177024. lajstromszámú szabadalom • Foszforinán alapú fungicid kompozició
177024 6 bátorba helyeztük. 8-10 nappal később megvizsgáltuk a palántákat. Megfigyeltük, hogy a 3. sz. vegyület a gombásodás ellen jó védelmet biztosított. 3. példa Zeller szeptóriózist okozó Septoria apiival (fungi imperfect!) fertőzött zellerpalántákon in vivo végzett kísérlet» A kísérlethez 4—5 levéllel rendelkező, körülbelül 3 hónapos, cserépben nevelt, arany-fajta „Plein Blanc de Paris” zellerpalántákat használtunk. A gombaölőszeres kezelést két ízben, 48 órás időközzel végeztük úgy, hogy a levelek alsó felére mindkét alkalommal az 1. példa szerinti összetételű nedvesíthető por 1 g/liter hatóanyagot tartalmazó vizes szuszpenzióját szórtuk, Fisher-féle permetezőpisztoly segítségével. A növényeket 24 órával később fertőztük meg úgy, hogy a levelek alsó felére körülbelül 700 000 spóra/ml koncentrációjú spóra szuszpenziót permeteztünk. A cserepeket ezután 72 órára nagy páratartalmú inkubátorba helyeztük, majd a palántákat a fertőzés után 3 héttel megvizsgáltuk. A kísérlet csak akkor eredményes, ha a két kontrollt legalább 75%-os mértékben fertőzzük. Azt tapasztaltuk, hogy a 3. sz. vegyület jó védelmet nyújtott a növények számára gombásodás ellen. A bemutatott példák bizonyítják az (I) általános képletű vegyületek jelentős gombaölő tulajdonságait. A vegyületek azonnali és szisztemikus hatást fejtenek ki moszatgombák, például szőlő-peronoszpóra és másfajta gombák, például tömlőgombák és a fungi imperfecti osztályba tartozó gombák ellen. Említésre méltó eredményeket értünk el dohány- és komlóperonoszpórával szemben is. A vizsgált vegyületek igen hatásosnak bizonyultak a következő parazita gombák ellen: Peronospora tabacci, Pseudoperonospora humili, Phytophthora cactorum, Phytophthora capsid, Bremia lactucae, Phytophthora infestans, Peronospora sp., Phytophthora palmivora, Phytophthora phaseoli, Phytophthora megasperma, Phytophthora dreschsteri és más Phytophthora fajok ellen. Ezek a gombák mérsékelt égöv vagy tropikus növények termesztésénél, például dohány, komló, konyhakerti növények, különösen eper, szegfűbors, hagyma, fekete bors, paradicsom, veteménybab, dísznövények, valamint ananász, szójabab, citrusfélék, kakaó, kókuszdió és gumifa termesztésénél jelentkeznek. Az (I) általános képletű vegyületek így különösen alkalmasak növények gombás megbetegedéseinek, különösen szőlőperonoszpóra megelőzésére és kezelésére. Az (I) általános képletű vegyületek előnyösen alkalmazhatók egymással, vagy más ismert gombaölő szerekkel, mint például fém-ditiokarbamátokkal (manebe, zinebe, mankozebe), réz bázikus sóival vagy hidroxidjaival (oxiklorid, oxiszulfát), tetrahidroftálimidekkel (kaptán, kaptafol, folpel), metil-N-(1 -butilkarbamil)-2-benzimidazol-karbamáttal (benomil, 1,2-di-(3-metoxi vagy -etoxi)-karbonil-2-tioureidobenzolokkal (tiofanátok), metŰ-2-benzimidazol-5-karbaulátokkal, stb. keverve. Ez egyrészt az (I) általános képletű vegyületek hatásspektrumának szélesítését, másrészt pedig a hatás időtartamának növelését szolgálja. Az (I) általános képletű vegyületeket más gombaellenes foszfor-származékokkal, nevezetesen 2- hidroxi-l ,3,2-dioxa-foszfolánokkal, 0-hidroxi-etil-foszfit-származékokkal, foszforossawal és sóival, foszfon-monoészterekkel és sóikkal, foszfon-diészterekkel, gyűrűs difoszfor-vegyületekkel és aminofoszfitokkal keverve is felhasználhatjuk. Az utóbbi vegyületek a 73 01803, 73 37994,73 43081,73 45627, 74 08995, 74 10988 és a 74 13246 sz. francia szabadalmi bejelentésekből ismertek. A felhasználandó hatóanyagmennyiség széles határok között változhat a gombásodás mértékétől és az éghajlati viszonyoktól függően. Legelőnyösebbnek a 0,01 és 5 g/liter közötti hatóanyagtartalmú készítményeket találtuk. Az (I) általános képletű vegyületeket ritkán használjuk - egymagukban, leggyakrabban olyan kompozíciók összetevőjeként használjuk, amelyek vivőanyagot és/vagy egy felületaktív anyagot, valamint a fenti képletekbe tartozó hatóanyagot tartalmazzák. A „vivőanyag” kifejezés ez esetben egy, a hatóanyaghoz kapcsolódó szerves vagy szervetlen, természetes vagy szintetikus anyagot jelöl, amely megkönnyíti a hatóanyag felvitelét a palántára, magokra, a talajba, és megkönnyíti annak szállítását és kezelését. A vivőanyag lehet szilárd (agyag, természetes vagy szintetikus szilikát, gyanta, viasz, szilárd műtrágya, stb.) vagy folyékony halmazállapotú (víz, alkoholok, ketonok, olajpárlatok, klórozott szénhidrogének, folyékony gázok). A felületaktív anyag ionos vagy nemionos emulgeáló-, diszpergáló- vagy nedvesítőszer lehet, például poliakrilsav-sók, ligninszulfonsav-sók, etilénoxid zsíralkoholos kondenzátumai, zsírsavak, vagy alifás aminok lehetnek. A találmány szerinti kompozíciókat készíthetjük nedvesíthető por, szórópor, szemcsék, oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziós koncentrátumok és aeroszolok formájában. A nedvesíthető por rendszerint 20—95 súly% hatóanyagot tartalmaz és általában a szilárd adalékanyag mellett 0—5 súly% nedvesítőszert, 3— 10 súly% diszpergálószert és szükség esetén 0—10 súly% stabilizálószert és/vagy más adalékanyagokat, például penetrációfokozó anyagot, kötőanyagot, lerakódásgátló anyagokat, színezőanyagot, stb. tartalmaz. A nedvesíthető por-kompozíció például az alábbi összetételű lehet: aktív anyag (2. sz. vegyület) 50 súly% kálcium-ligninszulfát (pelyhesedésgátló) 5 súly% anionos nedvesítőszer 1 súly% szilíciumdioxid, lerakódásgátló szer 5 súly% kaolin (vivőanyag) 39 súly% 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
