177126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajtárolók olajkihozatalának növelésére

3 177126 4 A mikro- és makroemulziós eljárás előnyeinek egyesítésével a találmány szerinti eljárás alkalmas a nagyviszkozitású olajat tartalmazó inhomogén, poró­zus, illetve repedezett tárolóknál is az olajkihozatal növelésére. 5 A találmány tehát eljárás kőolajtelepek olajkiho­­zatalának növelésére, mely szerint a rétegek inhomo­genitásából, valamint a víz- és olaj kedvezőtlen mo­bilitás-különbségéből, illetve a rétegvíz két és többértékű ionkoncentrációjából adódó, a kiszorítás io hatékonysága szempontjából kedvezőtlen áramlási viszonyok megszüntetése érdekében az eljárás első intézkedéseként előnyösen a besajtoló kutakon ke­resztül áramlási ellenállás növelését célzó diszperz rendszert, - homogenizáló dugót - sajtolunk a 15 tárolóba, amely egyidejűleg képes a tárolóban levő olaj kiszorítására, a lefűződő olaj mobilizálására. A homogenizáló-dugót követően fokozott olajkiszorító képességgel rendelkező aktívdugót sajtolunk be, végül adott esetben védődugó besajtolásával az aktív 20 dugónak vízzel való felhígulását megakadályozzuk, az olajpad stabilitását biztosítjuk, majd befejező in­tézkedésként víz besajtolásával a mobilizált olajat és az egész komplex dugórendszert a termelő kutak felé mozgatjuk. 25 A találmány szerint a homogenizáló-dugót 2-50%, előnyösen 10-30% rétegolajat tartalmazó makroemulzióként állítjuk elő, melyet az olajban levő, vagy oda bevitt potenciális felületaktív anya­gok lúgokkal vagy savakkal való aktiválása során 30 keletkezett emulgeátorokkal és/vagy egyéb szinte­tikus emulgeáló-szerekkel stabilizálunk és a makró­­emulzió besajtolási viszkozitását a rétegolaj minő­ségének és a tároló inhomogenitásának függvénye­ként állítjuk be. Az aktívdugöt szintén felületaktív 35 anyag tartalmú diszperz rendszerként makro- vagy mikroemulzióként, vagy felületaktív anyagok vizes oldataként képezzük, célszerűen segédfelületaktív anyagok felhasználásával, mely aktívdugó alacsony határfelületi feszültség biztosítására szolgál az olaj és 40 víz fázishatárán, optimális esetben elegyedik az olaj­jal és vízzel és kompátibilis a homogenizáló dugóval, a védődugó vizes fázisával azonos, vagy ahhoz kö­zelálló vizes oldatból képezzük, mely adott esetben felületaktív anyagokat és/vagy elektrolitokat és/vagy 45 az aktivdugóban alkalmazott hatóanyagnak víz—olaj határfelületen való optimális felhalmozódását biz­tosító segédfelületaktív anyagokat és/vagy olajat is tartalmaz. A találmány értelmében a homogenizáló és/vagy 50 az aktívdugó vízfázisával egyező védődugót alkal­mazhatunk a homogenizáló-dugó előtt és/vagy az aktívdugó után, amikor is az ily módon képzett összetett dugók együttes mérete a pórustérfogat 5—50%-át, előnyösen annak 10-30%-át teszik ki. 55 A találmány kiszorító közegek olyan célszerű kombinációm alapul, amelyek magukba foglalják a különböző vegyszerek (felületaktív anyagok, segéd­­felületaktív-anyagok és/vagy elektrolitok) vizes ol­datait, a különböző segédanyagokat tartalmazó mik- 50 ro- és makroemulziókat és egyéb diszperz rendsze­reket. A tárolóparaméterekhez alkalmazkodó kombi­nációval az egyes közegek egyedi alkalmazásának hatékonyságát nagymértékben megnöveljük, vala- 55 mint kiteqesztjük ezen közegek alkalmazhatósági tartományát a nagy viszkozitású olajat tartalmazó és/vagy inhomogén tárolókra is. A találmány szerinti eljárás foganatosítását rész­leteiben az alábbiakban ismertetjük. A találmány szerinti eljárás megvalósítására többlépcsős komplex dugót képezünk, amelyet vízzel mozgatunk a termelő-kutak felé, az alábbiak szerint: A találmány szerinti eljárás lényeges elemeként homogenizáló dugót képezünk. Feladata a tároló inhomogenitásából, valamint a víz- és olaj közötti mobilitási különbségből adódó kedvezőtlen áramlási viszonyok megszüntetése, vala­mint a homogenizáló dugót követő aktív kiszorító közeg védelme a rétegvíz esetleges károsító hatásával szemben. A homogenizáló dugó viszkozitását, összetételét úgy kell megválasztani, hogy a rétegbe besajtolva a tároló fluidumaival kölcsönhatásba lépve a tároló homogenizálását gazdaságos dugóméret mellett biz­tosítsa, mely a pórustérfogat 3—20%-a, előnyösen 5—10%^a. A homogenizáló dugó célszerűen makroemulzid, mely lehet víz-külsőfázisú, vagy olaj-külsőfázisú, le­hetőség szerint a tároló saját olajából előállítva. Az emulzióképződést elsődlegesen a rétegolajban levő potenciális felületaktív anyagok aktiválásával (lúgok vagy savak hozzáadásával) biztosítjuk. Amennyiben az adott rétegolaj nem tartalmaz elegendő aktív, illetve aktiválható komponenst, ezt más tároló olajának, vagy az adott réteg olajának, vagy más tároló olajának az aktív komponenseket koncentráló desztillációs frakciójának bevitelével pótoljuk. Az emulgeálás elősegítésére szükség szerint szin­tetikus emulgeátorokat, segédfelületaktív anyagokat, szervetlen sókat használunk fel. Amennyiben a lúgos vagy savas aktiválás a ré­tegolaj összetétele, vagy a tárolókőzet tulajdonságai miatt célszerűtlen, akkor felületaktív anyagok, szer­vetlen sóoldatok, segédfelületaktív anyagok felhasz­nálásával történhet az emulgeálás. A homogenizáló dugónak a mobilitási tulajdonságokon túlmenően jó olajkiszorító képességgel is kell rendelkeznie. Köve­telmény, hogy a rétegolajjal és rétegvízzel való fel­hígulás esetén is stabil maradjon, amit a megfelelő hatóanyag-koncentrációval érünk el. A lúggal történő aktiválásra célszerűen NaOH-t és NH4OH-t alkalmazunk. Az NaOH-t 0,8 súly%-8 súly%-ig, az NH40H-t 5 súly%-25 súly%-ig terjedő koncentrációban célszerű alkalmazni. Fentiek mellett esetenként alkalmazható KOH, illetve Na2C03 is, amelynek optimális koncentrá­cióját az olaj aktív anyag tartalmaz, az emulzió víz-olaj fázisaránya határozza meg. Az emulziók víz-olaj fázisarányát lehetőség sze­rint úgy kell kialakítani, hogy az emulzió olajtar­talma 2—50% között, előnyösen 10—30% között le­gyen. Az emulzióképződés elősegítésére az ismert emul­­geálószereket kell alkalmazni. Az adott rendszerhez alkalmazott anyagot úgy kell megválasztani, hogy az olajban levő természetes felületaktív anyagokkal 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom