177368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés savkátrány megsemmisítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177368 Bejelentés napja: 1976. VI. 23. (PO-616) Ausztriai elsőbbsége: 1975. VI. 23. (A 4786/75) 1. igénypont 1975. VIII. 21. (A 6480/75) 2—6. igénypontok Nemzetközi osztályozás: C 01 B 17/58 C 10 G 17/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Potuzak Kari mérnök, Purkersdorf, Diehl Kari okleveles vegyészmérnök, Tóth Potuzak Kari mérnök, Purkersdorf, Kari üzemvezető', Bécs, Ausztria Diehl Kari oki. vegyészmérnök, Becs, Ausztria Eljárás és berendezés savkatrany megsemmisitesere 1 A találmány tárgya eljárás savkátrány — különösen ásványolajok savas tisztításánál keletkező savkátrány — megsemmisítésére semlegesítéssel és hőkezeléssel, valamint berendezés az eljárás megvalósítására. 5 A savkátrány megsemmisítése mindezideig olyan komoly nehézségekkel járt, hogy a kénsavas és óleumos raffinálást nemegyszer le kellett állítani, pedig ez a megoldás a legkülönfélébb termékek esetében célszerűbb vagy gazdaságosabb más tiszti- 10 tási technológiákhoz viszonyítva. A savkátrányt egyes lepárlóüzemekben — a környezetvédelmi törekvésekkel szöges ellentétben — mészréteggel lefedve a szabadban tárolják. Ennél a megoldásnál fennáll az a veszély, hogy a 15 savkátrányban levő olajkomponensek a talajvízbe szivárognak és elszennyezik azt. Ezt a tárolási módszert ezért egyre kevésbé engedélyezik. A savkátrány meszes semlegesítése és a keletkező gipsz-kátrány-olaj-iszap tárolása hasonló hátrányokkal jár 20 és emellett még drága, különleges tárolóhelyeket is igényel. A savkátrány egyszerű elégetése csak módosítja a környezetszennyezési problémát. A talajvíz veszélyeztetése helyett ugyanis ennél az eljárásnál 25 nagymennyiségű kén-dioxid és kén-trioxid kerül az atmoszférába, aminek következtében finom eloszlású, lebegő kénsav, illetve kénessav cseppek veszélyeztetik a környező flórát, faunát és az emberek egészségét. Ezen veszélyes anyagok immissziójának 30 2 alacsony szinten tartása érdekében igen magas — ezért drága - kémények építése szükséges az égetőberendezésekhez, de még ilyen feltételek mellett is egyre kevésbé engedélyezik ezek használatát. A környezetvédelmi követelmények ezért szükségessé teszik a füstgázok kén-dioxidtól és kén-trioxidtól való megtisztítását. A füstgázokat ezért mossák és a kimosott savak semlegesítése után keletkező gipsziszapot vagy a talaj agyagrétegébe juttatják vagy megfelelő kapacitású hidrológiai befogadóba vezetik. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a füstgáztisztító berendezés létesítése és az iszapelvezetés megoldása igen költséges. Előnye viszont, hogy a szilárd halmazállapotú égéstermék még nyomokban sem tartalmaz talajvízre veszélyes olajkomponcnseket. Az utóbbi időben egész sor, a savkátrány teljes vagy részleges feldolgozására irányuló eljárás vált ismertté. Utalunk a 156 911 sz. magyar, a 294 287 sz. osztrák, a 3 876 439 sz. USA és a 74 126 201 sz. japán szabadalmi leírásokra. Ezeknek az eljárásoknak közös hátrányos jellemzője az, hogy a savas raffináláskor keletkezett aromás szulfonátokat, továbbá a főként fáradtolajok tisztításakor kapott nehézfémnyomokat nem semmisítik meg. A 141 622 sz. csehszlovák szabadalmi leírás szerint a savkátrány semlegesítésére alkáli fémek és alkáli földfémek oxidjait, hidroxidjait vagy karbonátjait használják. A semlegesítést adott esetben 177368
