177385. lajstromszámú szabadalom • Kibővíthető memória fáziszaj elnyomására digitális jeleket árvivő rendszerekben

5 177385 6 Azzal, hogy a megfelelő alcsoport információ­jának az átviteléhez biztosítunk ilyen kitöltő bitet vagy nem biztosítunk, lehetségessé válik, hogy az egyes alcsoportok részére fenntartott átlagos multi­­plexelő frekvencia megegyezzen a rendszer pillanat­nyi frekvenciájával. Valóban: A 2. ábrán a kibővíthető ME’j—ME’4 vételi me­móriák egyikét tüntettük fel, amely 8,448 Mbit/sec átlagos frekvenciával áramló 1 adatokat vesz. Ez az adatfolyamat LS kitöltést olvasó egységhez érkezik, és ez a 8. ábrán vázolt b törlő jelet és a kitöltésvezérlő bitek helyzetét érzékelő c jelet is fogadja. Ha az LS kitöltést olvasó egység logikai egyes szintű legalább két kitöltést vezérlő bitet fogad két egymást követő b törlő jel impulzusa között, akkor m impulzust bocsát ki, amely Rí letiltó áramkörhöz jut. Ez utóbbi áramkört a kitöltő bit helyzetét ész­lelő d jel és egy 8,457 Mbit/sec ismétlődési frekven­ciájú CK” sorozat is vezérli. Amikor az Rí letiltó áramkört az LS kitöltést olvasó egység kimenete vezérli, akkor kitöröl egy impulzust a d jel által észlelt CK” sorozatból, és ezzel a hivatkozott átla­­golási eljárást végzi és ténylegesen CK’ frekvenciájú jeleket bocsát ki. Ezek a CK’ frekvenciájú jelek US beíró egység bemenetéhez jutnak, és ez utóbbi egység nyolcig számláló CS beírás számlálót és a CS beírás számláló állapotát dekódoló DC dekódert tartalmaz. A DC dekóder kimenetén megjelenő impulzu­sokat arra' használjuk, hogy szekvenciálisán engedé­lyezze ezen adatsorozat beírását egy MM memóriá­ba. Az MM memóriába történő beírást 8,448 Mbit/sec pillanatnyi frekvenciájú CKo órajelsorozat vezérli, és ezt a CKq órajelsorozatot PL fáziszárt áramkör állítja elő. A CK0 órajelsorozat (8. ábra e diagram) n = 8 számlálási kapacitású CL olvasás számlálót vezérel, és ennek kimenetét SL sorossá alakító áramkör ve­zérlésére használjuk. Az SL sorossá alakító áramkör fogadja az MM memória tartalmát és azt a kime­nethez csatlakoztatott áramkörökhöz továbbítja. A PL fáziszárt áramkörben CF fáziskomparátor van, melynek első bemenetét a 8. ábra f diagramján vázolt CK0/n jel vezérli, és ez a jel a CL olvasás számláló utolsó fokozatának kimenetéről származik. A CF fáziskomparátor második bemenetét a DC dekóder utolsó kimenetén levő CK’/n jel (i jel) ve­zérli. A 3. ábrán a CF fáziskomparátor felépítését vázoltuk, és ez FF J-K flip-flopból áll, amely óra­bemenetén a CK’/n jelet kapja a P kapuáramkörtől, melyet a tápfeszültségforrás pozitív kapcsához csat­lakoztatott INT kapcsolón keresztül létesített r jel engedélyez. A P kapuáramkört a PL fáziszárt áramkör beállí­tásához használjuk. Valóban, kezdetben a P kapu­áramkört lezáijuk, és ekkor az FF * J-K flip-flop frekvenciaosztóként működik és olyan hibajelet bocsát ki (8. ábra g diagram), amelynek 50%-os ki­töltési tényezője van. Ez a jel FI szűrőhöz érkezik, amely folyamatos amplitúdójú jelet állít elő, és ennek amplitúdója megegyezik a hibajel átlagértékével. Ez a folyamatos jel VO feszültségvezéreit oszcillátor bemenetéhez érkezik és annak kimeneti frekvenciáját meghatá­rozza. Ha a P kapuáramkört letiltott állapotban tart­juk, akkor a VO feszültségvezéreit oszcillátor úgy van beállítva, hogy 8,448 Mbit/sec értékű CK0 óra­­jelsorozat frekvenciáját állítja elő. Ha az átlagolt CK’ frekvenciájú sorozat átlag értéke megegyezik a CK0 órajelsorozat frekvenciájá­val, akkor az FF J-K flip-flop periodikus törlése biztosított, és ez engedélyezi a P kapuáramkört. Az FF J-K flip-flop kimenetén hibajelet kapunk, ez pedig reteszelt állapotban az előzővel analóg átlag­értéket állít elő. Ez azt jelenti, hogy a CF fáziskom­parátor első és második bemenetéin levő jelek egy­máshoz képest félperiódussal el vannak tolva, és ezért hibajel kitöltési tényezője még mindig 50%-os, és ennek következtében a folyamatos jel amplitú­dója az FI szűrő kimenetén az előzőhöz hasonló lesz. A 8. ábra h diagramja az így kapott hibajelet szemlélteti, és ennek rögzített helyzetű felfutó éle és változó helyzetű lefutó éle van, ez utóbbi a CK’ frekvenciájú jelben megtalálható közökből adódik. A találmány szerint felépített CF fáziskomparátor alkalmazásakor lehetőség nyílik arra, hogy az MM memória átlagos kiolvasási impulzusai automatikusan két egymást követő hasonló beíró impulzus között középre kerüljenek, mert a h sorozat lefutó éleinek az ingadozása pontosan középen van az f sorozathoz képest. A fenti kiviteli példa esetében, ahol a CKo/n és a CK’/n sorozatokat hasonlítottuk össze, n értékét n = 8-ra választottuk. Reteszelt állapotban az Összehasonlított sorozatok bármely egyéb páija az átlaghoz képest félperiódusra fázisban el van tolva, és ilyen módon az MM memória kiolvasó impulzusai (f diagram) átlagosan két egymást követő beíró impul­zus (i diagram) között középen helyezkednek el. A 4. ábrán a VO feszültségvezéreit oszcillátor kapcsolási rajzát vázoltuk, de ezt részletesen nem ismertetjük, mert lényegében egy Colpitts oszcillá­torból áll. A kapcsolás abban különbözik az irodalomban elterjedten ismertetett kapcsolástól, hogy a vissza­csatoló ágban V változtatható kapacitású elem he­lyezkedik el, és ennek révén a Q kristály által kel­tett rezgések frekvenciája a soros kapacitással befo­lyásolható. A V változtatható kapacitású elemet ezenkívül egyik kapcsán az FI szűrő kimenetén megjelenő hi­bajel előfeszíti, és másik kapcsára R potenciométer­­rel kézi úton változtatható folyamatos jelet kapcso­lunk. Az R potenciométer alkalmazása azért is különösen előnyös, mert a változó kapacitású ele­mek, például kapacitásdiódák tömeggyártásánál ha­sonló villamos jelleggörbéjű elemeket nagyon nehéz előállítani. Az R potenciométer állításával ezeket a gyártási szórásokat kompenzálhatjuk. Az 5. ábrán az LS kitöltést olvasó egység lát­ható, amely egymással kaszkádba kapcsolt FFt és FF2 bistabilokat tartalmaz, és ezeket Ej logikai egység kimenetén megjelenő impulzussorozat vezérli. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom