177016. lajstromszámú szabadalom • Berendezés üvegedények előállítására

11 177016 12 129 forgattyúkarhoz csatlakozik. A 130 hajtóten­gely reverzálható nyomóközeges 131 motor kihajtó tengelye. A 131 motor lényegében úgy van kiala­kítva, mint a 15 vagy 15’ motorok. Láthatjuk, hogy a 127 fogasrúd elmozdulásakor a munkadarab a készrefúvó 22 állomásról a 3. ábrán látható hely­zetbe kerül, miközben álló helyzetét megtartja. A 120 nyelveket hagyományos módon nyitjuk és zárjuk. Működtetésüket a gép időzítő' rendszeréből származtatott jelekkel váltjuk ki. Az előbbiekben részletesen ismertettük a talál­mány szerinti berendezést. A 7-21. ábrák alapján viszont a találmány sze­rinti berendezés működésmódját ismertetjük. A 7. ábra a kiindulási helyzetet tünteti fel, amelyben az előformázó 19 és 20 szerszámfelek a nyakrészes formák vagy a hasított függesztő 64 gyűrűk körül zárva vannak, a függesztő gyűrűs 63 tartószerkezet pedig előformázó helyzetben van. A 82 vákuum­kamrát tartó 81 oszlop fölemelt helyzetben van, amelyben a 82 vákuumkamra a 65 búvárdugattyú belső 88 járatával közlekedik. Ebben a helyzetben az előformázó forma nyitott fölső végénél üveg­­ömledékből álló 132 csomót adagolunk be. A 8. ábrán a 132 csomó már a formában van és a 82 vákuumkamrában uralkodó vákuum hatására a fölső helyzetét elfoglaló 65 búvárdugattyú körül le­ülepedett. A formázás következő szakasza a 9. ábrán látható, ahol a 81 oszlop alsó helyzetében van és ezzel lehetővé teszi, hogy a 65 búvárdu­gattyú a 90 nyomórugó hatása alatt visszavont helyzetét foglalja el, amelyben a 95 elosztó légve­zetékből kiáramló levegő a 100 légbuborék létesí­tésével a 132 üvegcsomót nyújtani kezdi, amint ez a 6. ábrán is látható. A 101 terelő sapka lezárja az előformázó forma nyitott fölső végét. A 10. ábrán látható helyzetben a 100 légbuborék a 95 lég­elosztó vezetékből kiáramló levegő nyomásának ha­tására megnövekedett, jóllehet, mint említettük, a légnyomás az ismert eljárásokban az előformázásnál alkalmazott nyomásokhoz vagy, mint a szakmában mondják, „az elődarab ellenfúvásához” alkalmazott nyomáshoz viszonyítva csekély. A légelosztó 95 ve­zeték kis nyomását mindaddig hatni engedjük, amíg az elődarab teljesen ki nem alakult és a 11. ábrán látható alakot föl nem vett. Ekkor a 101 terelő sapkát a 12. ábrán látható helyzetbe emel­jük és a forma 19 és 20 szerszámfeleit egymástól eltávolítjuk, amikor is a 133 hivatkozási számmal je­lölt elődarab a hasított függesztő 64 gyűrűkhöz viszonyítva nagyjából függőleges helyzetet foglal el. A 95 légelosztó vezeték nyomólevegőjével a 133 elődarab belsejében támasztás végett túlnyomást tartunk fönn. Amint ezt az előbbiekben már emlí­tettük, a hasított függesztő 64 gyűrűk helyzetét a függesztő gyűrűs 53 tartószerkezet szabja meg, amely viszont az átfordító 66 karon van elren­dezve. Az átfordító 63 karral egyébként az 1. ábrán látható másik átfordító 67 kar van társítva. Amint a 13-15. ábrákon látható, az átfordító 66, 67 ka­rok a 68 orsó vízszintes középvonala körül elfor­dulva az elődarabot a készrefúvó 22 állomásra he­lyezik át. A 14. ábrán az elődarab vagy előfor­mázó 17 állomás és a készrefúvó 22 állomás közötti pálya közepére ért. A 133 elődarabban a 100 buborékkal kialakított üreg itt is kisnyomású levegővel van töltve. Valójában az a helyzet, hogy a 113 elődarabot a 13., 14. és 15. ábrán látható megfordítási művelet alatt kissé nyújthatjuk is, ha­­ez az elődarab helyes kialakításához és hőmérsék­letének beállításához szükségesnek bizonyul. Miután a 133 elődarab a 15. ábrán látható készrefúvó 22 állomásra érkezett, külső rétege a belső részekben fölhalmozódott hő következtében újra fölhevül. A kisnyomású légforrást ekkor lekap­csoljuk, úgyhogy a 133 elődarab a nehézségi erő illetőleg saját súlya alatt megereszkedik. A 25 és 26 szerszámfeleket a 133 elődarab és a 116 fenék­lemez körül zárjuk. Ekkor a 16. ábrán látható helyzet áll be. Itt a nyakrészt befogó 64 gyűrűket nyitottuk és a 133 elődarabról eltávolítottuk, úgyhogy ez a 25 és 26 szerszámfelek fölső részén nyakánál befogva függ a készrefúvó 22 állomáson. Az átfordító 66, 67 karokat visszafordítjuk az ílőfúvó 17 állomásra. Miközben a 133 elődarab to­vábbfolyik és újrahevül, a 110 fúvófejet a 25 és 26 szerszámfelek fölé menesztjük és a 110 fúvó­fejen át nyomólevegőt vezetünk be, amellyel a 133 fődarabot a 17. ábrán látható végső alakjára nyújtjuk. Most a 110 fúvófejet fölfelé menesztve a készrefúvó 22 állomásról eltávolítjuk és a 25 és 26 szerszámfeleket a 19. ábrán látható módon nyitjuk, amikor is a készrefúvott palack a 116 fenéklemezen nyugszik. A 120 nyelvekkel megragadjuk a palack nyakát és a palackot a 116 fenéklemezről a 20. ábrán látható módon a 118 hűtőlemezre helyez­zük. A 118 hűtőlemezen keresztül levegőt ve­zetünk be, amely a palack fenekét érve a palackot kellőképpen lehűti ahhoz, hogy temperáló kezelés­nek vethessük alá. A 120 nyelvek nyitásával a kész palackot a 118 hűtőlemezen magára hagyjuk. A gyártási folyamat előírt sorrendjében a 118 hűtő­lemezen ülő palackot 134 tolórúddal a 21. ábrán 135 hivatkozási számmal jelölt szállító szerkezetre toljuk. Ezzel a palack gyártási folyamata lezárult. A gyártási folyamatot üvegcsomónak az előformázó formába történő adagolásától addig az időpontig írtuk le, amelyben a teljesen kialakított palackot szállító szerkezetre helyezzük és ezzel az üvegfor­mázó gép körzetéből a temperálást foganatosító be­­iendezésbe szállítjuk. Amint a fentiekből a 7-21. ábrák alapján ki­tűnik, a találmány szerinti berendezésben az elő­darab ellenfúvását korábban foganatosíthatjuk, mint az ismert gépeknél, ahol az elődarabot búvárdu­gattyú körül üvegcsomóra fölülről ható túlnyo­másos levegővel alakítják ki. Az elődarab ugyanis vákuum alkalmazásával gyorsabban alakítható ki. Minthogy az ellenfúvást lágyan foganatosítjuk, meg­növekszik az az idő, amely alatt az elődarab ellen­­fúvásnak ki van téve. A „lágy” kifejezés más sza­vakkal kis nyomást jelent. A lágy ellenfúvás korai alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy viszonylag nagyobb hőmérsékletű üvegcsomót és olyan meg­fordító vagy áthelyező egységet alkalmazhatunk, amellyel az elődarab belsejében belső túlnyomást tarthatunk fönn és ezzel az áthelyezés alatti össze­­csuklást megakadályozhatjuk. Ugyanekkor az üveg­falakban egyenletesebb a sugárirányú anyageloszlás. Az egyenletes falvastagságot az is elősegíti, hogy az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom