177079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemestermény nedves őrlésekor kapott malmi keményítőfrakció kezelésére fehérjében ús és keményítőben dús termékek egyidejű előállítása céljából

3 177079 4 jében dús terméket kaptak, amely a vízben oldha­tatlan szárazanyagra számítva 63-64 súly% fehérjét tartalmazott. Ezzel szemben a kereskedelmileg el­fogadható fehérjében dús termék fehérjetartalma az oldhatatlan szárazanyagra számítva általában leg­alább 67 súly%. Ezért az oldhatatlan szárazanyagra számítva 63- 64 súly% fehérjét tartalmazó terméket kereskedelmi szempontból elfogadható termát elő­állítása céljából még tovább kell kezelni. Lényegé­ben hasonló eredményeket kaptak a keményítőben dús termék esetében is, amely az oldhatatlan szá­razanyagra vonatkoztatva körülbelül 0,45 súly% oldhatatlan fehérjét tartalmaz, míg az általában elfogadható oldhatatlan fehérjetartalom az oldhatat­lan szárazanyagtartalomra vonatkoztatva legfeljebb 0,38 súly%. Kereskedelmi minőségű keményítőben dús és fehérjében dús. termékek előállítása érdeké­ben ezért mindkét terméket további kezelésnek kell alávetni, ami viszont az eljárást gazdaságtalan­ná teszi. Így csak hidrociklonokat alkalmazó eddig ismert eljárások ugyan lehetővé tették vagy a keményítő­ben dús, vagy a sikérben dús frakció elkülönítését, mindkét frakció egyidejű és gazdaságos elválasztását elérni azonban ezekkel az eljárásokkal senr vált lehetségessé. A fent már említett 2 689 810. lajst­romszámú Amerikai Egyesült Államok-beli szaba­dalmi letrásban ismertetnek egy kizárólag hidrocik­­lonokból álló berendezést és közük, hogy ez a berendezés alkalmazható keményítőben dús és si­kérben dús frakció egyidejű elválasztására. Mindkét frakció feltételezhetően elfogadható kereskedelmi szempontból is. A szabadalmi leírás alapos vizsgá­latakor azonban kitűnik, hogy nincs kitanitás arra vonatkozóan, hány elválasztási műveletre van szükség vagy másképpen hány elválasztó fokozatot kell alkalmazni és az egyes műveleteknél azaz fokozatokban hány hídrociklont kell használni, az alkalmazott hidrociklonok lehetnek-e eltérő mére­tűek vagy azonos méretűeknek kell lenniük, vajon a rendszerben alkalmazott tényleges (abszolút) nyo­mások vagy a nyomáskülönbségek vagy éppen mindkettő szerepe-e a lényeges, és hogy fontos tényező-e a sikérben (fehérjében) dús frakció kon­centrációja. A 2 689 810. lajstromszámú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás szerint csak hidro­­ciklonokból álló berendezést használtak egy 0,28 0,32 súly1/) fehérjét tartalmazó keményítő­­frakció (7. oszlop) és egy 60 70 súly% fehérjetar­talmú sikérfrakció (8. oszlop) előállítására. A sza­badalmi leírás D. példája alapján megkíséreltük egymás mellett előállítani ezeket a termékeket, ez azonban nem sikerült. Ebben a D. példában olyan sikérfolyás vagy sikér-anyagáram szerepel, amelynek koncentrációja 15 20g/liter oldhatatlan száraz­anyag. Tapasztalataink szerint azonban mind a si­­kér koncentráció, mind pedig a rendszerben alkal­mazott nyomások kritikus tényezők, ha kereske­delmi szempontból elfogadható keményítő és fehér­je termékeket egymás mellett kell előállítanunk. Ezért a 2 689 810. lajstromszamú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban javasolt berendezést és körülményeket alkalmazva előállít­hatunk ugyan vagy csak kereskedflmi minőségű keményítő terméket vagy pedig csak kereskedelmi minőségű fehérje terméket, mindkét termék egyide­jű előállítása kereskedelmi minőségben azonban nem sikerül. Márpedig mindaddig, amíg ezt el nem érjük, a megoldás gazdaságtalan. . Megállapítottuk, hogy a fokozatsoros elválasztás elvén alapuló találmány szerinti berendezés és eljá­rás alkalmazásával gazdaságosan és egyidejűleg állíthatunk elő keményítőben dús és fehérjében dús, kereskedelmi minőségű termékeket. Általánosságban a találmány szerinti berendezés két elválasztási zónából áll, (1. a 4. ábrát) amelyek mindegyikében kizárólag hidrociklonokat alkalma­zunk. E hidrociklonok mindegyik zónán belül elvá­lasztási fokozatsorban vannak elrendezve. A sze­mestermény nedves őrléséből származó üzemi ke­­ményitőfolyást az első elválasztási zónába vezetjük és azt ebben a zónában nyomás alatt egymás után vezetjük át legalább két elválasztási műveletben vagy fokozatosan, az utolsó fokozatból fehérjében dús terméket vezetve el. Ugyanennek az első elvá­lasztási zónának az első elválasztási fokozatából keményítőben dús áramot különítünk el. Ezt a keményítőben dús folyást vagy anyagáramot vezet­jük most át nyomás alatt a második elválasztási zónát alkotó és ugyancsak hidrociklonokból álló keményítőmosó fokozatsoron, vagy műveletsoron. Az utolsó keményítőmosó fokozatból nyerjük ki a keményítőben dús terméket. Ahhoz, hogy a találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazásával fehérjében dús és kemé­nyítőben dús termékeket kapjunk, pontosan szabá­lyoznunk kell mind a rendszeren belüli műveleti körülményeket, mind pedig a berenuezésbe kiindu­lási anyagként betáplált üzemi keményitőfolyást vagy üzemi keményítő anyagáramot. A szemestermények jellegzetes nedves őrléséből származó üzemi keményítőfrakcíó oldhatatlan szi­lárd anyagra számítva általában 6 8 súly% fehérjét tartalmaz, hőmérséklete pedig általában 38- 52öC. Az oldhatatlan keményítőt és oldhatatlan fehérjét tartalmazó üzemi keményítőfolyás fajsúlya 15.6°C-on 1,0545 és 1,0623 g/cm3 között van. Ennek megfelelően az ellenáramú mosóvíz mennyi­ségének az 1.0545 g/Cin3 (15,6°C-on) fajsúlyú üze­mi keményítőfolyás esetében 1 kg szárazanyagra számított szemes terményre vonatkoztatva 1,8 2.7 liternek, az. 1,0623 g/cm3 (15,6°C-on) faj­súlyú folyás esetében pedig, hasonló bázison számítva, 2,3 2.7 liternek kell lennie 180 -270 liter mosóvíz; 100 kg szemestermény illetve 220 270 li­ter; 100 kg. Jóllehet ezek az értékek megfelelőek, előnyös ha az üzemi keményítőfolyás fajsúlya 1,0584 ± 0.0015 g/cm3 (15,6°C) a száraz bázison számított 1 kg szemcsterményre vonatkoztatott mo­sóvíz mennyiség pedig 2,1 2,7 liter és még előnyö­sebben 2.1-2.3 liter. 200 270,100 kg illetve 200 220 liter 100 kg. Lényeges szerepe van az üzemi keményitőfolyás pH-jának is. Az üzemi (malmi) keményítőáram izoelektromos pH-ja 4.5 körüli, megállapítottuk azonban, hogy ha a pll-t e pont bármelyik olda­lára állítjuk be. jobb elválasztás érhető el. Ezért az üzemi keményitőfolyás pH-ját 3,0 és 6.0 közötti értékre kell beállítani. 5 J0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom