177010. lajstromszámú szabadalom • Égéstermékkel fűtött szárító., vasaló- és préshengerek, különösen folyamatos papírpályákat gyártó gépek szárító szakasza számára
5 177010 6 áll összeköttetésben, ez utóbbihoz viszont a 11 kivezető csonk csatlakozik, - a henger mindkét oldalán. A 4 csatornák, valamint a 8 kiömlőcsatornák úgy vannak kialakítva, hogy a henger 12 belső terébe a hőhordozó közeg nem juthat be, így a tengelyt a csapágyazásnál tömíteni nem kell. Az 1 henger, valamint a 6 elosztó-, és a 10 gyűjtődob(ok) határoló falai között, mint súrlódó felületek között önmagában ismert megoldású csúszó-, vagy labirint tömítést helyezünk el. Belső fűtésű szárító-, vasaló és/vagy préshenger egy másik lehetséges kiviteli alakjánál a 9 csatornafalak elmaradnak, de a 2 tengelyek csapágyainál tömítést helyezünk el, önmagában ismert megoldásban. így a 4 csatornák a kiömlési oldalukon az 1 henger 12 belső terével vannak összekapcsolva, és az 1 henger 12 belső terét csatlakoztatjuk a 10 gyűjtődobon keresztül all kivezető csonkhoz. Külső fűtésű szárító-, vasaló és/vagy préshenger kialakítását a 2. sz. ábrán tünteti fel. Az 1 hengerek palástja mentén körgyűrűcikk alakban a 15 fűtőarmatúrák vannak elhelyezve, amelyekben a 4 csatornák találhatók. E csatornák egyik határoló felülete az 1 hengerek palástja. A hőhordozó közeg bevezetésére az 5 bevezető csonkokat alkalmazzuk, a hengerek mindkét oldalán. Az 5 bevezető csonk az egyik oldalon a páros csatornákhoz csatlakozó körgyűrűcikk alakú 6 elosztódobbal, míg a henger másik oldalán a páratlan csatornákhoz csatlakozó körgyűrűcikk alakú 6 elosztódobbal van összekötve. A hőtartálmát leadott hőhordó közeg elvezetésére a henger mindkét oldalán a 10 gyűjtődobok, és az ezekhez csatolt 11 kivezető csonkok szolgálnak. A 4 csatornáknak kiterített hengerpalást mentén történő elhelyezését — alkotóirányú tengelyt, a tengely mentén változatlan keresztmetszeti méreteket, és az egymással szomszédos csatornákban ellentétes áramlási irányt feltételezve, — önmagában ismert módon, a 3. sz. ábra tünteti fel. Ez az elrendezés felel meg a már hivatkozott 270 366 sz. osztrák szabadalomban ismertetett elrendezésnek. Az alkotóval igen kis (az ábrán rajztechnikailag nem ábrázolható) szöget bezáró tengelyű, és az áramlás irányába csökkentő keresztmetszetű csatornák kialakítását a 4. sz. ábrán tüntettük fel. Itt a keresztmetszetváltozást a csatornáknak a hengerfelületre merőleges határoló (sík) felületeinek elhelyezésével érjük el, a ferde elrendezés biztosítja a szomszédos csatornákban a keresztmetszet ellentétes értelmű változását. Az alkotóval nagyobb szöget bezáró tengelyű, egyenletes, vagy kismértékben változó keresztmetszeti méretű csatornák kialakítását tünteti fel az 5. sz. ábra. Ilyen kialakításra akkor van szükség, ha az egyenletes hőmérsékletet . a palástfelületen nemcsak az alkotó mentén, hanem gyűrű irányban is biztosítani kívánjuk, mert pl. az anyag a kerület jelentős részén érintkezik a hengerrel. Az egyenletes, illetve kis mértékben csökkenő keresztmetszet alkalmazása akkor előnyös, ha a hőhordozó közeg hőtartalmának csak egy (kis) részét adja le a hengerben, és további hőtartalmát máshol hasznosítjuk, pl. több sorbakapcsolt hengeren vezetjük keresztül ugyanazt a