177168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetanilid-származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

5 177168 6 csoportok jellegétől függ és ez a gyomirtó hatást befolyásolhatja. ' A találmány felöleli az I általános kápietű új acetanilidek előállítását is. Az új vegyületek a következő eljárásokkal állíthatók elő: a) Egy II általános képletű 2-halogén-N-halogén­­metilacetanilidet egy H-A általános képletű lH-azollal a [B] reakcióséma szerint reagáltatunk. Ebben a sémában R, R1, R2 és X a fenti jelenté­­sűek, és A egy gyűrű-nitrogénatomon keresztül kapcsolódó azolcsoportot jelent, amely egy vagy több halogénatommal, fenilcsoporttal, legfeljebb 4 szénatomos alkil-, alkoxi-, alkiltio-, vagy perfluoral­­kilcsoporttal, ciano-, karboxicsoporttal, legfeljebb 4 szénatomos alkoxicsoportot tartalmazó karbalkoxi­­-csoporttal vagy legfeljebb 4 szénatomos alkanoil­­csoporttal lehet szubsztituálva. Néhány II általános képletű 2-halogén-N-halogén­­metil-acetanilid a 15 42 950 számú német szövetségi köztársasági közzétételi iratból ismert, a továbbiak analóg módon a megfelelő azometineknek h-.’ogén­­acetilhalogeniddel való reakciójával állíthatók elő. Az lH-azolt célszerűen legalább moláris mennyi­ségben használjuk a 2-halogén-N-halogénmetil-acet­­anilidre számítva. A reakció során felszabaduló hidrogénhaloge­­nidet célszerűen alkalmas savmegkötőszerrel, ami­lyenek a szerves bázisok, például tercier aminnal, vagy a szervetlen bázisok, például alkálifém- vagy alkáliföldfémkarbonáttal, illetve -hidrogénkarbonát­tal megkötjük. A hidrogénhalogenidet megkötő szert a felhasznált lH-azolra számítva legalább mo­láris mennyiségben alkalmazzuk. Célszerű a reakciót olyan oldószerben végezni, amely a 2-halogén-N-halogénmetil-acetaniliddel szemben iners. Ilyen oldószerként szénhidrogének, például petroléter, ligroin, ciklohexán, toluol, xilol, éterek, például dietiléter, diizopropiléter, dimetoxi­­etán, tetrahidrofurán, dioxán, anizol, halogénezett szénhidrogének, például diklórmetán, kloroform, 1,2-diklóretán, széntetraklorid, klórbenzol, ketonok, például aceton, metiletilketon, észterek, például etilacetát, butilacetát, szulfonok, például dimetil­­szulfoxid, tetrahidrotiofén-l,l-dioxid használhatók. Az említett oldószerek elegyei is alkalmazhatók. A reakciót 0 °C feletti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció gyors végrehajtása érdekében elő­nyös az oldószer, illetve oldószerelegy forráspont­ján, de 200 °C alatt dolgozni. Előnyösen 50 és 150 °C között dolgozhatunk. A reakció befejező­dése után a reakciókeveréket szűrjük és a terméket adott esetben mosás után a szüredékből szokásos módon elkülönítjük. Vízzel elegyedő oldószer hasz­nálata esetén általában előnyös ezt a szűrés után elpárologtatni és vízzel nem elegyedő oldószerrel helyettesíteni. b) Az I általános képletű új acetanilidek úgy is előállíthatok, hogy egy II általános képletű 2-halo­­gén-N-halogénmetil-acetanilidet egy M+ A" általá­nos képletű azol sójával a [C] reakcióséma szerint reagáltatunk. Ebben a sémában R, R1, R2 és X a fenti jelentésűek, M+ ezüstiont, alkálifémiont vagy egy egyenérték alkáliföldfémiont jelent, és A egy gyűrű-nitrogénatomon keresztül kapcsolódó azolt képvisel, amely egy vagy több halogénatommal, fe­nilcsoporttal legfeljebb 4 szénatomos alkil-, alkoxi-, alkiltio- vagy perfluoralkil-csoporttal, ciano-, karb­oxicsoporttal, legfeljebb 4 szénatomos alkoxicso­portot tartalmazó karbalkoxi-csoporttal vagy legfel- 5 jebb 4 szénatomos alkanoilcsoporttal szubsztituált. Az ^M+A', általános képletű alkálifém-, alkáli­­földfém- és ezüst-azolok ismert módon a H—A általános képletű lH-azolnak alkálifémmel vagy erős bázissal, például alkálihidroxiddal, -alkoholát- 10 tál, amiddal vagy -hidriddel vagy ezüsthidroxiddal való reakciójával hidrogén, alkohol, illetve ammónia felszabadulása közben állíthatók elő. Az M+ A~ általános képletű sóknak a II általá­nos képletű 2-halogén-N-halogénmetil-acetanilidek- 15 kel való reakcióját előnyösen poláris, aprotikus ol­dószerben, például nitrilekben, amilyen az acetonit­­ril, amidokban, amilyen a dimetilformamid, poliéte­­rekben, amilyen a dietilénglikol-dimetiléter, trieti­­lénglikol-dimetiléter, szulforiokban, amilyen a tetra- 20 hidrotiofén-1,1-dioxid, szulfoxidokban, amilyen a dimetilszulfoxid, ketonokban, amilyen az aceton, metiletilketon, diizopropilketon, —30 és +50 °C között, előnyösen szobahőmérsékleten végezzük. A kiindulási anyagokat célszerűen egyenértékű meny- 25 nyiségben használjuk. A reakcióterméket adott esetben a képződött M+ X- szervetlen sóeltávolí­tása és a poláris, aprotikus oldószernek vízzel nem elegyedő oldószerrel való kicserélése után ismert módon elkülönítjük. 20 c) Azokat az I általános képletű acetanilideket, ' amelyek képletében R, R1, R2 és X a fenti jelen­tésűek, és A a gyűrű-nitrogénatomon keresztül kap­csolódó, 2 vagy 3 nitrogénatomot tartalmazó azolt jelent, amely egy vagy több halogénatommal, fenil- 35 csoporttal, legfeljebb 4 szénatomos alkil-, alkoxi-, alkiltio-, vagy perfluoralkil-csoporttal, ciano-, karb­oxicsoporttal, legfeljebb 4 szénatomos alkoxicso­portot tartalmazó karbakoxi-csoporttai vagy legfel­jebb 4 szénatomos alkanoilcsoporttal lehet szubszti- 40 tuálva, úgy állíthatjuk elő, hogy eav III általános képletű szubsztituált anilint egy X-CH2-A halo­­génmetilazol hidrogénhalogenidjével, előnyösen hid­­rokloridjával IV általános képletű szekunder anilin­­né alakítjuk, és ezt a szekunder anilint egy 45 X-CO-CH2—X általános képletű halogénacetilhalo­­geniddel reagáltatjuk a [D] reakcióséma szerint. Halogénmetilazolként előnyösen klórmetilazolt használunk. A klórmetilpirazol-hidroklorid és előál­lítása a J. Chem. Soc. 1960, 5272—3 közlemény - 50 bői ismert. Más klórmetilazolok analóg módon állíthatók elő. Az aszimmetrikusan szubsztituált klórmetilazo­lok, ahol az azol egy pirazol, 1,2,3-triazol vagy 1,2,4-triazol, tautomer szerkezetük alapján két izo- 55 merként létezhetnek. Mindkét eljáráslépésben hidrogénhalogenidet megkötő szer jelenléte szükséges, és az első lépésben tercier szerves amint, például trietilamint, etildiizopropilamint, diazabiciklo[2,2,2]-oktánt, di- 60 etilciklohexilamint, piridint, alkilpiridint vagy szer­vetlen bázist, például alkálifém vagy alkáliföldfém­­karbonátot, illetve -hidrogénkarbonátot vagy egy III általános képletű szubsztituált anilint használ­hatunk, és a második lépésben csak az elsőként fel- 65 sorolt bázisok, de a III általános képletű anilin 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom