177238. lajstromszámú szabadalom • Meneszthető berendezés vágányágyazaton lévő kisebb vastárgyak felszedéséhez
5 177238 6 sai a hordozójármű mindenkori menetsebességével úgy vannak összehangolva, hogy az ágyazaton lévő kisebb vastárgyak minden menetsebességnél felszedhetők legyenek. Másrészt azonban a mágnesdobok és a szállítószalagok hajtásai számára a menetsebességgel változó teljesítményigény lép fel, ami mindenekelőtt kisebb menetsebességeknél energiamegtakarításhoz, valamint a berendezés nagyobb hatásfokához vezet. Végül a találmány további jellemzője szerint különösen előnyös, ha a mágnesdobok ágyazatfelsőoldalra vonatkoztatott magassági helyzete — előnyösen a futógörgőknek a tartókereten való magasságállítható elrendezésével — állíthatóan van kiképezve. Ezzel a magasságállíthatósággal a mágnesdobok és az ágyazat között az összes kisebb vastárgy biztos felszedéséhez szükséges távolság beállítható, valamint a vágány sínéinek mindenkori profilmagasságától függetlenül. Olyan megoldás is lehetséges, amelynél a mágnesdobok magassági helyzete úgy változtatható, hogy a futógörgőket nagyobb, vagy kisebb átmérőjű futógörgőkre cseréljük. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezéssel felszerelt hordozójármű oldalnézete ; A 2. ábrán felülnézetet tüntettünk fel az 1. ábrán II—II nyíl irányában tekintve; A 3. ábra viszonylag nagyobb léptékű nézet, a 2. ábrán III—III nyíl irányában tekintve. A rajzon vázlatosan feltüntetett 1 hordozójármű két futóműve segítségével vágány 4 aljaival alátámasztott 3 sínjein meneszthető. Az 1 hordozójármű 6 alváza mindkét homlokoldalán 5 vonó- és ütközőszerkezetekkel van ellátva, valamint 7 rakfelületén 8 kezelőfülke van elrendezve. A 6 alváz alsó oldalán az 1 hordozójármű 9 hajtó- és energiaellátószerkezetei vannak elhelyezve, amelyek 10 hajtóműn át a jármű 11 hátsó tengelyét hajtó hajtásból, adott esetben hidraulikus nyomáselőállító-berendezésből, valamint villamosgenerátorbó] áll. Olyan megoldás is lehetséges azoban, amelynél az 1 hordozójármű külső energiaellátását az 1 hordozójárművel összekapcsolt és a szükséges berendezésekkel felszerelt járműtől kapja. Az 1 hordozójárműn a vágánykarbantartási, illetőleg vágányfelújítási munkálatok során előzetesen kiszerelt és a vágányágyazaton elhelyezett sínrögzítőelemeket felszedő és elszállító berendezés van elrendezve, amelyet egészében 12 hivatkozási számmal jelöltünk. Ez a 12 berendezés lényegében 13 mágnesdobegységből és ezután elrendezett 14 szállítószalagegységből áll. Ezek közösen magasságállítható 15 tartókereten vannak ágyazva, amelynek 16 vége a 6 alvázról felfelé nyúló 17 támaszon a vágányra keresztben elhelyezett 18 tengely körül elfordíthatóan van ágyazva. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetében a 13 mágnesdobegység összesen négy, a vágányra keresztirányú 19 tengely körül elfordítható 20 mágnesdobból áll, amelyek közül a két külső a 3 sínszálakon kívüli ágyazatkörzettel, a két belső mágnesdob pedig az ágyazat középső körzetével, azaz a 3 sínszálak közötti ágyazatkörzettel van társítva. A mágnesdobok szabályozható fordulatszámú hajtás segítségével a jelölt nyíl irányában vannak hajtva. A 20 mágnesdobok az 1. ábrán szaggatott vonallal jelölt helytálló tekercsmagból és viszonylag vékonyfalú, nem mágneses anyagú 21 palástból vannak kialakítva, felső oldalukon pedig mágnesesen semleges 22 zónájuk van. Ehhez a 22 zónához mintegy a 20 mágnesdobok palástfelületéhez érintőlegesen elhelyezkedő 23 terelőlemez csatlakozik, amely a 13 mágnesdob-egység teljes