177329. lajstromszámú szabadalom • Triazol-származékokat tartalmazó fungicid, baktericid vagy növényi növekedést szabályozó készítmények, valamint eljárás hatóanyaguk előállítására
177329 4 elegyhez egy alkálifém-jodid, így például nátrium- vagy kálium-jodid hozzáadása. Célszerű továbbá nem túlságosan megemelt hőmérsékletek alkalmazása is a reakciósebesség fokozására, különösen előnyös pedig a reagáltatásnak a reakcióelegy forráspontján végzése. A képződő (I) általános képletű ketálok a reakcióelegyből ismert módon különíthetők el és kívánt esetben tovább tisztíthatok. Az elkülönítésre és tisztításra alkalmazhatunk például kristályosítást, extrahálást, eldörzsölést és kromatografálást. Az (I) általános képletű, szabad bázis formájában képződő (I) általános képletű ketálok kívánt esetben a mezőgazdaságban hasznosítható savaddíciós sóikká konvertálhatók e célra alkalmas savakkal, így szervetlen savakkal, például sósavval, hidrogén-bromiddal, hidrogén-jodiddal, kénsavval, salétromsavval, tiociánsavval vagy foszforsavakkal, valamint szerves savakkal, például ecetsavval, propionsawal, 1,4-bután-dikarbonsawal, (Z)-2-buténkarbonsawal, (E)-2-buténkarbonsavval, 2-hidroxi-l,4-bután-dikarbonsavval, 2,3-dihidroxi-l,4-bután-dikarbonsavval, 2-hidroxi-l,2,3-propán-trikarbonsawal, hidroxiecetsavval, a-hidroxi-propionsavval, 2-oxo-propionsavval, etándikarbonsav val. propán-dikarbonsavval, benzoesavval, 3- -fenil-propénsavval, a-hidroxi-benzolecetsavval, metánszulfonsavval, etánszulfonsawal, hidroxi-etánszulfonsavval. 4-metil-benzolszulfonsawal, a-hidroxi-benzoesavval, 4-amino-2-hidroxi-benzoesavval, 2-fenoxi-benzoesavval vag> 2-acetil-oxi-benzoesavval végzett reagáltatás útján. A savaddíciós sókból a szabad bázisok a szokásos módon végzett kezeléssel, azaz például egy alkálifém-hidroxiddal, így például nátrium- vagy kálium-hidroxiddal végzett kezelés útján szabadíthatok fel. A (III) általános képletű kiindulási vegyületek — melyek egy része ismert vegyüld — ismert módon állíthatók elő. így például Z helyén —CH2—CH2—, —CH(CH,)—CH,—, —CH(CH,)—CH(CH3)— és —CH,—CH,—CH,— csoportot hordozó (III) általános képletű vegyületeket, illetve ezen vegyületek előállítását ismertetik a 3 575 999 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. A (III) általános képletű vegyületek általában valamely (IV) általános képletű keton-származék — ahol Ar és Y jelentése a korábban megadott — valamely (V) általános képletű diollal — ahol Z jelentése a korábban megadott — végzett ketálozása útján állíthatók elő, éspedig például a Synthesis, 1, 23 (1974) irodalmi helyen ismertetett ketálozási módszerek valamelyikével. A (III) általános képletű vegyületek előállítására például előnyösen úgy járunk el, hogy a két reaktánst visszafolyató hűtő alkalmazásával több órán át forraljuk (és eközben a vizet azeotrop elegy formájában elkülönítjük) egy alkalmas szerves oldószerben, előnyösen valamilyen egyszerű alkoholban, például etanolban, propanolban, butanolban vagy pentanolban valamilyen alkalmas erős sav, például 4-metil-benzolszulfonsav jelenlétében. A reagáltatáshoz szerves oldószerként alkalmazhatók még például az aromás szénhidrogének, így például a benzol, metil-benzol vagy dimetil-benzol és telített szénhidrogének, így például a ciklohexán is. A (III) általános képletű vegyületek tehát például a B reakcióvázlatban ábrázolt módon állíthatók elő. A B reakcióvázlatban Ar, Y és Z jelentése a korábban megadott. A (IV) általános képletű keton-származékok általában 1 ismert vegyületek és a szerves kémiában jártas szakemberek számára ismert módon állíthatók elő. Az (I) általános képletből szakember számára magától értetődő, hogy számos (I) általános képletű vegyület molekulájában aszimmetrikus szénatomot tartalmaz, és így ezek a vegyületek különböző sztereokémiájú optikai izomerek formájában fordulhatnak elő. Közelebbről, ha a dioxolángyűrű 4-helyzetében alkilcsoportot hordoz, akkor az a szénatom, amelyhez az alkilcsoport kapcsolódik, valamint a dioxolángyűrű 2-helyzetű szénatomja aszimmetrikus. Az (I) általános képletű vegyületek sztereokémiái optikai izomerjei önmagában ismert módon különíthetők el és szeparálhatók egymástól. Természetesen a különböző optikai izomereket is a találmány oltalmi körébe tartozóknak tekintjük. Mint említettük, az (I) általános képtetű vegyületek és savaddíciós sóik felhasználhatók gombák és baktériumok irtására. így ezek a vegyületek alkalmazhatók patogén mikroorganizmusok okozta megbetegedésekben szenvedő növények kezelésére, valamint különböző anyagokon található mikroorganizmusok elpusztítására. Az (I) általános képletű vegyületek tehát rendkívül hatásos mezőgazdasági fungicidek. Rendkívül hatásosak számos gombafajtával, így többek között különböző növényeken lisztharmatot okozó gombákkal, például Erysiphe graminis, Erysiphe polygoni, Erysiphe cichoracearum, Erysiphe polyphaga. Podosphaera leuchotricha, Sphaerotheca pannosa, Sphareotheca mors-uvae és Uncinula necator speciesekkel, valamint egyéb gombákkal, például a Venturia inaequalis, Colletotrichum lindemuthianum, Fusarium oxysporum, Alternaria tenuis, Thielaviopsis basicola, Helminthosporium gramineum és Pénicillium digitatum speciesekkel szemben. Az (I) általános képletű vegyületek különösen jól hasznosíthatók profilaktikus, gyógyító és szisztémikus hatásukra tekintettel. Fitopatogén gombákkal szemben kifejtett fungicid hatásukat az alábbi kísérletek eredményeivel kívánjuk demonstrálni. Az alábbiakban ismertetett kísérletek közül számos kísérletben az (I) általános képletű vegyületek közé tartozó, (la) képletű l-[2-(2,4-diklór-fenil)-l,3-dioxolán-2-il-metil]-lH-l,2,4-triazolt használjuk kísérleti vegyületként, ez azonban nem azt jelenti, hogy a találmányt erre a vegyületre kívánjuk korlátozni. A) Az (I) általános képletű vegyületek profilaktikus hatása uborkán Erysiphe cichoracearum gomba ellen lombozatkezeléssel. Közel 10 napos uborkapalántákat olyan vizes oldattal permetezünk, amely a kísérleti vegyületet 250, 100 vagy 10 p. p. m. koncentrációban tartalmazza. Ugyanakkor kontrollnövényeket kezeletlenül hagyunk. A növényeket szárításuk után az Erysiphe cychoracearum spóráival fertőzzük meg úgy, hogy egy erősen fertőzött levéllel a növényeket gyengén bedörzsöljük. 15 nappal a mesterséges fertőzés után a megbetegedés mértékét megállapítjuk a növényeken a foltokat megszámolva. Az alábbi I. táblázatba# megadott értékek két növényre vonatkozó átlagéltéig amelyeket az alábbi értékelési rendszer szerípt száíholtunk ki. 0 = egyetlen folt sem észlelhető a növényért 1 = 1—5 folt észlelhető a növényen 2 = 6—10 folt észlelhető a növényi 3 = több mint 10 foltészlelhető a növényen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2