177047. lajstromszámú szabadalom • Szétkapcsoló szerkezet függesztett pályán mozgó önhajtású kocsik számára
3 177047 4 nem erre az egyetlen ismertetett megoldásra korlátozódik. Az ismertetés a csatolt rajzok kapcsán történik, a rajzokon az 1. ábra a 2. ábra I—I vonalában vett metszet, a 2. ábra oldalnézet ugyancsak metszetben, mely a találmány szerinti szétkapcsoló szerkezetet ábrázolja. A 3. ábra a 4. ábra III—III vonalában vett metszet, és végül a 4. ábra oldalnézet metszetben, a találmány szerinti szétkapcsolószerkezet egy másik kiviteli alakját szemlélteti. A következő leírásban az 1. és 2. ábrára hivatkozunk. A külön nem szemléltetett, felfüggesztett pályán mozgatott önhajtású kocsi 1 gördülőeleme és a 2 hajtószerve között helyezzük el a 3 bekapcsoló szerkezetet. Az 1 gördülőelem 4 furattal van kiképezve, melybe az 5 agyat helyezzük. Az 5 agy egyik 6 végén 7 perem van, mely az 1 gördülőelem egyik 9 oldalfelületében kialakított 8 fészekbe illeszkedik. Az 5 agyat helyzetében egy további 10 perem segítségével rögzítjük, mely az 5 agy 11 külső kerületére van felszorítva, és amely az 1 gördülőelem másik 13 oldalfelületében létesített 12 fészekbe illeszkedik. A két, 7 és 10 peremet a 14, 15 merevítőrúd köti össze. Az 5 agyon 17 ékpályával kiképzett 16 furat van. A 16 furat további 18 furattal kapcsolódik, amelynek átmérője nagyobb mint a 16 furaté, ami lehetővé teszi a 19 váll kialakítását. Ez utóbbi a 21 rugalmas elem 20 végének ütközőjeként szolgál. A 21 rugalmas elem a második 18 furatban van elhelyezve. A 21 rugalmas elem másik 22 vége 23 anya segítségével van rögzítve, ez a 25 tengely 24 csavarmenetes végére van felcsavarozva. A 25 tengely, mely keresztülhatol az 5 agyon, 26 vékonyítással van kiképezve. Ez a 24 csavarmenetes véggel érintkezik. A 26 vékonyítás a 21 rugalmas elem tartószervét alkotja. A 25 tengelyben 27 ékpályát alakítunk ki, amelybe a 28 ék illeszkedik. Ez utóbbi kapcsolóelemként szolgál a 25 tengely és az 5 agy között, és ennek következtében a 25 agy és az 1 gördülőelem között. Ilyen módon a 25 tengely minden forgómozgását átadja az 1 gördülőelemnek és fordítva. A 23 anya átmérője kisebb mint a második 18 furat átmérője, de nagyobb mint a 16 furaté. Ennek következtében a 23 anya csúszhat a 18 furatban, és így összenyomja a 21 rugalmas elemet, de ütközik a 19 vállba, ami határolja a 23 anya mozgását, s ennek következtében a 25 tengelyét is. A 23 anya 29 külső felületén 30 félgömb-alakú fej van, mely a szétkapcsoló peremmel érintkezik, melyet a rajz külön nem szemléltet; ez a perem a felfüggesztett pálya vezető sínjéhez csatlakozik. A perem az előre meghatározott elmozdulás mértékének megfelelően van elhelyezve. A 25 tengely keresztülhatol az előnyösen 2 hajtószervként kialakított hajtószerkezettel. A 2 hajtószervnek 31 háza van, annak két 32, 33 oldalfalán 34, 35 furat van. A 34, 35 furatba hatol a 38, 39 ágyazás 36, 37 teste, melyeket a 40, 41 rögzítőelemek rögzítenek. Minden egyes 38, 39 ágyazáson 42, 43 gördülőeszköz van, melyek egyrészt a 48 közdarabban lévő 46, 47 horonyban elhelyezett 44, 45 gyűrű alakú szorító, másrészt a 38, 39 ágyazás 53, 54 belső felületében kiképzett 51, 52 fészek 49, 50 válla rögzít. A 48 közdarábon rögzítjük az 55 hajtó-fogaskereket, amely a hajtószerkezet egyik hajtó-fogaskerekét alkotja. A 48 közdarab 56 végére az 57 kapcsolóeszközt szorítjuk fel. A kapcsolóeszközöket az 58 lemez és az 59 perem alkotja. Az 58 lemezt oldalirányban a 60, 61 gyűrű-alakú szorítok rögzítik, melyek a 62, 63 hornyokban vannak elhelyezve. A 62, 63 hornyok a 48 közdarab 56 végén vannak kiképezve. Az 58 lemez együtt forog a 48 közdarabbal a 65 ék közbeiktatásával, mely utóbbinak egy része a 66 ékpályára illeszkedik; ez a közdarabban van kialakítva, az ék másik része az 58 lemez 68 agyában kiképzett 67 hornyokban csúszik. Az 58 lemez 69 kerületében koncentrikus 70 körhomyot alakítunk ki. A 70 körhorony 71, 72 oldalai között több 73, 74, 75, 76, 77, 78 kilincset alkalmazunk, melyek a 79, 80, 81, 82, 83, 84 forgáscsapok körül forognak. Ezek a forgáscsapok keresztülhatolnak az 58 lemezen. Valamennyi 73—78 kilincs 85 ütközőfelülettel, 86 alsó ütközőfelülettel és 87 ütközővel van kiképezve. A 87 ütköző a 70 körhorony 88 fenekével működik együtt. A 86 alsó ütközőfelület mentén csúszik a 90, 91, 92, 93, 94, 95 ujj 89 feje, míg ennek a szervnek a 96 teste merőlegesen mozoghat a 86 alsó ütkózőfelülethez viszonyítva. Ebből a célból a 70 körhorony 88 fenekén több 97 fészket alakítunk ki, melyek 98 rugalmas elemekkel vannak kiképezve egyrészt a 97 fészek 99 fenekén, és másrészt pedig a 90-95 ujjakon; ez utóbbiak száma megegyezik a 79-84 forgáscsapok számával. Az 59 perem a 25 tengely 101 végéhez csatlakozik a 102 keresztcsap segítségével. A 25 tengellyel párhuzamosan elhelyezve az 59 peremen a 103 átmérőn 104, 105, 106, 107 csapok vannak, melyek kiugranak az 59 perem 108 külső felületéhez viszonyítva. A 104—107 csapok együttműködnek a 73—78 kilincsek 85 ütközőfelületével. A 104-107 csapok hossza olyan, hogy a 104-107 csapok 109 hátsó homlokfelülete kismértékben kiugrik a 73—78 csapok 110 belső felületéhez viszonyítva. Az 59 perem 108 hátsó felületén 111 mélyedés van, melyben 112 súrlódásgátló kapcsoló van elhelyezve, mely az 58 lemez 113 külső felületére illeszkedik. A találmány szerinti automatikus szétkapcsoló szerkezet működése a következő: összekapcsolás esetén az 55 hajtő-fogaskerék forgásba hozza a 48 közdarabot, mely a 65 ék közbeiktatásával a maga részéről az 58 lemezt forgatja. A 74-77 kilincsek 85 ütközőfelülete az 59 perem 104, 106 csapjait nyomja. Ennek következtében az 59 perem ugyancsak forgó mozgást végez, ami a 102 keresztcsap segítségéve] áttevődik a 25 tengelyre. Ez a 28 ék közbeiktatásával továbbadja a forgómozgást a tengelynek, így a forgómozgás továbbítódik az 1 gördülőelemre. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
