177273. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés árnyalt kép megjelenítésére matrix elrendezésú, egyedi fényforrásokból álló kijelző táblákhoz

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177273 & Bejelentés napja: 1976. VI. 29. (VI—1087 Közzététel napja: 1981.1. 28. Nemzetközi osztályozás: G 09 F 9/00, G 09 F 9/42 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1982. X. 31. HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Magos Gábor vili. mérnök, Budapest Villamos Berendezés Szalai József vili. üzemmérnök, Budapest és Készülék Művek, Budapest Kapcsolási elrendezés árnyalt kép megjelenítésére mátrix elrendezésű, egyedi fényforrásokból álló kijelző táblákhoz i A találmány tárgya kapcsolási elrendezés árnyalt kép megjelenítésére mátrix elrendezésű, egyedi fényforrások­ból álló kijelző táblákhoz, ahol az egyes fényforrások kap­csoló áramköre egy-egy sorirányhoz tartozó sínre és egy­­egy oszlopirányhoz tartozó sínre van csatlakoztatva, amely sínekre közvetlenül vagy tárolóelemen át kijelölő áramkörök vannak kapcsolva és amely kapcsolási elrende­zés video-jelforrásra csatlakozik. Az ismert mátrix elrendezésű, egyedi fényforrásokból álló kijelző táblák fényforrásai rendszerint izzólámpák, amelyek áramkörébe egy-egy kapcsoló áramkör van iktat­va. A/ egyes kapcsolóáramkörök bemeneté egy-egy sor­­irányhoz tartozó sínre és egy-egy oszlopirányhoz tartozó sínre van csatlakoztatva, amely sínekre közvetlenül vagy bistabil tárolóelemen át kijelölő áramkörök kimenete van kapcsolva. Az egyes kapcsoló áramkörök teljesítménykap­csoló, szelephatású eleme — teljesítménytől és táplálási módtól függően — rendszerint tranzisztor, tirisztor vagy triac, amely két stabil állapotú tárolóelemmel van össze­kapcsolva, vagy maga Iát el kétállapotú tároló funkciót is. A mátrix elrendezésű, egyedi fényforrásokból álló, hasz­nálatos kijelző táblák kijelölt fényforrásai általában egy­forma fényerővel világítanak. Ezek vezérlése tehát — elte­kintve az előfűtéstől és a külső megvilágítási körülmé­nyekhez történő alkalmazkodástól — csupán a kiírandó karaktereket megjelenítő fényforrások kijelölésére korlá­tozódik. Ezek a kijelző táblák árnyalt kép megjelenítésére nem alkalmasak. Ismeretesek olyan kijelző táblák, amelyek alkalmasak sorok vagy mezők fényhatással történő kiemelésére (pl. 2 olyan eredményjelző tábla, amelyen a legfrissebb ered­mény fényesebben világító fénypontokból álló karakterek­kel van kiírva, mint a korábbi eredmények. Ezeknél a ki­jelző tábláknál a fényintenzitás változtatását a megfelelő 5 sorok vagy mezők tápfeszültségének változtatásával érik el. Ismertek árnyalt képmegjelenítésre alkalmas máirix el­rendezésű kijelző táblák is. Az egyik ilyen ismert megoldás szerint a televíziós ka­it) merából származó videojeleket soronként képpontokra bontva analóg eszközökkel tárolják, és az érintett sor kije­lölt izzólámpáira nagyteljesítményű koordináta erősítő elemekkel egy sornak megfelelő időtartamig akkora fe­szültségimpulzust adnak, hogy az izzólámpa átlagfényes- 15 sége a videojelnek megfeleljen. A kis kitöltési lénye/ő fkh. 0.01 ) miatt a feszültségimpulzus amplitúdója az izzólámpa névleges feszültségének 10-15-szörösét teszi ki. Ebben a megoldásban nem alkalmaznak egyes fényforrásokhoz tartozó kapcsoló áramköröket vagy tárolókat. 20 A megoldás legdöntőbb hiányossága az izzólámpák im­pulzusszerű túlterhelésből eredő gyakori meghibásodása. Az elérhető kontraszt sem kielégítő. További hátrány a megjelenő kép zavaró villogása. 25 Ismeretes továbbá olyan megoldás is, ahol a videojelet négy előre megválasztott fényességfokozatnak megfelelő digitális jellé alakítják, ezzel a jellel egy, kettő, vagy három periódusideig adnak tápfeszültséget a megfelelő izzólám­pára. A megoldás hiányossága, hogy a választható fényes- 30 ségfokozatok számának határt szab a villogási frekvencia. 177273

Next

/
Oldalképek
Tartalom