177091. lajstromszámú szabadalom • Berendezés digitális jelfolyam elágaztatására
5 177091 6 puáramkörön keresztül. Itt természetesen nem használhatjuk az AND2 kapuáramkört, mert az a BIR2 elágazási regiszter kimenetéhez csatlakozik. Az 1. ábrának megfelelően az ANDI kapuáramkört arra használjuk, hogy egyrészt meghosszabbítsuk a B2 jelágba küldött szó időtartamát, másrészt meghosszabbítsunk a bi2 elágazási vezérlőjelet a B3 jelág vezérlésére. Szerkezetileg lehetséges a BRI regiszternek és a BIR1 elágazási regiszternek, valamint a BR2 regiszternek és a BIR2 elágazási regiszternek az egyesítése, mivel megfelelő A aktiváló bemenetűk közvetlenül össze van kapcsolva. A találmány szerinti berendezés funkcionálisan számos olyan lehetőséget kínál a jelfolyam elágaztatására, melyek az ismert elágaztatási elveket tekintve több időt és hardware-t igényelnének. A pipeline-elvnek megfelelően az elágazási regiszterek késleltetést okoznak mielőtt egy, a második IFG2 jelforrás által keltett elágazási vezérlőjel eléri a hozzá tartozó kapuáramkört. Ez az egy időzítési periódusnyi késleltetés számos esetben előnyösen kiigazítj " az elágazási vezérlőjel idejét az első IFG1 jelforrástól származó jelfolyamhoz képest, mint azt majd később leírjuk. Az 1. ábrának megfelelő berendezés segítségével nyerhető elágaztatási lehetőségeket az alábbiakban a 2. ábra alapján írjuk le. A 2. ábra egy táblázatot tartalmaz, melynek az egymás után következő sorai egymást követő időzítési periódusokhoz tartozó állapotokat mutatnak. Feltételezzük, hogy az első IFG1 jelforrás egymás után állítja elő a 10-19 szavakat, és hogy a második IFG2 jelforrás ezzel szinkronban bil, bi2 és bi3 elágazási vezérlőjelként logikai „0” és „1” állapotokat generál. Az x állapot lehet „0” vagy „1”, mert nem befolyásolja az elágaztatás eredményét. Azt kapjuk, hogy a BIR1, illetve BIR2 elágazási regiszterben az a bil illetve bi2 elágazási vezérlőjel jelenik meg, amit a második IFG2 jelforrás az előző időzítési periódusban generált, de ha a BIR1 elágazási regiszter tartalma „0”, a BIR2 elágazási regiszter megtartja előző állapotát. A 2. ábra azt nem mutatja, hogy az 1. ábra szerinti BRI regiszter csak a b 1—8 bitcsoportot viszi át, de azt mutatja, hogy a B1 jelágba való elágazás folytonos számsorozattal történik a pipeline-elvnek megfelelően. Továbbá azt kapjuk, hogy a szavak időtartama a B2, B3 és B4 jelágban meghosszabbodik a BIR1 illetve BIR2 elágazási regisztertől érkező bil illetve bi2, és a második IFG2 jelforrástól közvetlenül érkező bi3 elágazási vezérlőjel „0” állapotából kifolyólag. Az elágaztatás vezérlésének könnyebb megértése érdekében a 2. ábra tartalmazza néhány kapcsolat jelölését. Jelöltük pl. azt, hogy a szó időtartama a B2 jelágban a BIR1 elágazási regiszter „0” állapota miatt hosszabbodik meg. A 3. ábra a találmány szerinti elágaztató berendezés egy kiviteli alakját mutatja. A berendezés egy tárolt programmal vezérelt rendszer egyik számítógépéhez tartozik. A tárolt programú vezérlés egy utasítás sorozat végrehajtásából áll, amely egy utasítás memóriában van tárolva. Fő- és alsorozatok vannak ugró és visszatérési utasításokkal. Az 1. ábra IFG1 és IFG2 jelforrását itt egy MEG memória