177345. lajstromszámú szabadalom • Berendezés giroteodolitoknál a szögmérőrész műszerállandójának meghatározására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177345 Bejelentés napja : 1978. VIII. 9. (MA—3019) Nemzetközi osztályozás: G 0! C 19/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. XII. 31. A feltaláló: Szabadalmas: Hollai Kornél gépészmérnök, Budapest Magyar Optikai Művek, Budapest Berendezés giroteodolitoknál a szögmérőrész műszerállandójának meghatározására i A találmány tárgya berendezés giroteodolitoknál a szögmérőrész műszerállandójának meghatározására. A pörgettyűs teodolitok legnagyobb részénél a pörgetytyűs egység a szögmérőrész — teodolit — alatt helyezkedik el. A pörgettyűs egység lengőrészének a tetején általá- 5 ban egy tükör helyezkedik el. Ezen keresztül jön létre az optikai kapcsolat a teodolit és a pörgettyűs egység között, a teodolit forgórészén elhelyezkedő kollimátor segítségével. Az északi irányt megadó tükör helyzete a kollimátor — autokollimátor — látómezejében megjelenő jelek segít- 10 ségével meghatározható. Ez célszerűen a kollimátor skálájának, vagy más jelrendszerének a felhasználásával történik, leolvasás vagy jelegyeztetés útján. A geodéziai iránymeghatározás a műszer távcsövével történik. Tehát a lengőrészen lévő tükör, illetve annak normálisába beállított 15 kollimátor optikai.tengelye és a geodéziai irányt megadó távcső optikai tengelye közti szög számszerű értéke adja megirányzott cél és az északi irány közti szög — azimut — egyik összetevőjét. Ezt általában a szögmérő-rész műszerállandójának nevezik. Ennek stabilitásától függ a műszer 20 szögmérő egységének pontossági megbízhatósága. Mivel nagyon sok mechanikai és optikai elemen keresztül kapcsolódik egymáshoz a távcső és a kollimátor. ezért az 1—2''-es stabilitás tartósan nagy igénybevétel mellett nem biztosítható. Emiatt az említett szögérték számszerű ellen- 25 őrzése, illetve kimérése — különösen nagypontosságú azimut — meghatározás esetén — szükségszerűen elvégzendő feladat. Például a kollimátorral és a távcsővel is külön-külön ugyanarra a célpontra irányoznak és leolvassák a teodolit vízszintes körét. A két szögleolvasási érték különbsé- 30 2 ge a műszerállandó. A fent vázolt kollimátoros és távcsöves elrendezés esetén a műszerállandó kimérésekor a pörgettyűs egységet minden esetben le kell szerelni a teodolitról. Ezért ezt a mérést terepkörülmények közt általában nem végzik el, vagy ha mégis — igen ritkán a pontosság érdekében — akkor ez a műszer szétbontása miatt mindig bizonyos veszélyekkel jár. Ez például a porosodás és a terepkörülmények közti szerelési nehézségek. Ez a szerelés és mérés minden esetben a hasznos pörgettyűs mérési időn túli időráfordítást igényel. Ismert olyan megoldás is, amelyben a geodéziai távcsövet és a pörgettyűs lengés megfigyelésére szolgáló autokollimációs távcsövet egyesítik (337646 számú szovjet szabadalmi leírás). így látszólag a fő problémát a két távcső öszszevonásával meg lehet kerülni. Ez a kivitel azonban sok hátránnyal jár. A leglényegesebb, hogy szükség van a távcső és a pörgettyűs egység tetején lévő tükör optikai kapcsolatát biztosító prizmára vagy tükörre. Ezek deformációja — például erős hőmérsékletváltozás hatására — olyan hatású, mintha a pörgettyűs egység tükre elfordult volna a távcsőhöz képest. Ez olyan műszerállandó változást okoz, amelyet közvetlenül sem észlelni, sem kimérni nem lehet. Tehát ez a konstrukció teljes mértékben még elméletileg sem oldja meg a müszerállandó mérését. A találmány tárgya egy olyan berendezés, amely lehetővé teszi a pörgettyűs egység lengőrészén lévő tükör helyzetét megállapító kollimátor és a geodéziai távcső közti szög meghatározását a pörgettyűs egység leszerelése és az ezzel járó összes meghibásodási veszély fennállása nélkül, va-177345