szélességében helyezkedik el és az 1 hordozójármű 24 munkairányába tekintve előre lejt. A 15 tartókeretnek a 13 mágnesdobegységet hordó 25 vége két magasságállíthatóan kialakított 26 futógörgők segítségével a vágány 3 sínéin támasztható, illetve meneszthető. A 15 tartókeret magasságállító 27 hajtás segítségével a vastag vonallal jelölt üzemi helyzetből a szaggatott vonallal jelölt, például átállító meneteknél szükséges nyugalmi helyzetbe billenthető (1. ábra). A magasságállító 27 hajtás a 15 tartókereten kétoldalt elrendezett, egyrészt a 6 alvázon, másrészt a 15 tartókeret középrészén csuklósán rögzített hidraulikus 28 munkahengerekből áll. A csupán vázlatosan feltüntetett 14 szállítószalagegység lényegében két, a 13 mágnesdobegységgel közvetlenül együttműködő keresztirányú 29 szállítószalagból és ezekkel megrakott központi fő 30 szállítószalagból áll. A két, a 23 terelőlemez mellett párhuzamosan elrendezett végtelenített keresztirányú 29 szállítószalagok a jelölt nyilak irányában ellentétes, a járműközép felé mutató szállításiránynyal vannak hajtva. Ezek közösen szállítanak az alul elhelyezett közelítőleg L-alakú kontúrú végtelenített központi fő 30 szállítószalagra. Ez a 15 tartókeret 16, illetve 25 végeinek körzetében 31, illetve 32 görgőkön van vezetve, amelyek közül az egyik hajtógörgőként van kialakítva. A fő 30 szállítószalag középső körzetében 33, illetve 34 terelőgörgőkön át van vezetve. Továbbá, a fő 30 szállítószalagnak a 24 munkairánnyal azonos értelmű szállításiránya van. A keresztirányú 29 szállítószalagok körzetében ez a vágánysíkkal először közelítőleg párhuzamosan fut, majd a jármű homlokoldalhoz vezetett emelkedő szakasza az 1 hordozójármű 7 rakfelületén áthalad. A 31 görgő körzetében 35 leadósurrantó található, amelynek alsó 36 átadónyílása a 37 járműoldalhoz képest eltolhatóan van elrendezve. Ugyanezen a járműoldalon további végtelenített 38 szállítószalag van elhelyezve, amely 39 futógörgők segítségével a hordozójármű 7 rakfelületén a hordozójármű hosszirányában eltolható. A nyugalmi helyzetében ábrázolt 38 szállítószalagot a 12 berendezés üzembehelyezése előtt olyan messzire húzzuk a 24 munkairányban előre, hogy annak mellső vége az 1 hordozójárművel összekapcsolt pőrekocsin felfeküdjön, a 38 szállítószalag hátsó vége pedig még a 35 leadósurrantó 36 átadónyílása alatti körzetben legyen. Szükség esetén vágányhosszirányban egymásután több ilyen 38 szállítószalag is elrendezhető, hogy több pőrekocsi megrakását a felszedett sínrögzítőeszközökkel, valamint ezzel a berendezés folyamatos üzemét hosszabb szakaszokon át is lehetővé tegyük. Amint a 3. ábrán látható a 3 sínszálak mellett kétoldalt elrendezett és üzemi helyzetben lévő 20 mágnesdobok a 3 sínszálak futófelületeivel meghatározott vágánysík alá nyúlnak. Annak érdekében, hogy a 20 mágnesdoboknak a vágánysíkhoz képesti viszonylagos magassági helyzetét tetszőlegesen változtatni lehessen, a 26 futógörgőket, vagy a 20 mágnesdobokat magasságállítható ágyazással kell ellátni. A 26 futógörgőkkel biztosítható, hogy a 20 mágnesdobok mindig az ágyazatfelülettől előre meghatározott közepes magasságtávolságra legyenek. Ettől a magasságkülönbségtől, valamint a 20 mágnesdobok mágneses térerejétől függ, hogy az ágyazatfelületen lévő valamennyi sínrögzítőelemet, például 40 alátétlemezeket, 41 aljcsavarokat, sínvándorlásgátló 42 kengyeleket, 43 alátéttárcsákat, stb. a 13 mágnesdobegységgel felszedjük-e. A találmány szerinti berendezés 1—3. ábrák szerinti pél-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
