177388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gömbcsapágycsésze elhelyezésére

5 177388 6 Az 1. ábrán az erősen bordázott 1 betonalap­ban gömgsüveg alakú 2 teknő van kialakítva és erre egy központi, hengerhéjakból összerakott 3 lemezhengerből és több sor 4 támaszból, egy alsó 5 csapágycsésze van 6 polussüvegből és sok gömb alakú 7 lemezháromszögből összehegesztve. Az 1 alap 2 teknőjében központos, utánengedő 10 csap­ágyhely van kialakítva. Egy belső részkörön ezután hat további utánengedő 12 csapágyhely. egy középső részkörön tizenkét további 13 csapágy - hely, míg végül egy külső részkörön tizennyolc további 14 csapágyhely van egyenletesen elosztot­­tan elhelyezve. Ezeknek a kialakítását nagyobb léptékben a 2—5. ábrákon ábrázoltuk. A 2. ábrán 20 alaplap látható, amelyen 21 csodarab fekszik és homlokoldalán hozzá van he­­gesztve. A 21 csodarab végig szintétikus 22 hab­anyaggal van kitöltve. A 20 alaplap furatain 23 falkötővasak vannak keresztülhúzva, amelyekkel a 20 alaplap a 24 betonalaphoz van rögzítve. A 3. ábrán ugyancsak a 20 alaplapra egy függőleges tengelyű 25 csodarab van felhegesztve. A 25 csodarabban golyó alakú 26 ballon van, amelynek csatlakozócsonkjához 28 összekötő­vezeték van csatlakoztatva, amely a 25 csodarab 29 nyílásán megy át. A 20 alaplap 30 kengyelek és 23 falkötővasak segítségével van a 24 betonalap­hoz rögzítve. A 4. ábrán ugyancsak 20 alaplapra 32 csodarab van felhegesztve, amelyen átlósan elhelyezett 33 furatok vannak. A 32 csodarab köré felfújható 35 gumiabroncs van helyezve. Ennek 36 csatlakozó­csonkja szelep nélkül 28 összekötővezetékhez csat­lakozik, amely a két 33 nyíláson megy át. A szerkezet a 20 alaplap központi nyílásán átmenő 22 falkötővas segítségével van a 24 betonalaphoz erősítve. Az 5. ábrán 50 henger látható 43 dugattyúval. A 20 alaplapra 38 acélhenger van felhegesztve, amely szabad végén be van húzva. A behúzott 40 rész 41 gyűrűshornyába O-gyűrű van elhelyezve. Ezen az O-gyűrűn csúszik a 43 dugattyú hengeres 42 része. A 43 dugattyú alsó végén 44 megvasta­gítás van, amely a 38 acélhengerben vezetékként szolgál és ütközőt képez. A 44 megvastagítást 45 horony szakítja meg úgy, hogy a gyűrűs tér a megvastagításon át a dugattyú alatti 46 térrel közlekedik. A 46 tér 47 furat segítségével a rajzon nem ábrázolt összekötővezetékkel van összekötve. A 43 dugattyúnak a 38 acélhengerből kiálló részét rugalmas habanyagból levő körgyűrű alakú 48 gal­lér veszi körül, amely megakadályozza, hogy a dugattyú körül egy betongyűrű alakuljon ki. A nyomóhengert a 20 alaplaphoz kapcsolódó, rajzon nem ábrázolt összekötőeszköz köti össze a 24 betonalappal. A 2. ábra szerinti ágyazási helyek alkalma­zásakor a találmány szerinti eljárás a következőkép­pen megy végbe. 10, 12, 13 és 14 ágyazási helyekként a 2. ábra szerinti csodarabok vannak beépítve. A 2 teknőt vízzel töltjük meg úgy, hogy az 5 csapágy csésze a 3 lemezhengerről és a 4 támaszokról lebegve fel­emelkedik. Valamennyi támasztóelemet vagy táv­vezérléssel vagy merülőkkel szereljük fel. Ezután a vizet egy nem ábrázolt kiömlőnyíláson keresztül lassan leengedjük, miközben kézzel vagy táma­szokkal gondoskodunk arról, hogy a csapágycsésze oldalirányban ne tolódjék el. Amikor a csapágycsésze az ágyazási helyeken felütődik, akkor azok a csapágycsésze kialakítá.a szerint plasztikusan deformálódnak. Mivel 3 2. ácia szerinti ágyazási hely feszültség! *s cyulási karak­terisztikái elvileg a .ugóehoz hasonlóak, a különböző ágyazási helyek agyazóerői nem ponto­san egyformák, azonban nagyságrendileg lényegesen közelebb vannak egymáshoz, mintha az ágyazási helyek a szokásos merev csapágyak lennének. A különböző felfekvési erőknek megfelelően a csap­ágycsésze bizonyos mértékben deformálódik, ez a deformáció azonban lényegesen kisebb, mint hogy­ha a csapágycsészét nem utánengedő ágyazási he­lyekre helyeztük volna le. Ezután a már korábban lefektetett tömlőkön vagy csővezetékeken keresztül a középtől kiindulva az alap és a csapágy közötti résbe betont szi­vattyúzunk be. Ez a beszivattyúzás körgyűrű sza­kaszonként történik és közben figyelni kell arra, hogy a munkaműveletek sebessége ne legyen túl nagy, mert különben a beton felhajtóereje az 5 csapágy csészét a 10, 12, 13 és 14 ágyazási helyek­ről felemelheti. Egy betonréteg megmerevedése után is támadhatnak még annak tartományából járulékos felhajtóerők, ha a beton behelyezésekor szabaddá váló víz a betonréteg és a csapágycsésze közötti kis résben szétterül. A megkötés folyamata alatt a beöntött beton­réteg sugárirányban zsugorodik, mivel a 2. ábra szerinti ágyazási helyek utánengedőek, ezek a csapágycsésze ezt követő belső megterhelésekor, ami az erre helyezett építményekből származik, tovább összenyomódik anélkül, hogy a csapágy­csészében eközben jelentős feszültségek lépné­nek fel. A 3. és 4. ábrák szerinti párnák ugyancsak a 2 teknőben vannak elhelyezve és 28 összekötő­vezetékek révén szelepekkel ellátott nyomóközeg­forrással vannak összekötve. Nyomóközegként elő­nyösen 20 bar nyomású vizet használunk. A csapágycsésze lesüllyesztésekor a párnák a 28 összekötővezetékek és a nyitva levő szelepek által egymással közlekednek. így valamennyi párnában ugyanaz a nyomás áll be. A hordozófelületek nagy­ságának egyenetlenségeitől eltekintve, a felfekvő erők valamennyi ágyazási helyen egyenlők. Ahhoz, hogy az 1, illetve 24 betonalap és az 5 csapágy­csésze közötti résbe betont lehessen benyomni, a szelepeket lezárjuk. Ezáltal elkerülhető, hogy ott, ahová a betont bevisszük a beton felhajtóereje és a párna teljes ereje összeadódjék, ami a csapágycsésze felemelését vagy annak deformációját eredmé­nyezné. Ezután célszerű, ha azokban a párnákat, amelyek a már megmerevedett betonréteg tarto­mányában vannak, a belső nyomást megszüntetjük. Az 50 hengerdugattyúként kialakított, 5. ábrán látható ágyazási helyekhez a 6. ábrán vázlatosan ábrázolt kapcsolás tartozik. Ennél a megoldásnál a 24 betonalapra vannak felszerelve az 50 hengerek. A legbelső 50 henger 51 alátéten, magasabban van 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom