177043. lajstromszámú szabadalom • Fékberendezés fogó-(mikro)-vetélős szövőgépekhez
3 177043 4 hatol be elég mélyen a fogóműbe, visszaverődik a fogóműről, vagypedig visszatoláskor túl messzire lökődik ki. Mindezeket a hibákat a fogóőr megfigyeli. A szádemelő szerkezeten és a vetülékfonalkereső szerkezeten biztosítószerkezetek megakadályozzák, hogy a mikrovetélős szövőgép üzemelni kezdjen, ha a megfelelő aggregátorok nincsenek a helyes üzemi állásban. A görgősemelőket például úgy lehet biztosítani, hogy a görgősemelők forgáspontja egy őrszánban van elhelyezve, amely rugónyomás legyőzése hatására tud mozogni. Hogyha a görgősemelőt például egy hibás manipuláció mozgásában akadályozza, vagy blokkolja, akkor az őrszán a továbbforduló bütyköktől eltolódik. Az említett biztonsági elemek általában megfelelő áttételi rudazaton keresztül közvetlenül egy vagy több őrtengelyre hatnak, például ha egy biztosítás üzemelni kezd, az őrtengely elfordul és ezáltal a fékezőberendezés reteszelőcsapja a reteszelőkilincsből kikapcsolódik. A szövőgép azonnal leáll, miközben a motor egyidejűleg kikapcsol, a hajtókuplung kiold és a fék behúz. A fent említett hibafonások közül a szövéstechnikailag okozott hibák, azaz a láncfonalőr és vetülékfonalőr által jelzett hibák felelősek a legtöbb esetben a szövőgép leállításáért. Az összes leállásban ezek aránya 99%. A többi, azaz a lényegében mechanikai okok miatti leállításból, mikrovetélős szövőgép esetében, a legjelentősebbek a fogóőr által jelzett leállítások. Míg a legtöbb, más őrök által létrehozott leállásnál, a szövőgép nem károsodik rögtön, ha a főtengely leállítószöge megnő, a fogóőr esetében ez azonnal bekövetkezne. Különösen azokban a nem is ritkán előforduló esetekben, amikor a mikrovetélő nem hatolt be olyan messze a fogószerkezetbe, hogy az ütköző felé mozgó vetülékváltó ládarészek tartományán kívül maradna, a mikrovetélős szövőgép megsérülése nem lenne elkerülhető, ha az nem állna le időben. Ezideig a leállítások akár szövéstechnikai, akár mechanikai hibák okozták, legtöbbször egyformán hosszú fékúttal történtek. Ez azt jelenti, hogy a leállítófolyamatot a szövőgép legnagyobb szóbajöhetŐ fordulatszámánál elérhető legkisebb fékúttal kell számítani. Ehhez a legrövidebb fékúthoz igazodnak pillanatnyilag a legtöbb esetben a szövőgép leállításai, mindenekelőtt a fent említett, a gép megsérülésének elkerülésére szolgáló leállítások a fogóőr segítségével. Ennek azonban az a hátránya, hogy a fékteljesítmény a leggyakrabb leállításokhoz túlságosan nagy és a fékút fölöslegesen rövid lesz, mivel a fent említett szövéstechnikai leállítások, amelyek önmagukban nem vonják maguk után a gép megkárosodását, fordulnak elő a leggyakrabban. A jelenlegi nagy fékteljesítményre csak akkor van szükség, ha mechanikai okokból kell a gépet leállítani, vagy pedig szövéstechnikai okokból történő gépleállás esetén csak vetülékfonalszakadásnál, illetve ha a főtengely szögállása egy bizonyos állást túllép. A szövőgép tehát a legtöbb esetben fölöslegesen gyorsan és hirtelen lesz lefékezve, ami a fékberendezés és bizonyos géprészek túlzottan nagy kopását eredményezi. A 381 176 sz. svájci szabadalmi leírás már egy fékberendezést ismertet szövőgépek számára, amelynél a fékezőszerv váltakozva, különböző nagyságú fékezőerővel befolyásolható. Ennek a fékberendezésnek két részből álló, fékemeltyűre ható állítórúdja van. Emellett az első rész egy első nyomórugóval van összekötve és egy szorítódarab révén egy második nyomórugó és egy kuplung a második résszel van összekötve. A második rész egy leállítótengellyel és kitolóemelővel van összekötve. Ha a leállítótengely kiold, a kuplung is kioldódik, úgy, hogy mindkét nyomórugó a fékre hat. Hogyha a kitolóemelő kiold, a kuplung zárva marad és a második rugó hatástalan marad és csak az első nyomórugó hat a fékre. Ennek a szerkezetnek a hátránya, hogy a második nyomórugót és a szorítódarabot akkor is, hogyha a második nyomórugó hatástalan marad, az állítórúddal együtt kell elmozdítani. Ezért feleslegesen sok mechanikai részt és nagy tömeget kell mozgatni, úgy, hogy például a kitolóemelővel létrehozott leállítóparancsot csak késleltetve lehet hatásossá tenni. A leállítótengelyen keresztüli fékezőparancs esetén is viszonylag nagy tömegeket kell együttmozgatni, mivel az állítórugónak az első nyomórugóval összekötött része a kapcsolókampóval együtt nemcsak nagyon hosszú, hanem a szorítódarabbal mereven össze van kötve, úgy, hogy ebben az esetben annak is vele kell mozognia. Ily módon a leírt szerkezet nemcsak bonyolult, hanem tömegtehetetlenségénél fogva a fékezési parancsokat rosszul tudja továbbítani. A találmány feladata olyan fékberendezés létesítése, amellyel a fékteljesítmény és a fékút a mindenkori hibaforrásokhoz alkalmazható, és amelynek szerkezete .ugyanakkor egyszerű és fékezőparancsra gyorsan reagál. Ezt , a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az állítólag a második fékezőerőt létesítő eszköztől el van választva, és hogy ennek egy menesztője van, amely á második fékezőerőt létesítő eszköz működtetésekor annak fékerejét az állítótagra átadja. Azáltal, hogy az állítőtagot a második fékezőerőt létesítő eszköztől elválasztottuk, nemcsak a szerkezet lett egyszerűbb, hanem a mozgatott tömeg nagysága is lényegesen csökkent. Amennyiben az állítótagot a találmány egy előnyös kivitele szerint emelőként alakítjuk ki, akkor az ismert megoldásokkal szemben elérhető, hogy a nehéz és bonyolult állítórudazat elmaradhat és állítótagként a fékemelő szolgál, amelyre a fékerőt létesítő eszközök közvetlenül, illetve egy meriesztőn keresztül hatnak. A mozgatott tömegek ezáltal elérhető csökkentése azt eredményezi, hogy a fékezési idő jelentősen lerövidül és a fékezési parancsokra való reagálás meggyorsul. A találmány szerinti kétfokozatú fékezőberendezés tehát a szövőgépnek a mechanikai okokból pl. a vetélő beérkezésének késésekor szükséges gyors leállítását nagy fékteljesítménnyel valósítja meg, ugyanakkor a szövéstechnikai okokból, pl. láncfonalszakadáskor szükséges leállítását lassabban, kisebb fékteljesítménnyel valósítja meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
