177274. lajstromszámú szabadalom • Eljárás belsőégésű motoroknál a tüzelőanyagbefecskendező fúvóka nyitási időpontjának meghatározására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására

5 177274 6 kapcsolt, aktiváló 30 áramkörből és 31 mérésengedélyező­bői áll, amely utóbbi viszont a 21 szintkomparátor kime­netére van kötve. Az önmagában ismert aktiváló 30 áram­kör és 31 mérésengedélyező úgy van egymással összekap­csolva, hogy az aktiváló 30 áramkör a beérkező „S” segéd­jeire feloldja a 31 mérésengedélyezőt vezérlő „T” tiltójelet. Ekkor a 21 szintkomparátor „I” impulzussorozatából a 3F mérésengedélyezőn átjutó jel a tüzelőanyagbefecskendező 12 fúvóka nyitásakor keletkező „B” rezgésjel. A „B” jelre az aktiváló 30 áramkör újból „T” tiltójelet küld a 31 mé­résengedélyező 31t bemenetére, amely a következő „S” se­gédjei megjelenéséig fenn is marad. Ezzel biztosítható te­hát, hogy csak az „S” segédjei és a felsőholtponti „H" jel közötti rezgésfartományt értékeljük, a többit töröljük. így a törölt tartományok nagyobb amplitúdójú rezgései nem zavarhatják meg a mérést, továbbá a kiválasztott tarto­mány első nagy „B” rezgésjele biztonságosan és pontosan határozza meg a befecskendezőfúvóka nyitását, azaz a tü­zelőanyagbefecskendezés kezdetét. A jelkiválasztó 29 egység kimenete és a jelszétválasztó 28 egység felsőholtponti „H” jelet leadó 28H kimenete időmérő 32 áramkör 32B ill. 32H bemenetére van kötve. Ez a jelen esetben ismert 33 óragenerátorral előállított „C” órajelimpulzusokat leszámláló, önmagában ismert szög­számláló. Az időmérő 32 áramkör „M” impulzustartalma az előbefecskendezési ß szög értékével arányos. A jelszét­választó 28 egység 28s és 28H kimenetei továbbá ismert re­ferenciaidőmérő 34 áramkör 34s illetve 34H bemenetére csatlakoznak. A referenciaidőmérő 34 áramkör ugyancsak kapcsolatban van a 33 óragenerátorral (ezt a rajzon a jobb áttekinthetőség kedvéért csupán nyíllal jelöltük). Az „S” segédjei indítja a „C” órajelimpulzusokat számláló refe­renciaidőmérő 34 áramkört, amelynek „N” impulzustar­talma a 26 segédjelaktiváló a szögével arányos, amely re­ferenciául szolgál. Az időmérő 32 áramkört és a referen­ciaidőmérő 34 áramkört a jelszétválasztó 28 egység 28h kimenetén át az „S” segédjelet követő első felsőholtponti. „H” jel állítja le. Az időmérő 32 áramkör és a referenciaidőmérő 34 áramkör ismert 35 kijelzőegységgel összekapcsolt aritmeti­kai 36 egység 36M ill. 36N bemeneteire csatlakoznak. Ez az aritmetikai 36 egység jelen esetben ismert kalkulátor áramkör, amely ismert időzítő 37 áramkörrel is kapcsolat­ban van. Az aritmetikai 36 egység önmagában ismert 38 illesztő­­egységen át — a jelen esetben — ismert adatrögzítő és ki­értékelő egységre pl. 39 számítógépre van kötve. A 38 il­lesztőegység ismert feszültségszintillesztő 40 egységből és ezzel összekapcsolt, adatátvitelt vezérlő 41 egységből áll. A találmány szerinti berendezés ábrázolt példakénti ki­viteli alakja korrekciós tényezőt előállító 42 egységgel is el van látva, amely ismert elektronikus 43 fordulatszámmé­­rőből és ezzel összekapcsolt 44 fixmemóriából áll. A 42 egység bemenete a 22 forgásérzékelő kimenetéhez, kime­nete pedig az aritmetikai 36 egység 36K bemenetéhez csat­lakozik. Az időmérő 32 áramkör „M” impulzustartalma, a refe­renciaidőmérő 34 áramkör „N” impulzustartalma, vala­mint a 43 fordulatszámmérő által vezérelt korrekciós „K” tényezőt kiválasztó 44 fixmemória impulzustartalma — az időzítő 37 áramkör ütemezésének megfelelően — az arit­metikai 36 egységbe jut, amelynek 36’ kimenetén át a szá­molási ciklusok végén az eredmény a 35 kijelzőegységen megjelenik, másrészt az eredmény a 36” kimeneten és a 38 illesztőegységen át - a 41 vezérlőegység utasítására — a 39 számítógépbejut. A 39 számítógép azután kiértékeli és regisztrálja a motor különböző üzemállapotaiban végzett mérések eredményeit. A berendezés egységeinek egyetlen befecskendezési cik­lus alatti jelalakjait a 4. ábra szemlélteti, ahol a jelalakok mellett zárójelben feltüntettük a megfelelő egység hivatko­zási számát is. A találmány szerinti berendezés 1—3. ábrák szerinti pél­dakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: A belsőégésű motor különböző terhelés- és fordulat­számtartományába eső befecskendezési ciklusokban a rez­gésérzékel ő 10 elem „R” jelsorozatot állít elő, amelyből a rezgésjelerősítő és jelkiválasztó 21 szintkomparátor alak­formálás után csak az előre beállított „KP” illetve ,.KN” szintet meghaladó „1” impulzussort engedi tovább a jelki választó 29 egység 31 mérésengedélyezőjének 31] bemene­tére. A 22 forgásérzékelő a 26 segédjelaktiváló és a 25 jelakti­váló elhaladásakor keletkező „S” segédjelet, illetve felső­holtponti „H” jelet tartalmazó F jelet ad a jelszétválasztó 28 egység bemenetére, amelyből a 28 egység szétválasztja az „S” segédjelet és a felsőholtponti „H” jelet. A jelkivá­lasztó 29 egység aktiváló 30 áramkörébe jutó „S” segédjei feloldja a 31 mérésengedélyezőt vezérlő „T” tiltást. Ennél­fogva az „I” impulzussorból a 31 mérésengedélyezőn a be­fecskendezés kezdetét jelentő „B” rezgésjel áthaladhat. A „B” rezgésjel hatására az aktiváló 30 áramkör újból „T” tiltójelet küld a 31 mérésengedélyező 31T bemenetére, ami a következő befecskendezési ciklus „S” segédjeiéig fenn­marad. Amint fentebb már említettük, a „B” rezgésjel indítja a 33 óragenerátor „C” órajelimpulzusait leszámoló időmérő 32 áramkört, ennek „M” impulzustartalma az előbefecs­kendezési ß szöggel arányos. A befecskendezés kezdetét je­lentő „B” rezgés előtt azonban már megjelent az „S” se­gédjei, amely indítja a referenciaidőmérő 34 áramkört. En­nek „N” impulzustartalma az a szöggel arányos. A 32 és 34 áramkört az „S” segédjelet követő felsőholtponti „H” jel állítja le a 32n illetve 34H bemeneteken át. Az időmérő 32 áramkör „M” impulzustartalma, a refe­renciaidőmérő 34 áramkör „N” impulzustartalma, vala­mint a korrekciós tényezőt előállító 42 egység fokban kife­jezett korrekciós K tényezője tehát az aritmetikai 36 egy­ségbejut. Az „M” impulzustartalom a befecskendezés kez­dete („B” rezgésjel) és a dugattyú felső holtponti helyzetbe érése („H”jel) közötti TM időtartam alatt leszámlált impul­zusok számát, az „N” impulzustartalom pedig az „S” se­gédjei és a felsőholtponti „H” jel közötti időtartam (TN) alatt leszámolt „C” órajelimpulzusok számát jelenti. Az időmérés itt tehát ismert frekvenciájú órajel impulzusainak leszámlálásával történik. Az aritmetikai 36 egység a tényleges előbefecskendezési ß szöget az „M” és „N” impulzustartalom birtokában és ac ismeretében a következő összefüggés alapján határozza meg: A „K” korrekciós tényező alkalmazása esetén a talál­mány szerinti eljárással pontosan meghatározható előbe­fecskendezési ß szög értékéhez tetszés szerinti „K" kons­tanst adhatunk (ß+K). így az ismert megoldásokkal mért „előbefecskendezési szöggel” a találmány szerint meghatá­rozott eredmény ekvivalenssé tehető, ami a találmány sze­rinti megoldás széles körű elterjesztésének lehetőségét to­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom