177258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papír vázanyagú dekorációs célokra szolgáló társított lemez előállítására
3 177258 4 séget vagy a berendezésen alkalmazott kiegészítő védőszalagokkal vagy a bevonóanyag sajátos kiképzésével lehet gátolni, illetve megszüntetni. A sajátos kiképzés alatt egy olyan szerkezetet értünk, amelynél a legalsó réteg a kilépő gyanta felfogására kétoldalt szélesebb a másik vagy a többi rétegnél. A fenti intézkedések nélkül ugyanis a kilépő gyanta bevonja a gépalkatrészeket és ezzel a folyamatos gyártásban állandó üzemzavarokat okoz. A fenti jelenség fő hátránya azonban, hogy a gyantakilépés következtében a borítóanyag felületére felhordandó és a tulajdonképpeni színoldalai alkotó gyantaréteg vastagságát egyszerűen nem lehet pontosan beállítani. Az ismert technológiai eljárások további hátránya még az is, hogy a technológiák hely- és anyagigénye igen nagy. Az általánosan elterjedtnek tekinthető gyártóberendezések mintegy 10 m/perc technológiai sebességnél a szerkezeti hosszúság az 50 m-t is elérheti. A 981 773 számú angol szabadalmi leírás dekorlemezek poliésztergyanták felhasználásával történő gyártását ismerteti, amelynél az adott gyantaösszetétel és a késztermék elérendő tulajdonságainak figyelembevételével hőhatással, lényegében a korábban már leírtak szerint végzik a kikeményítést. A találmány feladata kikészített, továbbá csiszolással, fényezéssel vagy lakkozással utánmunkálható színoldalú dekorációs lemez előállítására alkalmas, gépészeti szempontból igénytelen megoldás kidolgozása. -A találmány egyik előnyös foganatosítási módja szerint ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a papír vázanyagú, dekorációs célokra szolgáló, társított lemez előállítására 100—200 g/m2 négyzetméter súlyú papír vázanyag rétegre vagy rétegekre oldalanként 50— 120 g/m2 mennyiségben telintetlen poliészter gyanta monosztirolos oldatát viszszük fel, majd az így nyert rendszert, adott esetben dekorációs fedőrétegű lemezzel társítjuk. A találmány szerinti eljárás újdonsága abban van, hogy a vázréteg(ek) színoldalára 3—6 % ismert, előnyösen peroxid-katalizátort, hátoldalára pedig 0,1—1,0 %, előnyösen 0,5 % ismert fémsó, előnyösen kobalt-naftenát gyorsítót tartalmazó telítetlen poliészter gyantát viszünk fel ; a bevont váz rétege(ke)t választófóliaként célszerűen szilikonozott papírra fektetjük, feltekercseljük, majd feltekercselt állapotban környezeti hőmérsékleten kikeményítjük, végül a kikeményítés után a választó fóliá(ka)t eltávolítjuk. A találmány szerinti eljárás oly módon is foganatosítható, hogy legalább két bevont vázréteget egyesítünk, szín és hátoldalaik egymásra terítésével. A találmány szerinti eljárás további foganatosításának módja abban van, hogy 100—200 g/m2 négyzetméter súlyú papír anyagréteget 50—120 g/m2 mennyiségben telítetlen poliészter gyanta katalizátort tartalmazó monosztirolos oldatával itatjuk át. Az eljárás ezen utóbbi foganatosítási módjának újdonsága abban van, hogy az átitatott vázréteg hátoldalát a poliészter gyanta mennyiségére számított 0,5—2%, előnyösen 1,5% mennyiségű ismert gyorsító, célszerűen dimetil-anilin szerves oldószeres oldatával vonjuk be; a vázréteg színoldalára választó rétegként szilikonozott papírt, hátoldalára pedig pergament papírt fektetünk, majd a rendszert feltekercseljük, és környezeti hőmérsékleten kikeményítjük, végül a választóréteget eltávolítjuk. A találmány sserinti eljárás oly módon is foganatosítható, hogy az átitatott vázréteg hátoldalát a gyorsító 20 %-os alkoholos oldatával vonjuk be. A találmány szerinti eljárás egyik nagy előnye abban van. hogy a gyanta kikeményítéséhez külső energia fel1 használása szükségtelen. Az ismert és a leírásunknak a technika állásával foglalkozó részében taglalt eljárásokkal szemben a technológia még azonos gyártási sebesség mellett is annyira egyszerű, hogy a találmány szerinti eljárás foganatosításához'szükséges berendezés helyigénye mindössze az ismert berendezések helyigényének ötödrészére tehető és emellett a gyártásbiztonság is jelentős mértékben fokozódott. Másrészről a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a szokásos többszörösét is kitevő gyártási sebesség alkalmazását és ezzel egyidejűleg az anyagfelhasználás is az ismerteknél tapasztaltak mintegy felére esik vissza. Az oldószerpárolgás következtében íénnálló környezetszennyeződés annyira csekély, hogy annak elkerülésére teljesen feleslegessé válik az ismert technológiáknál felhasznált égetővágy visszanyerő készülékek alkalmazása. A találmány szerinti eljárás egy további előnye az, hogy ugyanazon a berendezésen ugyanazon elv alapján tetszés, illetve az igények szerint lehet egy vagy többrétegű bevonóanyagokat előállítani. Ezeknél a technológiáknál egyaránt alkalmazhatunk préselt vagy az ismert technológiák alapján már elterjedt sima felületű vagy díszhatású felülettel készített választófóliákat. Alkalmas továbbá a találmány szerinti eljárás különböző fényességi fokozatú, illetve mattírozott, különböző rétegvastagságú, továbbá csiszolható és fényezhető színfelületű anyagok előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított bevonóanyagok kikeményített rétegei az energiabevezetés elkerülése révén teljesen feszültségmentesek. Ez a feszültségmentes kikészítés különösen azoknál az anyagoknál létfontosságú, amelyeknek rétegvastagságát az utólagos csiszolás és fényezés függvényében kell meghatározni. Ha ugyanis a kezelendő rétegben maradó feszültség van. akkor az utómegmunkálás során fellépő mechanikai és hőigénybevételek hatására elkerülhetetlen a repedésképződés. A fent részletezett minőségi jellegű előnyökön túlmenően meg kell emlékeznünk olyan mennyiségi mutatókról is, mint például az anyag- és energiamegtakarítás révén elérhető 20—30 %-os önköltségcsökkenésről is. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példák segítségével részletesen ismertetjük. 1. példa 120 g/m2 négyzetméter súlyú dekorpapír egyik oldalára 60 g/m2 mennyiségben 3 % ciklohexanon-peroxiddal katalizált (keményitőszert tartalmazó) telítetlen poliésztergyanta 35 %-os monosztirolos oldatát, másik oldalára pedig 60 g/m2 mennyiségben 0,5 % kobalt-naftenát gyorsítót tartalmazó telítetlen poliésztergyanta 30 %-os monosztirolos oldatát visszük fel. A telítetlen műgyantával társított dekorpapírt két szilikonozott papír között feltekercseljük, a tekercset mintegy 12—24 órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk, majd kikeményítés után letekercseljük és a szilikonozott papírokat eltávolítjuk. 2. példa 180 g/m2 négyzetméter súlyú nyers dekorpapír mindkét oldalára 90 g/m2 mennyiségben az 1. példa szerinti összetételben viszünk fel telítetlen poliészter műgyantát. A katalizált műgyantával bevont oldalra szilikonozott papírt, a gyorsítót tartalmazó műgyantával bevont oldalra pedig egy dekorációs fedőréteggel rendelkező (de alsó vé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
