177181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyes, sejtanyagcsere-alapú kórformák befolyásolására alkalmas gyógyszer előállítására

9 177181 10 A találmány szerinti gyógyszer kiválóan alkalmas a sejt­­hiperfunkción alapuló kóros folyamatok és állapotok ked­vező befolyásolására. Ismert, hogy ezek egyikénél sem áll rendelkezésre mindeddig nemhogy kauzális, de még kellő­en eredményes tüneti terápia sem. Ezért ezen, úgyszólván népbetegségeknek számító, súlyos következményekkel já­ró kórformáknál, ahol lehet, sebészi úton igyekeznek javí­tani az állapoton. A találmány szerinti gyógyszerek kipróbálásra kerültek jóval több, mint 500 olyan betegen, akik az emésztőrend­szer alábbi jellegű betegségeiben szenvedtek: az emésztő­csatorna szekréciós zavarai, krónikus gastritisek, fekélybe­tegség. A betegek nagyrésze sokéve súlyos beteg volt, s a hagyományos kezelésmódok eredménytelennek bizonyul­tak náluk. Gyógyszerem napi 3x5 mg-os — szublingvális vagy kúp-formájú — dózisban alkalmazását követően tel­jes gyógyulás következett he még súlyos vérző fekélyek esetében is, legtöbbször két hét, egészen ritka esetekben három-négy hét alatt. A savszekréció egy-két héten belül normalizálódott, s az említett kezelési időszak végén gon­dozásra szoruló beteg már egyetlenegy sem volt. A betegek túlnyomó részénél a betegség sok év óta sem tért vissza, sőt 10 éves eredményeim is szép számmal vannak. A betegségre való hajlam mindenképpen csökkent, s ha egyes, kivételesen ritka esetekben a betegség hosszabb idő elteltével vissza is tért, sokkal egyszerűbben és hamarabb volt a találmány szerinti gyógyszerrel gyógyítható. A kö­zölt módon gyógyultak műtét nélkül olyan betegek is, akiknél már csak a műtétet találták egyetlen megoldásnak. Igen számos ilyen esetet tartok nyilván. Káros mellékhatás egyetlen esetben sem jelentkezett, s a meglepően gyors gyógyulás következtében természetesen malignus elfaju­lásra sem kerülhetett sor. A találmányom szerinti gyógyszer alkalmazásával az ul­­cusbetegség kezelése rendkívül leegyszerűsödik, a hatásos kauzális terápia lehetősége feltétlenül megteremtődik, a malignizálódás veszélye minimumra csökken. Az ulcusbe­­tegség így rövid idő, két-három hét alatt ambuláns úton gyógyítható kórformává válik. A továbbiakban felesleges­sé teszi a hosszú ideig tartó, legtöbbször kórházi, szanató­riumi elhelyezést igénylő hagyományos terápiás próbálko­zásokat. A találmány szerint készített gyógyszerrel daganatos be­tegek kezelése is történt. Közöttük egyaránt voltak jóindu­latú daganatos (myoma, verruca, naevus) betegek (több­száz eset), és malignus tumoros (carcinoma, sarcoma, hae­­matológiai kórképek) betegek (2000 feletti betegszám). A malignus betegek túlnyomó része már mint inoperábilis került a találmány szerinti gyógyszerrel kezelés alá. A daganatos betegségek hagyományos kezelése Knoll szerint is a rákos sejtek elpusztítására irányul, tehát a kö­vetkezmény és nem az ok megszüntetésére. Az eddig alkal­mazott gyógyszerekre általánosan jellemző, hogy nem sze­lektívek, s az ártalmakat még nem okozó dózisok terápiá­sán többnyire elégtelenek. A gyógyulás reménye így rend­kívül rossz, még hipofízis mellékvese és petefészek-eltávo­lítás esetén is. A találmány szerinti módon készült gyógyszerből a be­tegek napi 3x5 mg-os szublingvális tablettát kaptak. A ta­pasztalatok szerint magán a daganaton (amit a rákbeteg­ség egyik tünetének tekintek csupán, az általános anyag­­csereállapot-változás mellett) egy-három hónapi kezelés után mutatkozik lényeges kisebbedés. A szervezet általá­nos állapota viszont általában már három-négy nap alatt kezd javulni, lassan visszatér az étvágy, jelentősen javul az erőbeni állapot. Jelentősen csillapodnak a fájdalmak. Né­hány héten belül általában elhagyható a morfium és a be­teg egyéb fájdalomcsillapító igénye is lényegesen csökken. Áttételek sok esetben nem is keletkeznek. A daganat mére­teiben megkisebbedik, és a még el nem tűnt daganat-ma­radványokkal a szervezet egyensúlyi helyzetet alakít ki. Bőr-melanocarcinoma a kezelés második hónapjában le­válik, s helyén verruca senilis marad. A rosszindulatú da­ganatok sebészi indikációs területe e terápiával egyrészt kibővül: pl. áttételeket okozott gyomor-, illetve uterus­­carcinoma esetén a daganatos szervet általában a sebész már nem szokta eltávolítani, míg gyógyszerem alkalmazá­sa esetén az alaptumort és a műtétileg eltávolítható áttéte­leket érdemes volt eltávolítani, mert gyógyszerem az ez­után bennmaradt áttételekkel jó eredménnyel szállt harc­ba. Másrészt beszűkül a sebészi indikáció, pl. mammatu­­momál, prostataráknál, penisráknál, a bőr malignus daga­natainál (így melanomáknál is), de még pancreasrák ese­tén is. A bronchusrák, tüdőáttételek, valamint a gégerák nehe­zen, a lymphogranulomatosis pedig nem befolyásolható tapasztalatom szerint a találmány szerinti gyógyszerrel. A találmány szerinti gyógyszer alkalmazása diabetes mellitus és szövődményei esetén igen figyelemreméltó eredményeket adott. Tapasztaltam, hogy a cukorbeteg ak­tuális éhgyomri vércukra gyógyszerem beadása után már fél óra alatt jelentősen csökken, és a gyógyszeradagtól füg­gő abszolút vagy relatív, de kellően dozírozható hypogly­­kémia következik be. A gyógyszer — rendszeres alkalma­zása esetén — a labilis diabetes vércukoringadozásait be­szűkíti, sőt meg is szünteti. Insulin-rezisztens esetekben az insulin-dózis négy-hat napos időközönként fokozatosan csökkenthető, sokszor egészen a minimumig, illetve telje­sen el is hagyható. Még juvenilis diabetes esetén is hasonló a hatás. Azoknál a betegeknél, akik még inzulint soha nem kaptak, a találmány szerinti gyógyszer hatásosabbnak bi­zonyult, mint a korábban már inzulinozottaknál. A talál­mány szerinti gyógyszer a következő diabeteses szövődmé­nyek esetében produkált meglepő és tartós gyógyered­­ményt: Necrobiosis diabetica, gangraena humida diabetica, an­­giopathia diabetica, intercapillaris glomerulosclerosis, ca­­taracta incipiens diabetica, retinopathia diabetica, iritis diabetica, glaucoma diabetica, neuritis diabetica. Megemlítem, hogy meglepő hatás volt megfigyelhető reumás betegeken is. Tapasztalataim szerint heveny tendo­­vaginitis-esetekben a találmány szerinti kúp napi egy (0,5 mg-os) adagjával történt kezelés hatására a beteg öt nap alatt visszanyerte munkaképességét. Hasonló kedvező hatás következett be az alábbi, igen nagyszámú reumás betegség esetében : bursitis, periarthri­tis humeroscapularis, epikondylitis lateralis, spondylosis, lumbago, discopathia, discus-hernia, m. Bechterew, arth­rosis, kollagenózisok reumás megjelenési formái, osteopo­rosis, osteofibrosis, ezenkívül még polyarthritis chronica progressiva bizonyos eseteiben is. A találmány szerinti gyógyszerkészítményekkel a nem fertőző és nem allergiás eredetű bőrelváltozások közül azok, amelyek okaként anyagcsere-, és érelváltozások, ál­talában az ionháztartás zavarai tekinthetők kóroknak — jellegüktől és fennállási idejüktől függően — valamennyi esetben kedvezően befolyásolhatók voltak. Az érelváltozá­sok közül ilyennek bizonyult a scleroderma morphea, ac­rodermatitis atrophicans, gangraena sicca, acrocyanosis, Raynaud-kór. Az anyagcsere-eredetű kórformák közül a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom