177343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrofil polimer gélek előállítására alkalmas vizes oldatok stabilizálására és szemcsés anyagok és/vagy szilárd testek, különösen hibás csatornák és mélyépítési műtárgyak szilárdságának és vízzáróságának fokozására
7 177343 8 csatornaszakaszban megszüntetjük a levegőbevezetést, és a csőelzárókat elbontjuk. Ezzel a javítás befejeződött. Ha a javítás eredményéről vízzel vagy levegővel történő vízzárósági vizsgálattal kívánunk meggyőződni, úgy ezt a csőelzáró elbontása előtt tarthatjuk meg. A javítás során a csatorna hiányosságain, rossz illesztésein, repedésein, szivárgási járatain kinyomódott, illetve a szivárgási járatokba, repedésekbe, üres fugákba behatolt anyag — az oxigén-utánpótlás megszűnése következtében — begélesedik, illetve megszilárdul, és ott 6 vízzáró réteget képez. Ezáltal tehát nemcsak a csatorna szivárgási járatait tömjük el tökéletesen, hanem ezeken keresztül a környező talajt is vízzáróvá tesszük és megszilárdítjuk, és így a csővezeték ágyazási viszonyai is nagymértékben javulnak, ami döntő fontosságú a csatornahálózatok állékonysága és élettartama szempontjából. A vizes reagens-oldat szállítására, csatornába töltésére és visszaszivattyúzására célszerűen perforált levegőbevezető csővel, szivattyúval és megfelelő kompresszorral ellátott iszapszippantó autókat használhatunk. A szállító tartályokban is gondoskodnunk kell a folyadék állandó levegőztetéséről. A vizes reagens-oldat tárolására célszerűen üvegszálas poliészter falú, az alján levegőbevezetésre szolgáló perforált csövekkel ellátott tartályokat használunk. A felhasználandó vizes reagens-oldat összetétele a helyi körülményektől, adottságoktól, a csatorna anyagától, a hibásodás mértékétől függően többféle lehet. Egyik általánosan használható reagens-oldat összetétele a következő : 700 liter csapvíz 300 kg akrilamid 1,5 kg metilén-bisz-akrilamid 10 kg N,N-dimctil-fenetilamin 10 kg ammónium-perszulfát A vizes reagens-oldat előállítása során a komponenseket a megadott sorrendben, intenzív levegőbevezetés és keverés közben keverjük össze egymással. Az oldat keverését a levegőbevezetés is biztosíthatja. A következő komponens beadagolását csak akkor kezdhetjük meg, ha az előzőleg beadagolt komponens már teljesen feloldódott a vízben, illetve a vizes oldatban. Az igy előállított oldat állandó levegőbevezetés mellett korlátlan ideig tárolható. Amennyiben az oldatra hosszabb ideig nincs szükség és nem kívánjuk az újabb felhasználásig az oldatot állandóan levegőztetni, a következő módon járunk el : Az oldatban a levegőbevezetést addig tartjuk fenn, amíg az oldatban lévő perszulfát spontán teljesen el nem bomlik. Ezálta'ában 12—24 óra alatt következik be. Ezt követően az oldat amely reaktivitását elvesztette — levegőztetés nélkül is tetszés szerinti ideig tárolható. Amennyiben ehhez az oldathoz ismét hozzáadjuk a korábban közölt ammónium-perszulfát mennyiséget, az oldat újból reaktívvá válik, és az előzőekben ismertetett módon ismét felhasználható javításokhoz. Abban az esetben, ha a levegőbevezetés valamely oknál fogva, például műszaki hiba következtében váratlanul megszűnne, az oldat minden köbméterére számítva a készenlétben álló kannából 1 liter tömény réz(II)-klorid oldatot keverünk a reagens-oldathoz. 3. példa A' 2. ábrán 40 cm belső átmérőjű betoncsatorna javítását és vízzáróvá tételét tüntetjük fel nagyüzemi módszer alkalmazásával. Az első műveleti lépésben egyszerre öt akna (15—19 aknák) közötti 120 m hosszú szakaszt veszünk kezelésbe. A feltöltéshez és az injektáláshoz az adott esetben 28 m’ reagens-oldatra van szükség. Az első 120 m hosszú szakasz megjavítása után az oldatot közvetlenül a 19- 23 aknák közötti második 120 m-es szakaszba töltjük. így egy 8 órás műszak alatt 240 m hosszú csatornaszakaszt javíthatunk meg. Ilyen termelékenység az eddig ismert javító eljárásókkal nem érhető el. A vizsgált esetben a javítás sebessége 30 m/óra, az élőmunka-ráfordítás pedig 0,33 óra/m. Ilyen hatékonysági értékek más ismert javítási módszerekkel nem biztosíthatók. Amennyiben a fővezetékkel együtt csatlakozó vezetékeket, például házi bekötő vezetékeket is kívánunk javítani, akkor a levegőbevezető csövet a bekötő vezetékekbe is be kell helyezni, és a javítás ideje alatt ezeket a csatornaszakaszokat is levegőztetni kell. 4. példa A 3. ábrán olyan nagyobb műtárgyak (mászható, járható szelvényű csatornák, tartályok, medencék, alagutak, stb.) vízzáróvá tételére alkalmas megoldást mutatunk be, amikor a teljes szelvény vagy tér feltöltése reagens oldattal már nem gazdaságos vagy pedig körülményes. A javítandó szakasz lezárása után elhelyezzük a csőfal mentén a megfelelő számú, egymáshoz és a csővezetékhez 7 távolságtartó elemekkel rögzített 8 perforált levegőbevezető csöveket, majd az üres vagy tömör 10 térkorlátozó elemet a javítandó szakaszba helyezzük. A térkorlátozó elemet 9 távolságtartókkal rögzíthetjük a kívánt helyzetbe. A térkorlátozó elem például levegővel felfújt és adott esetben részben vízzel töltött műanyagtömlő, tömör vagy üreges műanyaggolyó stb. lehet. A feltöltéshez használt reagens-oldat összetétele, elkészítési módja és szállítása, továbbá a feltöltés és javítás menete megegyezik a 2. példában közöltekkel. 5. példa A találmány szerinti eljárás kitűnően alkalmazható elöregedett, téglahiányos, kötőanyaghiányos fugákat tartalmazó téglacsatornák (például 60/90 vagy 80/120 cm belméretű tojásszelvényű csatornák) javításához is. A javítást térkorlátozó elemek felhasználásával a 2. példában leírt módon végezzük. A javítás során a gél kitölti a fugákat és repedéseket. A hiányos fugákon és a téglahiányos részeken a környezetbe kijutó oldat átjárja a környező talajt, s így a talaj 20—70 cm vastagságban oldattal, illetve géllel telítődik. A javított csatorna metszeti képét a környező talajréteggel együtt a 4. ábrán mutatjuk be. Látható, hogy a csatorna körül jelentős tömegű szilárd, kissé elasztikus 11 kéreg alakul ki, amely teljesen vízzáró, és kellő mechanikai szilárdságot is biztosít. Az 5. ábra a körszelvényű hibás csatornák javítása során a csatorna falán kívül keletkező megszilárdult 12 vízzáró részt mutatja be. 6. példa A 6. ábrán nyitott, hibás, nem vízzáró, talajvízben lévő medence javítására mutatunk be példát. A medencét a megfelelő tisztítás, a levegőbevezető perforált csövek behelyezése és a levegőbevezetés megindítása után a 2. példában közölt összetételű vizes 13 reagens-oldattal töltjük fel. Szükség szerint az exfiltrácíó miatt a me5 10 15 20 25 30 .35 40 45 50 55 60 65 4
