177250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyújtott alakú termékek folyamatos vulkanizálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177250 # Bejelentés napja: 1977. II. 17. (OO—237) Közzététel napja: 1981. II. 28. Nemzetközi osztályozás: B 29 H 5/00, 5/26. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. X.31. A fel ta Iá ló : Szabadalmas : Karppo Jukka Seppo mérnök. Helsinki, Oy Nokia Ab, Helsinki, Finnország Aaltonen Matti Akseli, Espoo, Finnország Eljárás és berendezés nyújtott alakú termékek folyamatos vulkanizálására ! A találmány tárgya eljárás és berendezés nyújtott alakú termékek, például kábelek folyamatos vulkanizálására. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás szerint a vulkanizálandó terméket egy vulkanizáló csövön keresztül húzzuk, amelyen belül a vulkanizáláshoz szükséges hő- 5 fokot sugárzó hő révén állítjuk elő, majd a cső hűtőszakaszában a vulkanizált terméket lehűtjük. Kábelek és tömlők vulkanizálására általában vulkanizáló csövet alkalmaznak. Ezen keresztül húzzák a vulkanizálandó terméket egy olyan hőmérsékleten, amelyen az adott 10 terméknek a vulkanizálási hőfokra reagáló anyagi összetétele a vulkanizálási hőfokot eléri : ekkor következik be a vulkanizálási reakció, majd a vulkanizált terméket fokozatosan hűtjük és a vulkanizáló csőből kihúzzuk. Az ilyen módon végrehajtott vulkanizálási eljárásra alkalmas ún. 15 „crosslinking” anyagok közé tartozik például az alacsonynyomású polietilén, a nagynyomású polietilén, az etilénpropilén-gumi és egyéb szintetikus gumik, végül a természetes alapanyagú gumi is. A vulkanizálandó termék felmelegítésére többféle eljá- 20 rás ismeretes. Ezek közül példaképpen néhányat említünk. A vulkanizálni kívánt terméket egy ún. vulkanizáló csőben vízgőzzel melegítik, A vízgőz hőmérséklete általában 180—-210 C, nyomása ennek megfelelően 1,0—2,0 att. A vulkanizálás teljesítménye függ a cső hosszúságától és a 25 vízgőz hőmérsékletétől. Ha a vízgőz hőfokát növeljük, akkor természetszerűen a nyomás is nő. Ebből viszont az következik, hogy a mechanikus részekkel szemben a termék szilárdsága biztosításának problémái merülnek fel. Ezekből a meggondolásokból eredően, de gazdasági okok mi- 30 ■> att is. a fentebb említett hőmérsékleti és nyomásértékekeket nem szokták túllépni. Sőt, gazdaságilag az is hátrányos. hogyha a vulkanizáló cső hosszát tetszőlegesen választják meg. A vulkanizálási láncban alkalmazott cső hosszúsága ugyanis általában 100—150 méter, ha pedig függőleges irányú vulkanizálási sort építenek ki, akkor a cső hosszúsága 40—70 méter között van. Ismert továbbá az a módszer is, amelynek során a vulkanizálásra kerülő gyártmányt a vulkanizáló csőben infrasugarak segítségével melegítik fel. A szükséges nyomást védőgázzal létesítik. Ilyen berendezést ismertet a 3 588 954 lajstromszámú amerikai szabadalmi leírás. Az infrasugárzóknak a csövön belül történő elhelyezése azonban technikailag elég körülményes, a sugárzók által elfoglalt tér miatt éppen ezért a vulkanizáló csövet viszonylag nagy átmérővel szokták kialakítani. Ennek megfelelően kell a cső falvastagságát is megválasztani. A sugárzók nagy felületi hőmérséklete következtében a vulkanizálásra kerülő gyártmány felülete is könnyen megsérülhet. Ezt az eljárást tehát elsősorban függőleges építésű vulkanizáló csőben lehet végrehajtani. A sugárzók is csak viszonylag kis területet melegítenek fel hatásosan. Ezen túlmenően azonban tény az is, hogy a sugárzók a vulkanizálandó terméket nem egyformán melegítik fel, mivel a sugárzók különálló hőelemekből állanak és a csőben csak meghatározott számú sugárzót lehet elhelyezni. A védőgázzal keveredett vízgőzt és a vulkanizálás során keletkezett gázokat a vulkanizáló csőből úgy távolitják el, hogy a védőgázt komplikált tisztítási és szárítási művelet során, erre alkalmas berendezés segítségével hajtják a csövön keresztül. Az ezen eljárás 177250
