177035. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új ciklopropán-tiokarbonsav-észtereket tartalmazó miticid készítmények, valamint eljárás a készítmények hatóanyagának előállítására

3 177G35 4 forráspontjának megfelelő hőmérséklet közötti hő­mérsékleten reagáltathatjuk; az egyszerűség ked­véért többnyire szobahőmérsékleten. Savmegkötő­szerként használhatunk többek között tercier ami­­nokat, például trietil-amint, piridiní vagy dimetil­­-anilint. Az (I) általános képletű vegyületeket előállíthat­juk a találmány értelmében úgy is, hogy valami­lyen ciklopropán-tiokarbonsav-alkálifémsót megfe­lelő benzil-halogeniddel vagy fenil-tio-metil-haloge­­niddel reagáltatunk. A találmányt közelebbről az alábbi példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa: Ciklopropán-tiokarbonsav-4-klór-benzil­­-észter előállítása Keverés közben 4,0 g (0,025 mól) 4-klór-benzi'i­­-merkaptán és 2,6 g (0,025 mól) ciklopropán-karbo­­nil-klorid 25 ml benzollal készült oldatához cseppen­­ként hozzáadjuk 2,6 g trietil-amin 10 ml oenzollal készült oldatát, majd az adagolás befejezését köve­tően a reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazá­sával 2 órán át forraljuk, ezután lehűtjük, vízzel mossuk és vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk. A szárításhoz használt anyagot kiszűrjük, majd az illékony szennyezéseket lehajtjuk. így 4,7 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kap­juk, amelynek törésmutatója (n^°) 1,5549. A ter­mék szerkezetét infravörös spektroszkópiai és mag­mágneses rezonanciaspektroszkópiai vizsgálatok iga­zolták. 2. példa: Ciklopropán-tiokarbonsav—S-(4-klór-fenil)-tio­­-metil-észter előállítása Jégből és vízből álló fürdőben 2,1 g nátrium-hid­­rogén-szulfid 15 ml etanollal készült oldatát 4°C-ra lehűtjük, majd hozzáadunk 2,6 g (0,025 mól) ciklo­­propán-karbonil-kloridot. Az adagolás közben a re­­akcióelegy hőmérséklete 36°C-ra nő. Keverés közben a reakcióelegyet 5 °C-ra hűtjük. Ezután 4,8 g (0,025 mól) 4-klór-fenil-tío-metil-kloridot adunk a reakcióelegyhez, majd szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk. Ezután a reakcióelegyhez olyan nátrium-hidroxid-oldatot adunk, amelyet 2,0 g 50 sűly%-os vizes nátrium-hidroxid-oldat 10 ml vízzel végzett hígítása utján kapunk. Az ebben az oldatban levő nátrium-hidroxid mennyisége 0,025 mólnak felel meg. A nátrium-hidroxid­­oldat adagolásakor a reakcióelegy hőmérséklete 50,5 °C-ra emelkedik. Az ekkor kapott oldatot ez­után szobahőmérsékletre hűlni hagyjuk, m^'d közel 15 ml metilén-kloridot adunk hozzá. Az így kapott elegyet ezután 10 súly%-os vizes nátrium-hidrogén­­-karbonát-oldattal háromszor mossuk, majd vízmen­tes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és az illékony szennyezéseket lehajtjuk. így 5,0 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk; törésmutatója • n^0 ) 1,5770. A termék szerkezetét infravörös spektroszkópiai és magmágneses rezonan­­ciaspektroszkópíai vizsgálatok igazolták. A többi (I) általános képletű vegyület is az előbbi két példa valamelyikében ismertetett módon állítható elő megfelelő kiindulási anyagokból. Az I. táblázatban (I) általános képletű vegyüle­teket sorolunk fel. Az egyes vegyüleíekhez sor­számot rendelünk, és ezeket a továbbiakban ezek­nek a vegyületeknek az azonosítására használjuk. I. táblázat A vegyület sorszáma Törésmutató (nD°) 1 ciklopropán-tiokarbonsav-S-(4--klór-benzil)-észter 1,5549 2 ciklopropán-tiokarbonsav-S­-benzil-észter 1,4545 3 ciklopropán-tiokarbonsav-S­-(3,4-diklór-benzil)-észter 1,5700 4 ciklopropán-tiokarbonsav-S­(4-metil-benzil)-észter 1,5430 5 ciklopropán-tiokarbonsav-S­-(2,4-diklór-benzil)-észter 1,5695 6 ciklopropán-tiokarbonsav-S­-(2-klór-benzil)-észter 1,5600 7 ciklopropán-tiokarbonsav-S­-(4-klór-fenil)-tio-metil­-észter 1,5770 Az (I) általános képletű vegyületek miticid hatá­sát takácsatkán (Tetranychus urticae Koch) vizsgál­juk az alábbi módon: Klzel 10 cm magas, Pinto-fajtájú babnövényeket (Phaseolus sp.) átültetünk homokos agyagtalajba 8 cm-es cserepekben, majd a növényeket megfertőz­zük különböző korú és nemű takácsatkákkal úgy, hogy egy-egy növényre egy-egy olyan bablevelet helyezünk, amelyet előzetesen két héten át takács­atkákat tartalmazó szobában tároltunk. 24 órával később a megfertőzött növényeket megfordítjuk és 2—3 másodpercre a kísérleti vegyület aceton és víz 1 :1 térfogatarányú elegyével készült oldatába mártjuk. Az így kezelt növényeket ezután 7 napon át üvegházban tartjuk, majd megállapítjuk a morta­litást mind a kifejlett egyedekre, mind a kezelés idején a növényeken található petékből kikelt lárvákra vonatkozóan. A kísérleti vegyületeknek a koncentrációja 0,05 súly% és az 50%-os mortalitást okozó koncentráció között volt. A kapott ered­ményeket a II. táblázatban adjuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom