevezésű tartósítószer, amelynek azonban az összetétele is­meretlen. Hátránya, hogy költséges behozatalt igé­nyel. A nedves tartósítás kémiai módszerei közül a hangyasavas tartósítás terjedt el, valamint a külföldi eredetű Amazil és Kofazil tartósító-szerek. [Herold—Takács: Vizsgálatok a pillangós szálastakar­mányok egymenetes kémiai tartósító eljárásának kidolgozására. Tudományos ülésszak, Debrecen, (1975).] Erre a célra a BP Chemicals International Ltd. által forgalomba hozott ADD—F elnevezésű tartósító-szer jól bevált, de ugyanaz a hátránya, mint a fentebb említett másik szemek. A takarmány tartósításának nehézségei mellett az újabb állat-élettani kutatások kimutatták, hogy az intenzív állattenyésztés mikroelem szükségletét a szálas- és tömeg-takarmányok nem tudják kielégí­teni. A mikroelem hiány részben a makroelemek intenzív szántóföldi használatára vezethető vissza. Ennek következtében ugyanis a termőtalaj kémiai egyensúlya bizonyos mértékig felbomlott, emellett a szántóföldi kultúrák átlagtermése gyors ütemben növekedett, ezért relatív mikroelem szegénység állt elő, amit a beltartalmi vizsgálatok kimutatnak. Találmányunk célja a pillangósok és fűfélék számára olyan tartósító-szerek kidolgozása, amelyek lehetővé teszik egyrészt a betakarítás alkalmával szokatlanul magas nedvesség tartalmú növények tar­tósítását, másrészt a nedves tartósításos módszerrel tárolandó növények növedékének egymenetes be­takarítását, tárolását és tartósítását, végül egyidejű­leg mikroelemekkel való ellátását. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a szálas- és tömeg-takarmányok tartósítása céljára legalkalmasabb propionsav és hangyasav akkor fejti ki gombaölő hatását a legteljesebb mértékben, ha az illékonyságot karboxi-metü-cellulóz-Na (CMC-Na) hozzáadásává meggátoljuk és ezzel egyben a sejt­lélegzést is jelentősen csökkentjük. Felismertük to­vábbá, hogy a különböző állat-élettanilag fontos mikroelemek vízben oldható fémsók alakjában a CMC-Na gélszerkezetébe bevihetők, az így beépült különböző fémionok a növényi felületen egyenlete­sen oszlanak el és ez az egyenletes eloszlás az idő folyamán nem változik. Megállapítottuk, hogy az alkalmazott komponensek egymás között kémiai reakcióba nem lépnek és az állatok egészségére sem külön-külön, sem együttesen nem károsak. A CMC-Na humán gyógyászati alapanyag, élelmiszer­adalék, amelyet a kérődzők gyomra részben cuk­rokra bont le s így táplálékul is szolgál. A pro­pionsav az állatok gyomrában, a hangyasav a nem tartósított takarmányban is megtalálható, de mind­kettő a tartósított takarmány mennyiségéhez ké­pest elenyésző mennyiségben van jelen. A mikro­elemek csekély mennyisége kizárja a káros hatást. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a leg­kedvezőbb hatás akkor érhető el, ha a szert olyan vizes oldat alakjában alkalmazzuk, amelyben széna esetében 10-20 súly%, előnyösen 15—17 súly% propionsav, tömeg- takarmány esetében 8—17 súly%, előnyö­sen 12-14 súly% hangyasav és mindkét esetben 0,2—0,8 súly%, előnyösen 0,4-0,6 súly% CMC-Na van. Mikroelemként a magnézium, mangán, vas, ko­balt, molibdén, cink, réz és szelén vízoldható ve­­gyületeinek vizes oldatát alkalmazzuk olyan kon­centrációjú törzsoldatok alakjában, amelyek meg­határozott mennyiségét a tartósító-szerhez keverve, a széna, illetve tömeg-takarmány 1 kg-jára eső mik­roelem mennyiség meghatározható. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy 10—2Ósúly% - előnyösen 15—17 súly% — pro­­pionsavat, vagy 8—17 súly% — előnyösen 12-14 siáy% - hangyasavat, továbbá 0,2-0,8 súly% - előnyösen 0,4—0,6 súly% karboxi­­-metil-cellulóz-Na-t (CMC-Na) és a kiegészítő száza­lékos mennyiségben vizet összekeverünk és az így nyert kompozíciót egyenletesen a terményre per­metezzük. A CMC-Na és ennek legfeljebb mintegy 50-szeresét kitevő víz összekeverésével gélt készítünk, ehhez propionsavat, vagy hangyasavat és szükség szerint festőanyagot keverünk, végül a kompozícióból hiányzó vizet a gyártás alkalmával, vagy csak a felhasználást közvetlenül megelőzően pótoljuk. A szükség szerinti mikroelemek vízold­ható vegyületeiből vizes oldatokat készítünk és ezeket szükség szerint, a permetezés előtt a kom­pozícióba keverjük. A pillangós- és rétifu-széna készítéséhez propion­savat és CMC-Na-t, valamint szükség szerint mikro­elemeket és festéket tartalmazó kompozíciót per­metezünk a terményre, bálázás előtt, olyan meny­­nyiségben, hogy 1 tonna terményre hozzávetőleg: kiváló minőségű széna esetében 15 liter, jó minő­ségű széna esetében 10 liter, közönséges széna ese­tében 5 liter kompozíció jusson. A pillangós-, rétifu- és tömeg-takarmány készítéséhez hangyasavat és CMC-Na-t, valamint szükség szerint mikroelemeket tartalmazó kompozí­ciót permetezünk a terményre szecskázás közben, olyan mennyiségben, hogy 1 tonna terményre 70—80% nedvességtartalom esetén hozzávetőleg 2,5 liter, ennél nedvesebb termény esetében hozzá­vetőleg 4 liter kompozíció jusson. A találmány szerinti eljárás néhány példaképpeni foganatosítási módját az alábbiakban ismertetjük. 1. példa Pillangós- és rétifű-szénák tartósítására kompozí­ciót készítünk a következő összetétellel: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom