177190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hatóanyag szabályozható sebességgel történő leadását biztosító növényvédőszer granulátumok előállítására
177190 12 10 súlyrész technikai minőségű Propachlort. 5 súlyrész technikai minőségű Atrazint és 5 súlyrész technikai minőségű Prometryní homogenizálunk 75 súlyrésznyi szárazanyagtartalmú karbamid-formaldehid gyanta előkondenzátumban. 5 súlyrész szárazanyagot tartalmazó ammóniumklorid oldat hozzáadása után ismét homogenizáljuk. A továbbiakban az 1. példa szerint járunk el. 10 A granulátum jele : KFPr 10A 5 S 5. A hatóanyag leadási sebességet a 8. példában leírtak szerint vizsgáltuk azzal az eltéréssel, hogy nem benzolt, hanem kloroformot alkalmaztunk extraháló szerként. A Propachlor K0 kioldódási sebességi állandója : 1,1037 1 ? nap - '.Az Atrazin és a Prometryn hatóanyagok koncentrációja a vizes oldatban már a harmadik napon eléri a telítési értéket. A granulátum jele : KF Pr 10 A—5 S—5. Összehasonlító minta a 13. és 14. példákhoz. 20 13. példa A 12. példa változata azzal az eltéréssel, hogy a karbamid-formaldehid gyanta előkondenzátumba a száraz 2- végtermék összes súlyára számítva 10 súlyrész bentonitot keverünk a gyantamennyiség terhére. A továbbiakban a 12. példa szerint járunk el. A granulátum jele : KF Pr 10 A 5 S 5/Be—10. A Propachlor K0 kioldódási sebességi állandója : 0,1160 30 nap_l. Az Atrazin és a Prometryn hatóanyagok koncentrációja a vizes oldatban már a harmadik napon eléri a telítési értéket. 35 14. példa A 13. példa változata azzal az eltéréssel, hogy bentonit helyett falisztet alkalmaztunk vázanyagként. A granulátum jele: KF Pr 10 A5 S5/Ce—10. 40 A Propachlor K0 kioldódási sebességi állandója: 0.0900 nap~'. Az Atrazin és a Prometryn hatóanyagok koncentrációja a vizes oldatban már a harmadik napon eléri a telítési értéket. 45 15. példa 20 súlyrész technikai minőségű EPTC hatóanyagot elkeverünk 40 súlyrész bentonittal. A keveréket 37.5 súly- 50 12. példa rész szárazanyagtartalmú karbamid-formaldehid gyanta előkondenzátummal homogenizáljuk, majd 2,5 súly rész szárazanyagtartalmú ammóniumklorid vizes oldatát oszlatjuk el benne. 80 C-on térhálósítjuk, majd szárítjuk. A terméket aprítjuk, frakcionáljuk. A granulátum jele : KF E 20 Be 40. A granulátum hatóanyag leadási sebességének meghatározása a 8. példában leírt módszerrel történik azzal az eltéréssel, hogy extraháló szerül benzol helyett n-hexánt alkalmazunk. Az EPTC K0 kioldódási sebességi állandójának értéke: 0,1070 nap-'. 16. példa A 15. példa változata azzal az eltéréssel, hogy bentonit helyett kovaföldet alkalmazunk vázanyagként és 90 C-on térhálósítunk. A továbbiakban a 15. példa szerint járunk el. A granulátum jele : KF E 20/V—40. Az EPTC K0 kioldódási sebességi állandója: 0.1637 nap '. A 15. és 16. példák szerint előállított granulátumok hatását és hatástartamát biológiai kísérletekben is vizsgáltuk. Az üvegházban, hajtatóedényben végzett kísérletek feltételei (talaj, öntözés, páratartalom, hőmérséklet stb.) azonosak voltak a jelen leírásunkban korábban ismertetett kísérletekéivel. Tesztnövényekként: MV—FV 26 jelű kukoricát (Zea mays), valamint Echinocloa crus-galli ; Chenopodium album és Setaria sp. gyomnövényeket alkalmaztunk. A kísérletsorozatokban a hajtatóedényekben lévő talajt kezeltük a 15. és 16. példákban leírtak szerint előállított granulátumokkal, s összehasonlításként az EPTC emulzióképző koncentrátumával olyan dózisokkal, amely a 7 kg hatóanyag/ha kezelésének felelt meg. A tenyészedények egy részébe a kezelést követően (jelölése: A), egy másik részébe 5 hét múlva (jelölése: B), míg a harmadik részébe 7 hét múlva (jelölése: C) vetettük el a tesztnövények magvait. A kezelések fitotoxieitását a növények kikelését követő két hét múlva, a 2. táblázatnál használt skála szerint értékeltük. A négyszeres ismétlésben végzett kísérletek fitotoxieitási értékeit a 3. táblázat tartalmazza. :at tesztnövény EPTC KF E 20/Be 40 fitotoxieitás KF E 20/V 40 A B C A B C A B C Zea mays 2 1 1 0 0 0 0 0 0 Echíonocloa crus-galli 3 2 2 3 3 3 3 3 3 Chenopodium album 3 3 2 3 3 3 3 3 3 Setaria sp. 2 2 1 3 3 3 3 3 6
