177189. lajstromszámú szabadalom • Nyomókamrás mammutszivattyú és nyomócső mammutszivattyúhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 177189 LEÍRÁS L SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY JÊÊL A bejelentés napja: 1979. III. 19. (DO 430) Nemzetközi osztályozás: IS* F 04 F 1/00 Közzététel napja: 1981. II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. X.31. Feltalálók: Szabadalmas: Hetesi Sándor oki. gépészmérnök, Budapest 35% Dorogi Szénbányák. Dorog Puchner Ferenc oki. építészmérnök, Dorog 18% Szabó Gyula oki. villamosmérnök, Dorog 18% Balázs József oki. szaktechnikus, Budapest 12% Krepsz Kornél oki. gépésztechnikus, Budapest 12% Kuncz József oki. gépésztechnikus. Dorog 5% Nyomókamrás mammutszivattyú és nyomócső mammutszivattyúhoz í A találmány nyomókamrás mammutszivattyúra és mammutszivattyúhoz alkalmazott nyomócsőre vonatkozik. Ismeretes, hogy folyadék vagy a folyadéknívó alatt levő szemcsés szilárdanyagok emelésére a sok esetben alkalmazott mammutszivattyús eljárásnál a folyadékba általában közel függőlegesen lenyúló szállítócsőbe, mammutcsőbe — a folyadéknívó alatt — sűrített gázt. célszerűen sűrített levegőt kell benyomni. A szemcsés szilárdanyagok emelésénél a folyadékba benyúló cső alsó vége a szilárdanyag közelében helyezkedik el, a sűrített gáz benyomása pedig külön gázvezető csövön keresztül történik. A benyomott gáznemű közeg hatására a csőben folyadék emelésnél folyadék-gáz összetételű kétfázisú, szilárdanyag emelésnél pedig szilárd-folyadék-gáz összetételű háromfázisú keverék keletkezik. A folyadéknak, vagy a szilárdanyagnak az emelése a mammutcsőbe akkor következik be, amikor a mammutcsövön belüli két- vagy háromfázisú keverék eredő fajsúlya kisebb a csövet körülvevő folyadék fajsúlyánál és ezáltal a folyadékba lenyúló cső alsó végénél nyomáskülönbség keletkezik. A folyadékba lenyúló mammutcső gázbevezetési helye alatti részét a továbbiakban szívócsőnek, a gázbevezetési helytől felfelé levő részét pedig nyomócsőnek nevezzük. A nyomókamrás mammutszivattyúnál a sűrített gáz vezetőcsövének csatlakoztatása nem közvetlenül a mammutcsőbe, hanem a gázbevezetés helyénél ■> mammutcsőhöz csatlakoztatott vagy azt körülvevő, nyomókamrát képező zárt térbe történik, a sűrített gáz pedig a mammutcső különböző perforációin keresztül innen áramlik a mammutcső belső terébe. Az ismeretes és általában használt mammutszivattyúknak — fejlettebb alakjukban főleg két olyan szerkezeti 5 részük van. amelyek a folyadék vagy szilárdanyag emelésének gazdaságosságára hátrányosak. Az egyik a nyomókamra és a mammutcső közötti perforációs kapcsolat, a másik pedig a nyomócső kialakítása. A nyomókamráha vezetett sűrített gáz a mammutcső perforációin keresztül Ki ugyanis lényegében a cső tengelyére merőlegesen áramlik be a mammutcsőbe. Nyilvánvaló, hogy a sűrített gáz ilyen módon történő bevezetése a mammutcső tengelyirányúban haladó folyadék vagy folyudék-szilárdanvag összetételű közegbe sok energiaveszteséggel jár. erősen zavart 15 áramlást okoz és az energiaveszteséget a perforációkon keresztül történő gázáramlás energiaveszteségei is növelik. Ami e nyomócső kialakítását illeti, a nyomócső teljes hosszúsága mentén azonos keresztmetszetű szokott lenni. Kivétve találkozunk csak az ún. teleszkópszerű megoldásét) sál. ahol egyes csőelemek átmérője csak annyit és csak azért tér el egymástól, hogy az illető csőelcmek egymásba csúsztathatok legyenek. Ennek a gyakorlatilag állandó nyomócső-keresztmetszetnek hátrányos hatása abban mutatkozik, hogy a két é5 vagy három fázisú keverék sebessége - a mammutcsőben felfelé irányuló áramlása közben állandóan növekszik. A felfelé áramlás közben ugyanis a nyomás állandóan csökken, tehát a növekedő térfogatú gáz a folyadéknak vagy a folyadéknak és szilárdanyagnak az áramlási ke- 30 resztmetszetét csökkenti. 177 iga
