177024. lajstromszámú szabadalom • Foszforinán alapú fungicid kompozició

177024 6 bátorba helyeztük. 8-10 nappal később megvizs­gáltuk a palántákat. Megfigyeltük, hogy a 3. sz. vegyület a gombá­sodás ellen jó védelmet biztosított. 3. példa Zeller szeptóriózist okozó Septoria apiival (fungi imperfect!) fertőzött zellerpalántákon in vivo vég­zett kísérlet» A kísérlethez 4—5 levéllel rendelkező, körülbelül 3 hónapos, cserépben nevelt, arany-fajta „Plein Blanc de Paris” zellerpalántákat használtunk. A gombaölőszeres kezelést két ízben, 48 órás időközzel végeztük úgy, hogy a levelek alsó felére mindkét alkalommal az 1. példa szerinti összetételű nedvesíthető por 1 g/liter hatóanyagot tartalmazó vizes szuszpenzióját szórtuk, Fisher-féle permetező­pisztoly segítségével. A növényeket 24 órával később fertőztük meg úgy, hogy a levelek alsó fe­lére körülbelül 700 000 spóra/ml koncentrációjú spóra szuszpenziót permeteztünk. A cserepeket ez­után 72 órára nagy páratartalmú inkubátorba he­lyeztük, majd a palántákat a fertőzés után 3 héttel megvizsgáltuk. A kísérlet csak akkor eredményes, ha a két kontrollt legalább 75%-os mértékben fertőzzük. Azt tapasztaltuk, hogy a 3. sz. vegyület jó vé­delmet nyújtott a növények számára gombásodás ellen. A bemutatott példák bizonyítják az (I) általános képletű vegyületek jelentős gombaölő tulajdonsága­it. A vegyületek azonnali és szisztemikus hatást fej­tenek ki moszatgombák, például szőlő-peronoszpóra és másfajta gombák, például tömlőgombák és a fungi imperfecti osztályba tartozó gombák ellen. Említésre méltó eredményeket értünk el do­hány- és komlóperonoszpórával szemben is. A vizs­gált vegyületek igen hatásosnak bizonyultak a következő parazita gombák ellen: Peronospora ta­­bacci, Pseudoperonospora humili, Phytophthora cactorum, Phytophthora capsid, Bremia lactucae, Phytophthora infestans, Peronospora sp., Phytoph­thora palmivora, Phytophthora phaseoli, Phytoph­thora megasperma, Phytophthora dreschsteri és más Phytophthora fajok ellen. Ezek a gombák mérsékelt égöv vagy tropikus növények termesztésénél, például dohány, komló, konyhakerti növények, különösen eper, szegfűbors, hagyma, fekete bors, paradicsom, veteménybab, dísznövények, valamint ananász, szója­bab, citrusfélék, kakaó, kókuszdió és gumifa termesz­tésénél jelentkeznek. Az (I) általános képletű vegyületek így kü­lönösen alkalmasak növények gombás megbete­gedéseinek, különösen szőlőperonoszpóra megelő­zésére és kezelésére. Az (I) általános képletű vegyületek előnyösen alkalmazhatók egymással, vagy más ismert gomba­ölő szerekkel, mint például fém-ditiokarbamátokkal (manebe, zinebe, mankozebe), réz bázikus sóival vagy hidroxidjaival (oxiklorid, oxiszulfát), tetrahid­­roftálimidekkel (kaptán, kaptafol, folpel), metil-N­­-(1 -butilkarbamil)-2-benzimidazol-karbamáttal (be­­nomil, 1,2-di-(3-metoxi vagy -etoxi)-karbonil-2-tiou­­reidobenzolokkal (tiofanátok), metŰ-2-benzimidazol-5-karbaulátokkal, stb. keverve. Ez egyrészt az (I) általános képletű vegyületek hatásspektrumának szélesítését, másrészt pedig a hatás időtartamának növelését szolgálja. Az (I) általános képletű vegyületeket más gom­baellenes foszfor-származékokkal, nevezetesen 2- hidroxi-l ,3,2-dioxa-foszfolánokkal, 0-hidroxi-etil­­-foszfit-származékokkal, foszforossawal és sóival, foszfon-monoészterekkel és sóikkal, foszfon-diészte­­rekkel, gyűrűs difoszfor-vegyületekkel és aminofosz­­fitokkal keverve is felhasználhatjuk. Az utóbbi ve­gyületek a 73 01803, 73 37994,73 43081,73 45627, 74 08995, 74 10988 és a 74 13246 sz. francia szaba­dalmi bejelentésekből ismertek. A felhasználandó hatóanyagmennyiség széles ha­tárok között változhat a gombásodás mértékétől és az éghajlati viszonyoktól függően. Legelőnyösebb­nek a 0,01 és 5 g/liter közötti hatóanyagtartalmú készítményeket találtuk. Az (I) általános képletű vegyületeket ritkán használjuk - egymagukban, leggyakrabban olyan kompozíciók összetevőjeként használjuk, amelyek vivőanyagot és/vagy egy felületaktív anyagot, vala­mint a fenti képletekbe tartozó hatóanyagot tartal­mazzák. A „vivőanyag” kifejezés ez esetben egy, a ható­anyaghoz kapcsolódó szerves vagy szervetlen, ter­mészetes vagy szintetikus anyagot jelöl, amely meg­könnyíti a hatóanyag felvitelét a palántára, magok­ra, a talajba, és megkönnyíti annak szállítását és kezelését. A vivőanyag lehet szilárd (agyag, termé­szetes vagy szintetikus szilikát, gyanta, viasz, szi­lárd műtrágya, stb.) vagy folyékony halmazállapotú (víz, alkoholok, ketonok, olajpárlatok, klórozott szénhidrogének, folyékony gázok). A felületaktív anyag ionos vagy nemionos emulgeáló-, diszpergáló- vagy nedvesítőszer lehet, például poliakrilsav-sók, ligninszulfonsav-sók, etilén­­oxid zsíralkoholos kondenzátumai, zsírsavak, vagy alifás aminok lehetnek. A találmány szerinti kompozíciókat készíthetjük nedvesíthető por, szórópor, szemcsék, oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpen­­ziós koncentrátumok és aeroszolok formájában. A nedvesíthető por rendszerint 20—95 súly% hatóanyagot tartalmaz és általában a szilárd adalékanyag mellett 0—5 súly% nedvesítőszert, 3— 10 súly% diszpergálószert és szükség esetén 0—10 súly% stabilizálószert és/vagy más adalékanya­gokat, például penetrációfokozó anyagot, kötőanya­got, lerakódásgátló anyagokat, színezőanyagot, stb. tartalmaz. A nedvesíthető por-kompozíció például az alábbi összetételű lehet: aktív anyag (2. sz. vegyület) 50 súly% kálcium-ligninszulfát (pelyhesedésgátló) 5 súly% anionos nedvesítőszer 1 súly% szilíciumdioxid, lerakódásgátló szer 5 súly% kaolin (vivőanyag) 39 súly% 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom