177352. lajstromszámú szabadalom • Villamos átlakító egység mechanikai rezgések vagy egyéb nyomásváltozások érzékelésére

3 177352 4 A kitűzött feladat megoldásához az a felismerés vezetett, hogy a membrán és a piezoelektromos átalakító között a közvetlen kapcsolat megvalósít­ható akkor is, ha a piezoelektromos átalakítót a membránba beépítjük. Ehhez azonban szakítani kellett a membránok klasszikus kialakításával, amelynél a membránt vékony, rendszerint fém le­mezből készítették. A találmány szerint a memb­ránt rugalmas műanyag membrántestből készítjük, és ennek belsejében helyezzük el a piezoelektromos átalakítót. A membrántest alkalmazása teljes védelmet nyújt a piezoelektromos átalakító kristálya részére, azt minden külső mechanikai behatástól óvja, ugyanakkor a közvetlen kapcsolat miatt a villamos jellemzők változatlanul kedvezőek maradnak. Járulékos előny származik a membrántest na­gyobb mechanikai szilárdságából is, mert az ismert megoldásoknál a nagyobb külső erő hatások nem­csak a kristályt, hanem magát a lemezből készített membránt is könnyen megkárosíthatták. A szoká­sosnál vastagabb, rugalmas membránkiképzés az ilyen erőhatásokkal szemben jobban ellenáll. Egy előnyös kiviteli alakjánál a membrántest külső felületén villamosán vezető árnyékoló be­vonat van kiképezve. A membrántest előállítása szempontjából előnyös az a kialakítás is, amelynél a membrántest két részből áll, és a piezoelektromos átalakító a külső rész belső falának támaszkodik. A kétrészes kiképzési mód előnyös, ha a membrántest külső része az átalakítót kívülről ha­tároló oldalpalásttal van egybeépítve, és a belső rész ennek belső terében helyezkedik el. Az egyik elektród kivezetés és az árnyékoló bevonat megtakarítható, ha a membrántestnek a külső része villamosán vezető műanyagból készül. A membrántest előnyösen epoxi gyantából, poli­­sztirolból, polipropilénből vagy ezekhez hasonló rugalmas műanyagból készülhet. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti átalakító egység első kiviteli alakjának metszete, a 2. ábra az 1. ábrán vázolt átalakító egység, amelynek külső felületén árnyékoló bevonat van ki­alakítva, a 3. ábra két részből felépített membrántest met­szete, a 4. ábra kétrészes membrántestet tartalmazó villa­mos átalakító metszete, ahol a membrántest külső része egyúttal az átalakító házának egy részét képezi, az 5. ábra a 2. ábrán vázolt átalakító egységet tartalmazó átalakító metszeti képe,- és a 6. ábra az 1. ábrán vázolt átalakító egység méretarányos kiviteli alakjának metszete. Az 1. ábrán a találmány szerinti átalakító egy­­ség legegyszerűbb kiviteli alakjának metszeti képét tüntettük fel, amely mindössze két szerkezeti elem­ből, azaz az 1 membrántestből és az ennek belse­jében elhelyezett 2 piezoelektromos átalakítóból áll. A 2 piezoelektromos átalakító kör vagy tégla­lap alapú hasábocska, melynek szemközti lapfelü­letein elektródkivezetések vannak kiképezve, és ezekhez például forrasztással 3 és 4 kivezetők csatlakoznak. Az 1 membrántest célszerűen kör alakú és vas­tagsága nagyobb a 2 piezoelektromos átalakítóénál. A működés feltétele, hogy a 2 membrántest a ráható mechanikai hatásokat (elsősorban a memb­ránszerű rezgésből származó hajlító és nyíró fe­szültségeket) a benne levő 2 piezoelektromos átala­kítónak átadhassa. A 2 membrántestet ezért rugal­mas műanyagból kell kialakítani. A 2 piezoelektro­mos átalakító elhelyezése többféleképpen megold­ható, a legkézenfekvőbb elhelyezés a membrántest öntött kialakítása, mert ekkor az öntés és az ezt követő keményedés alatt a kristályra káros erőhatá­sok nem keletkeznek. Az 1. ábrán vázolt kivitel már alkalmassá teszi a találmány szerinti átalakító egységet bármely azo­nos célú hagyományos átalakító membránjának he­lyettesítésére. A 2. ábrán vázolt kiviteli alak az 1. ábrán vázolttól annyiban tér el, hogy a 2 membrántest felső felületén villamosán vezető anyagú 5 árnyé­koló bevonat van kialakítva, melynek célja az átalakító házának (5. ábra) a külső zavaró villamos terektől való teljes árnyékolása. Az 5 árnyékoló bevonat bármely ismert műanyag fémezési eljárással vagy vezető festékbevonat létesítésével kialakítható. A 3. ábrán az 1 membrántest két különböző anyagú la és lb részből áll. Az la rész villamosán vezető rugalmas műanyagból készül, ami szükség­telenné teszi az 5 árnyékoló bevonat kialakítását, továbbá a 2 piezoelektromos átalakító felső elekt­ródfelületével közvetlenül érintkezik az 1 memb­rántest villamosán vezető felső la részével, így a 3 kivezető csatlakoztatásra nincs szükség. A kristály felső elektródfelületét az la részhez csatlakoztatott vagy végével abba beöntött esetleg besajtolt 6 huzal vezeti ki. Az 1 membrántest alsó lb része villamosán szigetelő rugalmas műanyag, amely öntéssel csatlakozik az la részhez. A kristály alsó elektródfelületét a 4 kivezető csatlakoztatja. A 4. ábrán a 3. ábrán vázolt kiviteli alak továbbfejlesztett változatát tüntettük fel, amelynél az 1 membrántest villamosán vezető la része egy­úttal az átalakító házának a 7 oldalpalástját is képezi. A ház alját 10 zárólap zárja le és az így kialakult árnyékolt 9 belső térben az átalakítóhoz tartozó önmagában ismert 8 erősítő helyezhető el. Az átalakítót a 8 erősítő kisimpedanciás 11 vonala csatlakoztatja. A házon belül a 4 kivezető közvet­lenül összeköthető a 8 erősítő bemenetével. A másik vezetéket az árnyékolt ház teste képezi. Az 5. ábrán lényegében a 4. ábrához hasonló kiviteli alakot tüntettünk fel, de itt a ház 7 oldal­palástja az 1 membrántesttől elkülönítetten van kiképezve. A ház most nem tartalmaz erősítőt. Az átalakító egység a 2. ábrán vázolt kialakítású. Az 1 membrántest 5 árnyékoló bevonata villamo­sán össze van kötve a fémből készített 7 oldalpa­lástjával. A 6. ábrán az 1. ábrán vázolt kiviteli alak léptékarányos kialakítását tüntettük fel. Az 1 » 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom