177132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ACTH hatású terc-butilezett triptfént tartalmazó peptidek előállítására
5 177132 6 VIII általános képletű, szabad tripeptidet acilezzük. így a Q—Ser—Tyr—Ser—Met-Glu(OR)-His—Phe—B IX IX általános képletű vegyülettel, ahol Q, R és B jelentése a fenti, acilezve a Q—Ser—Tyr—Set—Met—Glu(OR)—His—Phe— —Arg(Q’)—X-Gly—OH X X általános képletű védett dekapeptldhez jutunk, amellyel a H—Lys(Q)—Pro-Val-Gly-Lys(Q)-Lys(Q)— —Arg(Q)—Ajg(Q’)—Pro—NH2 XI általános képletű nonapeptidet — ahol Q jelentése előnyösen t-butiloxikarbonil-, benziloxi-karbonil-, p-klór-benziloxi-karbonil-csoport — acilezve jutunk a Q—Ser—Tyr—Ser—Met—Glu(OR)—His—Phe— —Arg(Q’)—X—Gly—Lys(Q)—Pro—Val—Gly— -Lys(Q)—Lys(Q)—Arg(Q’)—Arg(Q’)—Pro—NH2 XII XII általános képletű vegyülethez, ebből a védőcsoportoknak ismert módon történő eltávolításával jutunk az I általános képletű vegyülethez, melyet önmagában ismert módon tisztítunk. Az eljárás egy különösen előnyös foganatosítási módja szerint a III általános képletű triptofán származékkal célszerűen glicin-metilésztert acilezünk és a kapott védett dipeptidből Z-védőcsoport alkalmazása esetén katalitikus hidrogenolízissel, míg BOC-védőcsoport esetén ecetsavas sósav-oldattal kezelve jutunk az N-terminálisán szabad dipeptidhez. Ennek acilezése célszerűen Z—Arg(HCl)—OH-val valósítható meg akár a vegyes anhidrides, akár a DCC-s módszerrel. E kulcsvegyületnek számító Z—Arg(HCl)—X—Gly—OMe védett tripeptid ismert módon alakítható át akár az N-terminálison, akár a C-terminálison, akár mindkét végen szabad tripeptiddé. A szintézis során felhasznált IX és XI intermediereket szintén a peptidkémiában használatos módszerek segítségével építjük fel, önmagában ismert módon fragmens kondenzációval vagy lépésenkénti lánchosszabbítással. Kapcsolási módszerként az aktív észteres, diciklohexilkarbodiimides, azidos vagy vegyes anhidrides módszert használjuk. A reakcióban részt nem vevő funkciós csoportokat szükség esetén védjük, különösen hidrolízissel, acidolízissel vagy katalitikus hidrogénezéssel, esetleg folyékony hidrogénfluorid alkalmazásával eltávolítható csoportokkal. A karboxilcsoportot például benzilalkohollal, terc-butanollal vagy halogénezett benzilalkohollal észterezve védhetjük. Az oldalláncon levő amíno-, illetve -guanidinocsoport védésére a benziloxikarbonil-, terc-butiloxikarbonil-, klór -benziloxikarbonil-, nitro-, tozil-csoportokat használhatjuk. Az arginin guanidinocsoportját egyszerű protonálással is védhetjük. A védőcsoportok megfelelő kombinációjával el tudjuk érni, hogy ezek önmagukban ismert módszerek (például acidolízis, hidrolízis, katalitikus hidrogenolízis stb.) segítségével szelektíven vagy egyidejűleg eltávolíthatók legyenek. A III általános képletű vegyületek egyik előnyös előállítási módja szerint a triptofánt közvetlenül trifluorecetsav és terc-butanol eleggyel terc-butilezzük, majd a kristályos H-Trp(2’,5’,7’-tri—tBu)—OH-t először a Q védőcsoport bevitelével védjük, majd karboxilcsoportját megfelelő módon aktiváljuk, előnyösen úgy, hogy például szukcinimid-észtert képezünk. így juthatunk el például a BOC—Trp(2’,5’,7’—tri—tBu)—OSu-hoz, amellyel kitűnő termelési hányaddal végezhetjük az acilezést. A Q—X—B aktív' származékhoz eljuthatunk úgy is, hogy például Z—Trp—OMe-t izobutilén és cc. kénsav elegyével terc-butilezünk, az így kapott Z-Trp(l’—tBu)—OMe-t lúgos elszappanosításnak vetjük alá, majd a kapott Z—Trp(l’—tBu)-OH-ból szukcinimid-észtert képezünk. Az I általános képletű végtermékeket célszerűen karboximetil-cellulózos ioncserélő kromatográfiával tisztítjuk. Az új vegyületeket az előállítás során alkalmazott módszerektől függően többnyire mint liofilezett porokat kapjuk, amelyek alkalmasak különböző szerves vagy szervetlen savakkal alkotott sók vagy fémkomplexek képzésére. A találmány szerinti új vegyületek biológiai aktivitását Sayers és munkatársai által leírt [SAYERS, M. A., SAYERS, G. és WOODBURY, L. A. ENDOCRINOLOGY 42, 379 (1948)], a mellékvese ascorbinsav szint csökkenésén alapuló módszerrel vizsgáltuk s. c. adagolás után. A vizsgálathoz hím Wistar patkányokat használtunk, amelyeknek hipofízisét 9a-fluor-llj3, 17, 21-trihidroxi-16a-metil-pregna-1,4-dién-3,20-dionnal blokkoltuk. Összehasonlításra a Világegészségügyi Szervezet (WHO) által forgalomba hozott kortikotropin munkastandard szolgált. [Bangham, D. R., M. V. Mussett, M. P. Stodc-Dunne: Bull. WHO, 27, 395 (1962)] Paralel mérésekből az alábbi biológiai értékeket kaptuk: H-^Ser—Tyr—Ser-Met—Glu—His—Phe-Arg—Trp( 1 ’-terc-butil)-Gly-Lys—Pro-Val—Gly-Lys-Lys-Arg~Arg-Pro-NH2 esetén az aktivitás 56,0 E/mg és H~Ser-Tyr-Ser~Met-Glu-His-Phe—Arg—Trp(2’,5’,7’-tri-terc-butil)—Gly-Lys-Pro-Val-Gly-Lys-Lys-Arg-Arg-Pro-NH2 esetén 39,6 E/mg. Gyógyászatilag elfogadható komplexen a találmány szerinti eprással készült peptidek oly vegyületei értendők, amelyek bizonyos szerves vagy szervetlen anyagok hozzáadására keletkeznek és a peptideknek nyújtott hatást biztosítanak. Ilyen szerves vegyületek lehetnek bizonyos zselatinok, karboximetilcellulózok, alginsavészterek, poli(floretin-foszfát), aminosav-polimerek vagy egyéb polimerek és kopolimerek. A szervetlen vegyületek közül bizonyos fémek, például a cink hidroxidja és nehezen oldódó sói, így foszfátjai és pirofoszfátjai jöhetnek számításba. A találmány szerinti peptideket, valamint azok sóit és komplexeit a szokásos gyógyszerkészítmények formájában használhatjuk fel a gyógyászat-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
