177198. lajstromszámú szabadalom • Robbanásra hajlamos vegyi anyagok általában 150 C fok fölé való hevítésére szolgáló villamos fűtőkészülék
5 177198 6 mérve lehet, hogy a fűtőtesteket a hevítő tér falához erősítő pontvarratok között a fűtőtestek a készülék hideg állapotában vagy fölfekszenek a hevítő tér falán, vagy a falénál nagyobb görbületűek, és így attól elállnak, a fölfekvés érdekében a fűtőtestek adott esetben a fal felületére iá vannak feszítve, meleg állapotban pedig a két szomszédos pontvarrat között középütt az elállás mértéke legalább 0,2 milliméter. A hevítő tér falához rögzített fűtőtestek a fűtőkamra felőli oldalukon hőszigeteléssel vannak ellátva, a hőszigetelés és a fűtőkamrát kívülről határoló külső köpeny között pedig túlnyomásos légtér van szabadon hagyva. Az elválasztó szekrények célszerűen alsó részükön a szellőztető gáznak az elválasztó szekrénybe való bejuttatására alkalmas bevezető nyílással és a hevítő tér fala mentén hőszigeteléssel rendelkeznek, az elválasztó szekrények hossza pedig előnyösen meghaladja a fűtőkamrák hosszúságát. A fűtőkamrák alsó részén annak bevezető nyílásán át érkező és a fűtőkamrákon keresztül haladó szellőztető gáznak a fűtőkamrákból való eltávozására alkalmas elvezető nyílás van. A fűtőkamrák belső terében a szellőztető gáz áramlásának egyenletességét elősegítő szervek, pl. terelő lemezek vannak elhelyezve. A fűtőkamrákat az elválasztó szekrényektől elkülönítő válaszfalak mentén a fűtőtesteket villamos árammal ellátó elosztó sínek helyezkednek el, melyek a fűtőtestek végeinek csatlakoztatására szolgáló kapcsolati helyekkel vannak ellátva. A berendezés célszerű kiviteli alakjánál az egy vagy több elválasztó szekrény csővezeték útján túlnyomás előállító szervvel, pl. ventillátorral van összeköttetésben. Az egy vagy több fűtőkamra csővezetéken keresztül a szabadba kivezető szellőző kürtővel van összeköttetésben, a szellőző kürtő kiáramló nyílása elé pedig célszerűen fojtás és adott esetben nyomáskapcsoló van beiktatva. A találmány szerinti villamos fűtőkészülék a hasonló területen alkalmazott berendezésekkel összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. Ezek közül egyik legfontosabb az, hogy valóban kihasználja a villamos ellenállásfűtés minden előnyét, mivel nincs szükség közvetítő hőhordozó fölhevítésére, ballaszt hőkapacitások kialakulására és bonyolult rendszerű hőtovábbítás megvalósítására. A szerkezeti fölépítésnek köszönhetően a hagyományos berendezésekhez viszonyítva nagy mértékben csökkennek a beruházási, üzemeltetési és karbantartási költségek, a berendezés pedig csak igen csekély telepítési területet kíván meg. Emellett kedvező az is, hogy az elválasztó szekrényből a fűtőkamrák felé túlnyomás alatt áramló levegő kiküszöböli az ellentett értelmű közegáramlást, és ezáltal kizátja a robbanás lehetőségét. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a villamos fűtőkészülék vázlatos axonometrikus nézete, a 2. ábra a fűtőkamra és az elválasztó szekrény vízszintes metszete, a 3. ábra a készülékfal és a fűtőtestek kapcsolata, a 4. ábra a fűtőkészüléknek szellőző rendszerbe való beiktatása. Az 1. ábrán látható, hogy a villamos készülék centrálisán elhelyezkedő 13 hevitőterét a 6 köpenyfal határolja, és ekörül helyezkednek el az 1 fűtőkamrák, valamint a 3 elválasztószekrények. A 3 elválasztószekrények alsó részén találjuk a bevezető 7 nyílást, amelyen keresztül gázt tudunk annak belső terébe beereszteni, míg a 3 elválasztószekrény fölső részén a 31 válaszfalban találjuk az 1 fűtőkamrába torkolló áteresztő 8 nyílást. A túlnyomás alatt álló gáz ezen keresztül lép be az 1 fűtőkamrába, és azon lefelé haladva az elvezető 11 nyíláson keresztül tud eltávozni. Az 1. és 2. ábrán egyaránt látható, hogy az 1 fűtőkamra „réteges fölépítésű”. Belső részében — tehát a 13 hevítőtér 6 köpenyfala mentén — helyezkedik el a 2 fűtőtest, amelyet az 5 hőszigetelés közbtiktatásával kívülről a 4 külső köpeny borit. A külső 4 köpeny és az 5 hőszigetelés között a túlnyomásos 9 légtér alakul ki, amelyben — mint az előbbiekben láttuk — a túlnyomás alatt álló gáz lefelé tud haladni. A 2. ábrán megfigyelhetjük azt is, hogy a külső 4 köpeny belső palástfelülete mentén a 10 terelő lemezekkel van ellátva, amelyek a szellőztető gáz áramlásának egyenletességét szolgálják. A 3 elválasztószekrény belsejében a 2 fűtőtestek áramellátására szolgáló 28 elosztó sínek helyezkednek el. A 3 elválasztószekrénynek a 6 köpenyfal felé eső belső oldala a 12 hőszigeteléssel van ellátva. A 3. ábrán külön bemutatjuk a 2 fűtőtesteknek a 6 köpenyfalhoz való kapcsolódását. A 2 fűtőtestek rögzítésére a 30 pontvarratok szolgálnak. A 2 fűtőtestek a 30 pontvarratok útján úgy vannak a 6 köpenyfalhoz rögzítve, hogy középütt attól el is tudnak távolodni. A 2 fűtőtestek hideg állapotban fölfekszenek a 6 köpenyfalon, célszerűen arra rá is vannak feszítve. A hőmérséklet emelkedése esetén a 2 fűtőtestek egyre jobban megnyúlnak, és ezt a megnyúlást végpontjaiknak a 30 pontvarratokkal való rögzítettsége miatt csak oly módon tudják végrehajtani, hogy görbületük növekszik, és egyre jobban elválnak a 6 köpenyfaltól. Ezt a fizikai jelenséget használjuk föl arra, hogy a 6 köpenyfal és rajta keresztül a 13 hevítőtér túlmelegedését meggátoljuk. A 4. ábrán láthatjuk, hogy a találmány szerinti villamos fűtőkészülék a 21 csővezeték útján látható el túlnyomás alatt álló levegővel. A szabadból a 19 légszűrőn keresztül beszívott levegőt a 20 ventillátor túlnyomás alá helyezi, és a 21 csővezeték szállítja be az egy vagy több 3 elválasztószekrénybe. Az egy vagy több 3 elválasztószekrénynek az egy vagy több 1 fűtőkamrával határos 31 válaszfalában kialakított áteresztő 8 nyíláson az 1 fűtőkamrába jutott szellőző levegő az elvezető 11 nyíláshoz csatlakozó 27 csővezetéken keresztül tud eltávozni. A 27 csővezeték célszerűen a 29 szellőző kürtőben folytatódik, melynek végén a szabadba a kitorkolló kiáramló 23 nyílást találjuk. A 29 szellőző kürtőbe a 22 fojtás és a 24 nyomáskapcsoló lehet beiktatva. Ez utóbbi mint biztonságtechnikai eszköz, arra szolgál, hogy a szükséges túlnyomást esetleg el nem érő belső nyomás esetén a készüléket kikapcsolja. El lehet látva a fűtőkészülék a 4. ábrán megjelölt 25 és 26 hőfokhatárolókkal is, amelyek segítségével a fűtőkészülék, illetve a 13 hevítőtérbe behelyezett töltet hőmérséklete maximálható. A 25 hőfokhatároló célszerűen hozzá van hegesztve a 6 köpenyfalhoz, így annak hőfokát közvetlenül érzékeli, és meggátolja, hogy a töltet mennyiségének csökkenése esetén a készülék túlmelegedjék. Az elmondottakon túlmenően — mint az 1. ábrán látható — föl kell szerelni a fűtőkészüléket a 18 leeresztő nyílással, amelyen keresztül a töltet, valamint a 6 köpenyfal időnkénti tisztítására szolgáló anyagok a 13 hevítőtérből eltávolíthatók. Nem kötelezően szükséges, de célszerű alkatrész a 14 keverő, amely pl. ún. centrifugál-keverő formájában lehet kialakítva, és a töltet esetleges ülepedésre 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