fűtőközeget,, stb. Ennél az elrendezésnél is biztosíthatunk nagyobb keresztmetszetcsökkenést a csatornáknak a hengerpalásttal párhuzamos falának a hengerpalásthoz állandóan közeledő elhelyezésével. Az ennek a megoldásnak megfelelő keresztmetszetet az ábrán (ábrákon) nem tüntettük fel. Az alkotóval nagyobb szöget bezáró tengelyű, és az áramlás irányában csökkenő keresztmetszetű csatornák kialakítását a 6. sz. ábrán ábrázoltuk. Ez a megoldás előnyösen abban az esetben alkalmazható, ha a hőhordozó közeg hőtartalmának nagy részét le kívánjuk adni, és ugyanakkor gyűrű irányban is biztosítani kívánjuk az egyenletes hőmérsékleti eloszlást. A csatornafalak kialakítására itt is irányadó a 4. sz. példával kapcsolatban ismertetett megoldási lehetőség. Az elmondottak, szerint ismertetett belső fűtésű szárító-, vasaló-, és/vagy préshengereknek az 1. sz. ábrán ábrázolt és elsőnek ismertetett kiviteli alakjánál szolgáló szerkezeti elemekhez történő csatlakoztatását kismértékben változó keresztmetszetű csatorna esetében a 8. sz. ábra, egyenes mentén (lineárisan) változó keresztmetszeti méretű csatorna esetén a 10. sz. ábra, míg másodrendű görbe mentén változó keresztmetszeti méretű csatornák alkalmazása esetén a 12. sz. ábra tünteti fel, az ábrákon a közegáramlás irányát nyilakkal a metszetben ábrázolt csatorna tekintetében tüntettük fel. A belső fűtésű szárító-, vasaló-, és/vagy préshengereknek külön ábrán nem ábrázolt, másik kiviteli alakjánál a csatornáknak a hőhordozó közeg be-, és kivezetésére szolgáló szerkezeti elemekhez való csatlakoztatása egyenletes, illetve kismértékben változó keresztmetszet esetén a 7. sz. ábrán, egyenes mentén (lineárisan) változó keresztmetszeti méretű csatornák esetében a 9. sz. ábra, másodrendű görbe mentén változó keresztmetszeti méretű csatornáknál pedig a 11. sz. ábra tünteti fel. A közegáramlás irányát itt is a metszetben ábrázolt csatornáknál ábrázoltuk nyilakkal. A fentieknek megfelelően kialakított szárító-, vasaló-, és/vagy préshengerek működtetése során a hengerek meghajtása (forgatása) önmagukban ismert, tetszőlegesen megválasztott meghajtószerkezetek segítéségével történik, ezért a meghajtás módját az ábrákon nem tüntettük fel, és a meghajtó szerkezeteket a szerkezeti kialakítás ismertetése során nem érintettük. A • hőhordozó közeg vezetése is történhet az egyes hengerekbe párhuzamosan, (ez esetben az egyes hengerek palástfelületén azonos hőmérséklet biztosítható, illetve a hőmérséklet a hőhordozó közeg sebességének € átáramló mennyiségének) és hőmérsékletének hengerenként történő beállításával kívánság szerint szabályozható) de történhet sorosan is, azaz a hőhordozó közeget egymás után több hengeren vezetjük keresztül. Ez utóbbi esetben nyilvánvaló hogy a hengerek palástjának felületi hőmérséklete nem lesz egyenlő, ekkor több hengerből álló hengersor alkalmazása esetén egyenáramú szárítást (ahol a legnedvesebb anyag a legnagyobb hőmérsékletű anyaggal érintkezik először, és a száradás folyamatával állandóan csökken a hengerek hőmérséklete) illetve ellenáramú szárítást (ahol a legnedvesebb anyag a legalacsonyabb hőmérsékletű anyaggal érintkezik először, és a hőmérséklet a száradás előrehaladtával egyre emel-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
