177008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás C index2-es alul -index 10-es alul alifás alkoholokkal alkotott ftálsavészterek és C index 4-es alul -index 12-es alul alifás dikarbonsavészterek folyamatos előállítására folyadékfázisban

3 177008 4 sókat és a semlegesítőszert mosással eltávolítják be­lőle, ezután az inert szerves oldószert és a (vizet, illetve az alkoholfölösleget és a vizet ledesztillálják a végtermékről, végül a végterméket adszorbensekkel kezelik és szűrik. Amfoter katalizátorok, például ti­­tánvegyületek alkalmazása esetén a katalizátor eltá­volítását semlegesítés helyett vizes mosással végzik (lásd a 329 167. számú szovjet leírást). Az inert szerves oldószer és a víz, illetve az alko­holfelesleg és a víz desztillációja során kapott gőzöket lehűtik, a kapott kondenzátumot 50 °C alá hűtik és florentinedényben inert szerves oldószerre és vízre, illetve alkoholra és vízre választják szét, majd az inert szerves oldószer, illetve a fölös alkohol lehűtött kondenzátumát visszavezetik az osztottkam­­rás reaktorba vagy a kaszkádreaktorba. A találmány szerinti megoldáshoz legközelebb álló megoldásként ismeretes egy folyamatos, folya­dékfázisú eljárás di(2-etil-hexil)-ftalát előállítására, amit három keverős reaktorból álló kaszkádreaktor­­ban hajtanak végre. (Lásd a Moszkvában megjelenő „Obzorü po otgyelnüm prozvodsztvam kimicseszkoj promüslenosztyi” című sorozatkiadvány 1973-ban megjelent 27. számában.) Az első reaktorba ömle­­dékként ftálsavanhidridet, a sztöchiometrikus meny­­nyiségben képest feleslegben levő 2-etil-hexanolt és észterező katalizátorként kénsavat vezetnek be fo­lyamatosan. A kaszkád harmadik reaktorából folya­matosan vezetik el a di-(2-etil-hexil)-ftalátnak a feles­legben levő alkohollal alkotott oldatát. Az oldatot ezután semlegesítik, a semlegesítőszer maradékát és a sókat vízzel kimossák, majd az alkoholfelesleget és a vizet az oldat forgó filmbepárlóban és lefúvató­kolonnában túlhevített vízgőz közvetlen alkalmazá­sával adi-(2-etil-hexil)-ftalátról ledesztillálják. Az al­koholfelesleg és a víz lepárlása során kapott gőzöket kondenzálják, a kondenzátumot 50 °C alá hűtik, majd florentinedényben alkoholra és vízre választják szét. A vizet elvezetik, míg az alkohol lehűtött kon­denzátumát az alkoholkörfolyamat részére gyűjtőtar­tályban összegyűjtik, ahonnan rektifikálásra kerül, vagy közvetlenül visszavezetik a folyamatba, még­pedig a kaszkád első reaktorába. A karbonsavészterek előállítására ismert fenti fo­lyamatos, folyadékfázisban megvalósított eljárások­nak számos hátránya van: 1. Amikor az alkoholfelesleget, illetve a közömbös szerves oldószert a végtermékről ledesztil­lálják, a végtermék alkoholos, illetve szerves oldósze­res oldatát túlhevített vízgőzzel kezelik. Ennek kö­vetkeztében a ledesztillált alkohol-, illetve oldószer­gőzök sok vizet tartalmaznak. Ismert tény, hogy az emelkedő hőmérséklettel nő a víz oldhatósága szer­ves anyagokban. Ezért az oldószert, illetve az alko­holt a víztől csak úgy tudják tökéletesen elválasz­tani, hogy a kondenzátumot a florentinedényben 50 °C alá lehűtik. Ez nagy költségekkel jár, illetve nagyméretű hűtőrendszer alkalmazását és nagymeny­­nyiségű hűtőanyag felhasználását teszi szükségessé. 2. A víztől elválasztott inert szerves oldószer, illetve alkohol még 50 °C alatt is tartalmaz — az alkohol, illetve az oldószer természetétől függően — 1,5-10,0 térfogat% vizet. Ezt a vizet az alkohollal, illetve az oldószerrel ismét a reakciózónába vezetik. A vizet ebből a zónából további energia felhaszná­lásával újból el kell távolítani, illetve - ha nem távolítják el — az észterezés sebessége a víztartalom növekedésével csökken, hiszen egyensúlyi reakcióról van szó. 3. Az 50 °C alá lehűtött feles alkoholt, illetve oldószert, miután visszavezették a reakciótérbe, ott ismét felmelegítik a reakcióelegy hőmérsékletére, ami járulékos energiafelhasználást igényel. 4. Amfoter vegyületek, például titánvegyületek észterező katalizátorkénti alkalmazásakor, a víz ha­tására a katalizátor részleges hidrolízise, aktivitá­­sásának csökkenése következhet be. 5. A végtermék szerves oldószeres, illetve alko­holos oldata — miután az osztottkamrás reaktor utolsó kamrából, illetve a kaszkád utolsó reaktorá­ból kilépett - az oldószer, illetve alkohol ledesztil­­lálása előtt a semlegesítő és mosó fokozatokon jut át, amelyek akár tíz készülékből is állhatnak. Az oldószer, illetve az alkohol (amelynek koncentrá­ciója a végtermék oldatában 5—25 térfogat% lehet) igénybe veszi a semlegesítő és mosó fokozat készülékeinek bizonyos térfogatát, miáltal ezeknek a készülékeknek a méretei, súlya és így beruházási költségei növekednek. 6. 'A szerves oldószer, illetve az alkoholfölösleg le­­desztillálásához nagymennyiségű gőzt használnak fel közvetlenül. Például á di-(2-etil-hexil)-ftalát előállí­tása esetén a gőzfelhasználás 300—400 kg 1 tonna termékre vonatkoztatva. Ez egyrészt nagymennyi­ségű, kémiailag szennyezett szennyvíz képződik, amelynek tisztítása járulékos gond, másrészt ebben a szennyvízben 1,5—10 térfogat% alkohol, illetve oldó­szer marad, amely vagy a víz biológiai tisztításánál veszendőbe megy, vagy csak rektifikáció útján vég­zett komplikált és költséges elválasztással nyerhető vissza. így a nyersanyagfelhasználási normák és az előállított észter termelési költségei növekednek. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölé­se, illetve alifás C2_10-alkoholokkal alkotott ftálsav­­észterek és alifás C4.12-dikarbonsavészterek folya­matos, folyadékfázisban végzett előállítására olyan eljárás kidolgozása, amellyel a készülékek térfogatát hatékonyan kihasználhatjuk, magas hozamot ka­punk, a kiindulási anyagok és oldószerek vesztesé­gét, valamint a fajlagos energiafelhasználást és a kémiailag szennyezett szennyvíz mennyiségét csökkenthetjük. A találmány tárgya tehát eljárás alifás C2_10 alkoholokkal alkotott ftálsavészterek és alifás C4-i 2-dikarbonsavészterek folyamatos előállítása fo­lyadékfázisban olyan módon, hogy a karbonsavat vagy anhidridjét és egy vagy több alkoholt inert szerves oldószerben vagy a kiindulási anyagként al­kalmazott alkohol(ok) fölöslegében, adott esetben egy észterezőkatalizátor jelenlétében folyamatosan bevezetjük egy osztottkamrás reaktorba vagy egy kaszkádreaktorba, a végtermék inert szerves oldósze­res, illetve az alkoholfölösleggel alkotott oldatát az osztottkamrás reaktor utolsó kamrájából, illetve a kaszkádreaktor utolsó reaktorából folyamatosan el­vezetjük, az inert szerves oldószert, illetve az alko­holfölösleget a végtermékről ledesztilláljuk, konden­záljuk, és a kondenzátumot az osztottkamrás reak­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom