177018. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok folyadékba történő bevitelére főként szennyvizek medencében történő levegőztetésére

5 1? 701S 6 oldali végén felszerelt 7 keverék-fúvókán keresztül lehet a kezelendő folyadékba bevezetni. A folyadé­kot, előnyösen magát a kezelendő folyadékot egy a rajzunkon fel nem tüntetett keringtető szivattyú­val tápláljuk a medencéből a -oh adékszállító 1 ve­zetékbe. A találmány szerinti berendezésnek a 4 -6. ábrán feltüntetett második kiviteli változatánál a keverék­­képző 3 vezeték palástjának csak egyik alkotója mentén van a 6 palástfurat a 2 vezeték terében kiképezve. Ennél a kiviteli alaknál ugyanis a keve­rékképző 3 vezeték lényegében tangenciálisan metszi a gázszállító 2 vezetéket. Egyébként e változat ki­képzése és működése tökéletesen azonos a fent le­írtakkal. A 7. ábrán bemutatott harmadik változat meg­különböztető jellegzetessége abban van, hogy a fo­lyadékszállító 1 vezetékhez két gázszállító 2 veze­ték van hozzárendelve és a folyadékszállító 1 veze­ték két oldalához csatlakoztatott keverékképző 3 vezetékek mindegyike páronként külön-külön van a gázszállító 2 vezetékekkel kapcsolatban. A 3 veze­tékek a folyadékszállító 1 vezeték palástjának, célszerűen 180° középponti szöghöz tartozó alko­tói mentén vannak csatlakoztatva. Magától értető­dik, . hogy a középponti szög értéke találmányunk oltalmi körén belül tetszőleges lehet, vagyis a min­denkori tényleges kialakításnál a szennyvizet tartal­mazó medence alak- és méretviszonyaihoz lehet igazodni. A 8. és 9. ábrák segítségével a találmány sze­rinti megoldás egy negyedik változatát és az összes ilyen berendezés működésének lényegét kívánjuk részletesen ismertetni. A folyadékszállító 1 vezeték­be beszivattyúzott szennyvíznek a keverékképző 3 vezeték csatlakozási helyén meghatározott p nyo­mása és v áramlási sebessége van. Amikor a szenny­víz keresztüláramlik a 4 folyadék-fúvókán nyo­mása leesik, míg áramlási sebessége megnövekszik. Következésképpen a vízsugár nagy sebességgel és kis nyomással kerül a 6 palástfuratok tartományába és a beszívott levegővel az 5 keverőkamrában keveredik össze, miközben nyomásnövekedés mel­lett veszít áramlási sebességéből. Ez a nyomásesés teszi lehetővé a levegőnek a vízben való jobb oldó­dását, minthogy a gázoldódás főként két fázis közötti nyomáskülönbségtől és a határfelület mére­tétől függ. Az 5 keverőkamra az elmondottak sze­rint a 4 folyadék-fúvóka 8 homloksíkja és a 3 ve­zeték szabad végére felszerelt 7 keverék-fúvóka között van kiképezve. A kapott levegő-víz-keverék a 8. ábra szerinti kiviteli változatnál a 7 keverék­­fúvókát követően egy 9 diffúzorba kerül. A 7 ke­­verékfúvóka lecsökkenteti keresztmetszetének kö­vetkeztében a keverékben nyomásesés következik be, míg áramlási sebessége jelentős mértékben meg­növekszik a 9. ábrán feltüntetett görbékről leolvas­­hatóan. Ennek következtében ebben a tartomány­ban a még fel nem oldott levegő legnagyobb része a gázfázis parciális nyomásának növekedése követ­keztében belép a vízbe, következésképpen e válto­zat működése tovább fokozza az 5 keverőkamra előnyös hatását. Mivel a 9 diffúzor csatlakozási he­lyén vagy közvetlen e mögött egy, a 10 furatokból összeállított furatsor van kiképezve, a keverékbe újabb gázt, az adott esetben vegyszereket lenet be­vinni. A 10 furatok annak lehetőségét is megte­remtik, hogy a keverékképző 3 vezetéket egy to­vábbi, a rajzon fel nem tüntetett gázszállító veze­téken is keresztülvezethessük, amikor is a 10 fura­tok úgy működnek, mint a már bemutatott 6 pa­lástfuratok. A gázszállító 2 vezeték belső nyomását a talál­mány szerinti berendezésnél atmoszférikus vagy azt meghaladó értéken tarthatjuk. Magától értetődik, hogy a gázfázisnak a folyadékfázisba történő bevi­tele egyenesen arányos a gázszállító 2 vezeték bel­ső nyomásával. A 10. ábrán a találmány szerinti berendezés egy olyan változatát rajzoltuk meg, melynél az 1 és 2 vezetékek koncentrikusan elrendezett körvezetékek, ahol a folyadékszállító 1 vezetékből leágaztatott keverékképző 3 vezetékek geometriai tengelyei e körvezetékek geometriai középpontját metszik. E kiviteli változat tényleges felépítése akár az 1-3. ábra, akár a 4-6. ábra szerinti kiviteli változattal azonos lehet. A 11. ábrán a találmány szerinti berendezésbe beépített 4 folyadék-fúvóka hosszmetszetét tüntet­tük fel, ahol a folyadék, az esetek többségében víz áramlási irányát egy 11 nyíllal jeleztük. All. ábra szerinti 4 folyadék-fúvóka átömlő furatának a 8 homloksíkban vett lehetséges keresztmetszeteit 12-16. ábrán tüntettük fel példálózva, ahol ezek rendre kör, körsorozat, hosszlyuk, csillag es körgyűrű alakok, melyeknél a kerületnek a terület­hez viszonyított aránya rendre növekszik. Kísérleteink tanúsága szerint ugyanis a gázfázis és a folyadékfázis keveredését igen kedvezően befo­lyásolja az, hogy ha a folyadéksugárnak a gázfázis­sal érintkező rajlagos felülete a folyadéksugár ke­resztmetszetéhez viszonyítva növekszik. A 17—20. ábrákon a találmány szerinti berende­zés néhány lehetséges telepítési változatát rajzoltuk meg felülnézetben, melyeknél a folyadékszállító 1 vezeték és a gázszállító 2 vezeték egymástól jelen­tősen eltérő alaprajzú 12-15 medencékbe van tele­pítve. Az alaprajzi vázlatokon a 7 keverékfúvókák elé rajzolt nyilakkal a gáz- folyadék-keveréknek a 12-15 medencékben levő folyadékba történő beve­zetését jelképeztük. A 17. ábra téglalap alaprajzú 12 medencéjében a téglalap hosszabbik középvonala mentén a 7. ábra szerinti berendezésváltozat van elrendezve. A 18. ábra szerinti négyzet alaprajzú 13 medencében vi­szont az 1 és 2 vezetékek a 13 medence kerülete mentén helyezkedik el. A 19. ábra szerinti változat nyújtott gyűrű alap­rajzú 14 medencéjébe a találmány szerinti berende­zés 7 keverék-fúvókái úgy vannak bevezetve, hogy a 14 medencében esetünkben az óra járásával egye­ző értelemben keringtessék is a levegőztetendő szennyvizet. A 20. ábrán egy kör alaprajzú 15 medencét raj­zoltunk meg, melybe ismét csak a találmány sze­rinti berendezés 7. ábra szerinti kiviteli változata van betelepítve úgy, hogy a folyadékszállító 1 ve­zeték és a gázszállító 2 vezetékek koncentrikus körvezetékekként vannak kialakítva és a keverék­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom