177347. lajstromszámú szabadalom • Interferencia résrendszer ultracentrifugához

177347 vagy többfuratos interferenciás cella helyezkedik el. A cel­laszektorok az ülepedés irányába mutatnak. Ha a találmány szerinti berendezésnél az R rést letakar­juk az optikai tengelyre szimmetrikus, a résre merőleges másik réssel, a fényforrást valósítunk meg. Az 1 osztástá­volságú, a szélességű cellán, mint résen fellépő diffrakció következtében egyrészt Xj 1 irányban (radián), másrészt 2X/(2k + l)a irányokban fénymaximumok jönnek létre (k = 1, 2, 3, ...). Ahhoz, hogy az elhajlás következtében az egyes elhajlított fénynyalábok egymást erősítsék, a kö­vetkező feltételnek kell teljesülnie: 1 (2k+l)a A találmány szerint az R rés mentén több pontszerű fényforrást valósítunk meg. A kívánt hatás eléréséhez, az F, lencse f, gyújtótávolságának figyelembevételével, a pontszerű fényforrásoknak az R rés síkjában a következő osztástávoisággal kell elhelyezkednie: 10 15 20 tétele, hogy szigorúan betartsák az f, gyújtótávolság, az Ar osztástávolság és a cellaméretek elméleti értékeit. Ez azon­ban a gyakorlatban a gyártási hibák miatt nem valósul meg. E probléma kiküszöbölésére a találmány egy, a szük­séges rácsállandónál kisebb Ar osztástávolságú rácsot al­kalmaz (2. ábra) és e rácsot az R rés alatt, célszerűen az R rés központján átmenő tengely körül forgathatóan ala­kítja ki (3. ábra). A forgatás következtében a rács osztástávolsága nő. Ily módon a gyártásból adódó hibák minden esetben meg­szüntethetek és a maximális kontraszt, azaz az egyes mel­lékmaximumok egymásra történő leképezése megvalósít­ható. A találmány további előnye a pontszerű fényforrású in­terferenciás képpel szemben, hogy széles sávban, azaz a (résszám+5)-nek megfelelő tartományban a koncentráció eloszlás még egyértelműen szemléltethető (4. ábra). A találmány tehát az ismert megoldásokkal szemben ki­sebb expozíciós időt (vagy kisebb lámpateljesítményt) és gyorsabb, kényelmesebb, pontosabb kiértékelést biztosít. Ar = Kis szögek esetén a szög tangense közel egyenlő az ar­­cusvat, azaz tg k). ^ kX 1 = I Ily módon elérhető, hogy az optikai tengely, azaz a pont­szerű fényforrás jobb és baloldalán, a mellékmaximumok irányában világító pontok lesznek a celláknak megfelelő térrészben. Például f, = 500 mm gyújtótávolságú F, lencse esetén 40 osztás, amely az optikai tengelyre szimmetrikus elhelyezkedésű, nem ad mérhető hibát az optikai mellék­maximumok tekintetében. A/ interferencia cella a méretétől függően összegződnek az egyes mellékmaximumok irányában a fényintenzitások. A mellékmaximumok pontos összegeződésének az a fel-Szabadalmi igénypont 25 Interferencia résrendszer ultracentrifugához, amely fényforrást, egy azt leképző kondenzátor rendszert, vala­mint a fényforrás képének helyén legalább egy, egy lencse gyújtósíkjában lévő rést, továbbá vizsgálandó anyagot tar­talmazó interferencia cellát tartalmaz, azzal jellemezve, 30 hogy a rés (R) az ülepedés irányára merőleges állású és a rés (R) síkjában, a rendszer optikai tengelyével párhuza­mos tengely körül forgatható, Xfl - f,-néI kisebb osztástá­volságú, k számú osztásból álló rács van elhelyezve, ahol X = hullámhossz, 1 = az interferencia cella osztástávolsá- 35 ga, f, = a lencse gyújtótávolsága, továbbá k = 1, 2, 3, és egyidejűleg teljesül a következő összefüggés : , kX. kX. ... , tgT~T< 0 ' 4 db rajz A kiadásért felel : a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 82.6505.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen - Felelős vezető: Benkő István igazgató 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom