177069. lajstromszámú szabadalom • Hajtóműelem, főként mezőgazdasági aprító- és cséplődobok energiatakarékos hajtására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177069 Bejelentés napja: 1978. XII. 13. (AA-912) Nemzetközi osztályozás: F 16 H 33/00, A 01 D 69/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. I. 28. Megjelent: 1982. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Szendró' Péter dr., okleveles gépészmérnök 40%. Budapest, Agrártudományi Egyetem, Gödöllő' Benkó' Janos dr., okleveles gépészmérnök 30%, Gödöllő', Szabó Imre okleveles gépészmérnök 30%, Budapest Hajtóműelem, főként mezőgazdasági aprító- és cséplődoüok energiatakarékos hajtására 1 A találmány tárgya hajtóműelem, főként mezőgazdasági aprító- és cséplődobok energiatakarékos hajtására, mely az energiaforrás és a dob közötti hajtásláncba van rugalmas energiatároló-leadó szerkezetként beépítve. 5 Mind a kísérletek, mind a gyakorlati tapasztalatok igazolták, hogy ha aprítást végző késeket az élre merőleges főmozgás mellett egy élmenti mellékmozgással is meghajtják, akkor az aprítás a szilárdságtani értelemben vett tiszta nyírás helyett ún. 10 metszés révén következik be és energiaigénye számottevően csökken. A mezőgazdasági gépiparban ezt a felismerést a többi között úgy hasznosították, hogy szecskázódobokon a késeket a dobpalást alkotóihoz viszo- 15 nyitva kissé elfordítva rögzítették, vagyis az alkotó és a kések hegyes szöget zártak be. E széles körben alkalmazott megoldás hátránya abban van, hogy a mellékmozgás csupán az aprítandó anyaghoz viszonyított relatív elmozdulás és 20 ezért a metszés bekövetkeztéig a kések a felvett energia mintegy 30-40%-ának felhasználásával kizárólag tömörítik az aprítandó anyagot. A tömörödés közben értelemszerűen az élek terhelése is növekszik, ez viszont járulékos 25 hátrányként a kések élettartamát csökkenti. E hátrányok elkerülésére kézenfekvő lenne az, hogy a mellékriiozgást abszolút mozgásként, nevezetesen rezgőmozgásként kell megvalósítani. Az e következtetésen alapuló megoldások azonban kivé- 30 2 tel nélkül önálló, külső energiát igénylő rezgetőszerkezettel voltak felszerelve. Ezek a munkagépek azonban a gyakorlati követelményeknek magas beszerzési- és üzemköltségeik, valamint bizonytalan üzemük miatt nem feleltek meg és nem is terjedtek el. Az energiafelhasználás mérséklődését tapasztalták az olyan cséplőgépekkel végzett kísérleteknél is, melyeknél a verőlécek egyenletes körmozgására rezgőmozgást szuperponáltak, de ezek sem jutottak el a gyakorlati megvalósulásig. A műszaki gyakorlatban igen gyakran építenek be az adott berendezés energiaforrása és munkavégző eleme közötti hajtásláncba olyan szerkezeteket, melyek rugalmas alakváltozás révén halmoznak fel illetve adnak le energiát. Ezeket jelen leírásunkban rugalmas energiatároló-leadó szerkezeteknek nevezzük. Legjellegzetesebb képviselőik illetve legfontosabb alkatrészeik a különféle kialakítású rugók. így az 1 303 713 sz. angol szabadalmi leírásból ismert léptetőmű karos kilincsszerkezete egy nyomórugó energiájával meneszti a kilincskereket. A nyomórugót egy a hajtóművel meghajtott bütykös tárcsa deformálja egy kar segítségével a kilincskerék két léptetés közötti nyugalmi állapotában. A 496 487 sz. svájci szabadalmi leírásból egy főként lengővályúkhoz vagy lengó'rostákhoz csatlakoztatható rezgetőszerkezet vált ismertté, melynél változtatható előfeszítésű, egymás ellen dolgozó ru-177069
