176998. lajstromszámú szabadalom • Faliék
3 176998 4 mélyebb hornyok a lazább anyag felvételére, másrészt pedig nő a kihúzási szilárdságot keményebb anyagban fokozó fogélek száma. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a faliék fogainak egy rögzítőcsavar becsavarási irányában levő szélein az ék felületéből kiemelkedő nyúlványok vannak kialakítva, amelyek a csavar becsavarási irányában és a faliék kihúzási irányában éleket képeznek, a faliék betolási irányában pedig a fog köpenyéhez simulnak. Előnyös, ha legalább a fogaknak a kihúzás irányában fekvő szélei rugalmas rögzítő-zászlókkal vannak meghosszabbítva. Ezek a rögzítő-zászlók az éknek a fúrt lyukba való betolásakor a hornyokba fekszenek, az ék kihúzásának megkísérlésekor pedig a paláston kialakított fogak fölé emelkednek és ezzel megnövelik az ék átmérőjét. Előnyös továbbá, ha az ékfejen önmagában ismert rögzítőbordák vannak elhelyezve, amelyeknek a csavar becsavarási irányában fekvő oldalai sugárirányúak, továbbá az ék test a sugárirányú oldalakkal való csatlakozási helyen előnyösen bemetszéssel el vannak vékonyítva, úgy, hogy az ék furatba helyezésekor a rögzítőbordák az ék palástjába illeszkednek. A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti faliék oldalnézete a hosszirányban eltolt fogakkal, a 2. ábra az 1. ábra C síkjában vett metszet, a 3. ábra a furatba helyezett faliék fejének részlete keresztmetszetben, a 4. ábra a fog kialakítás egyik változata, az 5. ábra a faliék hosszmetszete behelyezett rögzítőcsavarral, két változatban, az 5/a. ábra a faliék végének egyik kiviteli alakja, a 6. ábra az 1. ábra A síkjában vett metszet két kiviteli példája (a és b), a 7. ábra a B síkban vett metszet, és a 8. ábra egy további kiviteli alak metszete. Az 1. ábrán látható faliék a műanyagból készült 1 éktestből áll. Az 1 éktest egy előnyös kiviteli alaknál az ék hosszirányában elhelyezkedő négy 12 bemetszéssel, négy szétfeszíthető 2’-2”” részre van felosztva. A szétfeszíthető részek palástjukon a viszonylag nagy, körülbelül a szétfeszíthető részek fél vastagságának megfelelő mélységű 6 hornyokkal kiképzett 5 fogakkal rendelkeznek. A szomszédos szétfeszíthető részek 5 fogai hosszirányban egymáshoz képest egy fogszélességgel el vannak tolva. Ez biztosítja, hogy ezen 5 fogaknak mindegyike a bemetszések által képzett élei mindkét forgásirányban a lyuk falába kapaszkodjanak, és ezáltal optimális elfordulás elleni biztosítás érhető el. A szétfeszíthető 2 részek ezenkívül rugalmas, az ék kerületéből elálló 8 rögzítőnyelvekkel vannak ellátva, amelyek még járulékos elfordulás és kihúzás elleni biztosítást is létrehoznak. A négy szétfeszíthető 2 rész elhelyezésével a 8 rögzítőnyelvek szétfeszíthető 2 részekkel egyező szélességűre képezhetők ki, ami lényegesen ^megnöveli a nyelvek oldalirányú merevségét. A 8 rögzítőnyelveknek az éktest felé eső felülete a 16 profillal van ellátva, ami az éktesthez — az ék furatba helyezésekor — alakzáróan illeszkedik. Annak érdekében, hogy a faliék mind szilárd, mind lágy anyagban optimális tartással rendelkezzen a kihúzással szemben, a nagyobb horonymélységű 5’ fogak palástján további kisebb horonymélységű 5” fogak vannak kialakítva. Ezzel a fogalakkal egyrészt létrehozhatók a mély 6 hornyok lágy anyagban való elhelyezéshez, másrészt pedig nagyszámú, kemény anyagban különösen hatásos fogék alakul ki. Amint a 2. ábrán látható, az ék fején négy 10 rögzítőborda van elhelyezve, amelyeknek a rögzítőcsavar becsavarási irányába eső oldalai sugárirányúak. Ez tovább javítja az elfordulással szembeni szilárdságot. A 10 rögzítőbordák sugárirányú oldalainak közelében az 1 éktest a lapos 11 bemetszésekkel el van vékonyítva. Ennek következtében, amint a 3. ábrán látható, azzal az előny - nyel rendelkezik a javasolt faliék, hogy a furatba helyezéskor a 10 rögzítőbordák beilleszkednek az ék palástjába. A 4. ábrán látható fogváltozatoknál az 5’ és 5” fogaknak legalább az ék kihúzási irányában fekvő élei meg vannak hosszabbítva a rugalmas 14 rögzítőzászlókkal. Ezeknek a rugalmas tányér alakú rögzítő-zászlóknak az az előnye, hogy az éknek a fúrt lyukba történő betolásakor felfekszenek az ék palástján, kihúzáskor viszont szétnyílnak, és ezzel megnövelik az ék kerületét. Természetesen ilyen rugalmas rögzítő-zászlók a rögzítőcsavar be- illetve kicsavarási irányában is elhelyezhetők az 5’ és 5” fogak szélein. Az 5. ábrán az 1 éktest két változatának hosszmetszete látható. Az ék test a 4 üreggel van kialakítva, ami lehetővé teszi a 7 rögzítőcsavar bevezetését. A 4 üregben a szétfeszíthető részek környezetében több 9 vezetőborda van kiképezve. Ezek magassága megfelel a felső változatnál a 7 rögzítőcsavar menetmélységének. Ezáltal különösen jó központos vezetés és a 7 rögzítőcsavar könnyű felfekvése válik lehetővé. Az alsó változatnál a 4 üreg keresztmetszete lényegesen kisebb, aminek következtében nagyobb a szétfeszíthető 2 részeket feszítő erő. Ez különösen az éktest végét mutató 5/a. ábra szerinti változatnál előnyös. Itt a 12 bemetszések az ék végétől már egy bizonyos távolságban végetérnek, aminek következtében egy viszonylag masszív végrész keletkezik. Az éknek üreges falba való szerelésekor a rögzítőcsavar menetet vághat az ék tömör végébe, és a szétfeszíthető részek a tengelyirányú feszültség hatására még jobban szétnyílnak. Erre az esetre különösen előnyös lehet a faliék 8. ábra szerinti kialakítása. Itt mindegyik szétfeszíthető 2 részhez két 9 vezetőborda van hozzárendelve, amelyek a 3 ékfejnél kezdődnek, és körülbelül a szétfeszíthető 2 részek közepénél egyetlen vezetőbordává egyesülnek, úgy, hogy különösen erős szétfeszítés érhető el. 5 10 15 20 25 30 35 40. 45 50 55 60 65 2
