177127. lajstromszámú szabadalom • Központi zárszerkezet fényképezőgépekhez
177127 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. III. 03. (OA-589) Nemzetközi osztályozás: G 03 B 9/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981.1. 28. Megjelent: 1982. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: f'edgyes Béla fizikus 45%, Kiss Lóránt okleveles gépészmérnök 30%, Malom- Magyar Szénhidrogénipari soky János gépésztechnikus 35%, Budapest Kutató-Fejlesztő Intézet Százhalombatta Központi zárszerkezet fényképezőgépekhez 1 A jelen találmány tárgya olyan központi zárszerkezet, amely a műszaki és tudományos fényképezésben használt nagyfényerejű, és hosszú gyújtótávolságú objektíveknél lehetővé teszi a mozgó jelenségek rögzítéséhez szükséges rövid expozíciós idők alkal- 5 mazását, egyedi felvételek esetén is biztosítja az objektív geometriai középpontjában, illetve onnan kiindulóan végrehajtott nyitást, és ott befejeződő zárást, ezáltal úgy teljes, mint rekeszelt lencsenyílás mellett azonos jelleggörbe szerint működik, hagyó- io mányos méretű objektíveknél pedig olyan rövid expozíciós idők alkalmazására nyújt lehetőséget, amelyek eddig központi zárakkal nem voltak megvalósíthatók. 15 Fényképezőgépekben alkalmazott központi zárak vagy „szeletes zárak”, vagy „forgózárak” formáéban ismeretesek. A szeletes záraknál egyszerűbb esetben két-, igényesebb esetben három vagy több, külpontosán csapágyazott, és egy ún. szinkrongyűrű által 20 mozgatott egymást részben fedő szelet elfordulása teszi a lencsenyílást a fény számára az expozíció alkalmával szabaddá. A szeletek alternáló mozgást végeznek, a nyitási idő alatt holtponti helyzetet foglalnak el. Ezért felgyorsításukhoz, és lelassításukhoz 25 mérhető időre van szükség, a zár jelleggörbéjének lesz tehát egy ferde „nyitási”, egy vízszintes „nyitvatartási” és egy ugyancsak ferde „zárási” szakasza. A zár tényleges megvilágítási ideje a görbe alatti területnek a teljes ciklusra vett átlaga lesz, ami a 30 2 névleges megvilágítási időnek csak egy változó hányadát adja. A legkisebb zársebességet a zár méretei, és ezzel a mozgó rendszer tehetetlensége határozza meg, és ez az a megvilágítási idő lesz, ahol a jelleggörbének hiányzik a vízszintes szakasza, tehát ahol a „nyitási” szakaszhoz közvetlenül csatlakozik a „zárási” szakasz. Itt a jelleggörbe az ideális téglalappal szemben háromszög, és ebben az esetben a tényleges megvilágítási idő éppen fele lesz a névlegesnek. Ilyen zárakkal az általános használatú fényképezőgépeknél 1/300, illetve 1/500 másodperces megvilágítási idő érhető el. Nagyobb (180—250 mm) gyújtótávolságú, elfogadható (legalább F = 1 :4,5) nyílásviszonyű objektíveknél alkalmazható nagyméretű záraknál az elérhető zársebesség 1/30, legfeljebb 1/50 másodperc, ami a műszaki és tudományos fényképezés igényeit nem elégíti ki. Az ún. „forgózáraknál” egy forgólemez, amelyen meghatározott alakú nyílás van, illetve amely megfelelő szögben sugárirányban ki van vágva, fordul el az objektív nyüása előtt. E zár tehetetlensége nyilvánvalóan kisebb, mint a szeletes záraké, azonban itt a lencsenyílás szabaddá tétele nem az optikai középpontból kiindulva történik, ami által a rekeszelt lencsenyílással történő felvételeknél a zár jelleggörbéje megváltozik, és a képmező egyes részei eltérő időben kerülnek megvilágításra, mint az ún. redőnyzáraknál. 177127