alkotja, amely tárolja az említett utasítás sorozatot és az utasításokhoz tartozó elágazási információt. A MEG memóriát olvasásra egy AU címzőegység címzi meg, melynek AR címregisztere aktiváló bemenetével a CL órajelforrásra csatlakozik. A címeket, melyek DEC dekóderen és a MEG memórián átjutva pipeline időzítéssel utasítás sorozattá és elágazási jelsorozattá alakulnak át, az AR címregiszter veszi GL kapulogikán keresztül vagy egy CP1 egységtől - mely a számítógépben van, pl. egy adatmemória —, hogy megkeresse egy fősorozat elejét, vagy egy ADD +l-es összeadóból— melynek a bemenete az AR címregiszter kimenetére csatlakozik — abból a célból, hogy egymás után következő címeket kapjon, vagy egy BA jelágból, hogy kiválassza egy alsorozat elejét és azt az utasítást, amellyel a fősorozat folytatódik az alsorozat végrehajtása után. A GL kapulogika Cl és C2 vezérlő bemenetei a B2B bitfolyam ágakhoz csatlakoznak. Ha „1” állapot jut a Cl illetve C2 vezérlő bemenetre az AR címregiszter a számítógép CP1 egységéhez illetve a BA jelághoz csatlakozik. Ha mindkét Cl és C2 vezérlő bemenet „O” állapotba kerül, az AR címregiszter az ADD +l-es összeadóhoz kapcsolódik. A MEG memóriából kiolvasott utasítás sorozatok elágaznak az említett BA jelág és B2B bitfolyam ágak mellett két másik B5 és B6 jelágon át további, a számítógépben található CP2 és CP3 egységekhez. A 3. ábrán látható elágaztató berendezés tartalmaz még első BGR1 bitcsoport regisztert, melynek aktiváló bemenete AND4 kapuáramkörhöz, az ábrán ÉS-kapuhoz csatlakozik, kimenete pedig a BA jelághoz, második BGR2 bitcsoport regisztert, amelynek aktiváló bemenete közvetlenül a CL órajelforráshoz, kimenetei pedig a B2B bitfolyam ágakhoz és a B5 jelághoz csatlakoznak, IR utasításregisztert, melynek aktiváló bemenete AND5 kapuáramkörhöz, az ábrán ÉS-kapuhoz kimenete pedig a B6 jelághoz van kötve. A BGR2 bitcsoport regiszter tartalmaz egy BIP1 helyet, amely a MEG memóriától egy első elágazási vezérlőjelet fogad és átküldi azt az AND5 kapuáramkörnek. Az IR utasításregiszter tartalmaz egy BIP2 helyet, amely fogad a MEG memóriától egy második elágazási vezérlőjelet és elküldi azt az AND4 kapuáramkörnek. Az 1. és 3. ábra összehasonlításával funkcionális összefüggést láthatunk az 1. ábra BIR2 elágazási regisztere és BR2 regisztere valamint a 3. ábra IR utasításregisztere, az 1. ábra BR3 regisztere és a 3. ábra BGR1 bitcsoport regisztere, továbbá az 1. ábra ANDI illetve AND2 kapuáramköre és a 3. ábra AND5 illetve AND4 kapuáramköre között. A 4. ábra egy táblázat, mely azt mutatja, hogyan lehet a 3. ábra szerinti kiviteli alakkal egy olyan tárolt programú vezérlést megvalósítani, amelyik az alábbi címzési sorozatot tartalmazza. Egy első fősorozat befejeződik a 46 és 47 cím segítségével, melyekhez (46) és (47) utasítások tartoznak. Egy második fősorozat, mely a (20)—(29) utasításokat tartalmazza, beindul a 20 cím révén és jön néhány soronkövetkező cím. A 23 cím egy ugró (23) utasításhoz tartozik, mely az ugrási 90 címet tartalmazza annak érdekében, hogy megkeresse a 90-95 című (90)-(95) utasításokból álló alsorozat elejét. A 24 cím egy visszatérési (24) utasításhoz 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
