177167. lajstromszámú szabadalom • Fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható 4-azolil-4-fenoxi- butánsav- származékok előállítására

9 177167 10 hordei friss spóráival beporozzuk, majd 21-22 °C hőmérsékletű, 80-90% relatív páraUrtalmú helyi­ségben tartjuk napi 16 órás megvilágítás alatt. 6 nap múlva a leveleken a jellegzetes lisztharmatfol­­tok jelennek meg. A károsodási fokot a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva százalékban fejezzük ki. 0% azt jelenti, hogy a növény ép maradt, míg 100% azt jelenti, hogy a károsodás ugyanolyan mértékű, mint a kezeletlen kontroll esetén. A hatóanyagokat, a csávázószer hatóanyag kon­centrációját és felhasznált mennyiségét, valamint a kapott eredményeket az alábbi B) táblázatban ad­juk meg. B) Táblázat Hatóanyag képlet-, ill. példaszáma Csávázó­szer hatóa­nyag koncent­rációja, súly% Fel­használt mennyi­ség, g/kg vetőmag Károsa lás % kezeletlen _ _ 100 (X) (ismert) 25 10 100 (XV) (ismert) 25 10 100 (1) 25 10 0,0 (2) 25 10 8,8 (3) 25 10 33,8 (4) 25 10 0,0 C) példa Gabonarozsda (levélpusztító mikózis) elleni pro­tektiv hatás kimutatása hajtáskezeléssel Alkalmas hatoanyagkészítmény előállítása céljából 0,25 súlyrész hatóanyagot 25 súlyrész di­­metil-formamid és 0,06 súlyrész alkil-aril-poliglíkol­­éter elegyében felveszünk és 975 súlyrész vizet adunk hozzá. A koncentrátumot vízzel a permetlé kívánt végkoncentrációjára hígítjuk. A protektiv hatás kimutatására egy levelet hor­dozó fiatal búzanövényeket (Michigan Amber fajta) Puccinia recondita 0,1%-os vizes agarral készített uredospóra-szuszpenziójával fertőzünk. Ha a spóra­­szuszpenzió megszáradt, a növényeket a fenti per­medével harmatnedvesre permetezzük, majd 20 °C hőmérsékletű, 100% relatív páratartalmú üvegház­ban inkubáljuk. Utána visszavisszük a növényeket 20 °C-os, 80—90% relatív páratartalmú üvegházba. 10 nap elteltével kiértékeljük a rozsdafoltokat, és a növények károsodási fokát a kezeletlen kont­rolihoz viszonyítva százalékban fejezzük ki. 0% azt jelenti, hogy a növény ép maradt, míg 100% azt jelenti, hogy a károsodás ugyanolyan mértékű, mint a kezeletlen kontroll esetében. A hatóanyagokat, a permetlé hatóanyagkoncent­rációját és a kapott eredményeket az alábbi C) táblázatban adjuk meg. C) Táblázat Hatóanyag képlet-, ill. példaszáma A permetlé hatóanyag­­koncent­rációja, súly% Károsodási fok, % kezeletlen _ 100 (XI) (ismert) 0,025 82,5 0,01 100 (2) 0,025 25,0 (3) 0,025 25,0 (6) 0,01 12,5 D) példa Árpa porüszög elleni hatás (magon keresztül fertőző mikózis) Alkalmas száraz csávázószer előállítása céljából a kívánt hatóanyagkoncentrációnak megfelelő meny­­nyiségű hatóanyagot talkum és Kieselgur 1 :1 súlyarányú elegy ével finom porrá dolgozzuk össze. Az eleve az árpa porüszög kórokozójával (Usti­­lago nuda) fertőzött árpavetőmagvat a fenti csávázószerrel zárt üvegben összerázzuk utána műtrágyát tartalmazó agyagos tőzeg és kvarchomok 1 : 1 térfogatarányú keverékébe 2 cm mélyre 2x100 szemet vetünk. A veteményt kb. 18 °C hőmérsékleten üvegházban tartjuk, a szokásos mennyiségű vízzel öntözzük és naponta 16 órán át fényhatásnak tesszük ki. 10—12 hét elteltével az árpa virágzik a kalászok vagy egészségesek, vagy betegek (üszkösek). A beteg kalászok arányát az összesen kiképzett kalászokhoz viszonyítva százalékban fejezzük ki. 0% azt jelenti, hogy az összes kalász ép volt, míg 100% azt jelenti, hogy az összes kalász beteg volt. Minél kevesebb beteg kalász képződött, annál haté­konyabb a hatóanyag. A hatóanyagokat a csávázószer hatóanyagkon­centrációját és a kapott eredményeket az alábbi D) táblázatban adjuk meg. D) Táblázat Hatóanyag Csávázó­szer Fel­képlet száma, ható­használt Károsodás, ill. elő­anyag­mennyi­% áll. példa koncent­ség száma rációja g-'kg (súly%) kezeletlen _ 11,4 (XIII) (ismert) 25 10 12,3 (XIV) (ismert) 25 10 9a (1) 25 10 0,0 (?) 25 10 0,0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom