176907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-amino-9-(etoxi-metil)-purin-származékok és savaddiciós és alkálifém-sóik előállítására

3 176907 4 b) valamely (IV) általános képletü 2-azido-purin­­-származékot — a képletben R2 a fentiekben megadott jelentésű, Rq jelentése megegyezik R’-nek a fentiekben megadott jelentésével vagy azidocsoport — katalitikusán hidrogénezünk, vagy c) valamely (V) általános képletű alkoholt a kép­letben R1 a fentiekben megadott jelentésű — vagy só­ját egy (VII) általános képletű acilezőszerrel — a kép­letben R2 a fentiekben megadott jelentésű és X jelentése hidroxilcsoport, halogénatom vagy egy O li 2 —O—C—R2 általános képletű csoport, ahol R a fentiekben megadott jelentésű — vagy egy X helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (VII) általános képletű acilezőszer — R2 jelentése a fentiek­ben megadott — észterével észterezzük, vagy d) valamely (VI) általános képletű 2-trialkil-szili-ami­­no-purm-származékot — a képletben R3 jelentése trialkil-szili-amino-csoport, R,‘ jelentése trialkil-szilil-amino- vagy trialkil-szilil-oxi­­-csoport és R2 a fentiekben megadott jelentésű — alkoholízisnek vagy semleges szolvolízisnek vetünk alá, és kívánt esetben egy kapott (I) általános képletű sza­bad bázist — R* és R2 a fentiekben megadott jelenté­sű — átalakítjuk egy savaddíciós vagy alkálifém-sójává. A találmány szerinti a) eljárásváltozat egy előnyös foganatosítási módja szerint valamely, a kívánt 2- és 6-hclyzctü szubsztituenseket tartalmazó purin-szárma­­zékot valamely acilcsoporttal védett 2-halogén-metoxi­­-ctanollal vagy acilcsoporttal védett aciloxi-metoxi-eta­­nollal, például 2-propioniloxi-etoxi-metil-kloriddal vagy butiriloxi-etoxi-metil-acetáttal reagáltatunk, valamely erősen poláris oldószerben, például dimetil-formamid­­ban, valamely bázis, például nátrium-hidrid jelenlété­ben. A reakciót előnyösen szobahőmérsékleten folytat­juk le, huzamosabb, például néhány órától néhány na­pig terjedő reakcióidővel, jó hozamok biztosítása érde­kében. A találmány szerinti b) eljárásváltozat esetében a (IV) általános képletben szereplő azidcsoport(ok) vala­mely alkalmas katalizátor, például palládium jelenlété­ben történő redukció útján alakíthatók át aminocso­­porttá. Ezek a módszerek önmagukban már ismeretesek és az irodalomban — például D. J. Brown, Heterocyclic compounds-Fused Pyrimidines, II. Purines, Wiley-In­­terscience, 1971 — részletesen ismertetve vannak. A találmány szerinti c) eljárásváltozat esetében vala­mely (V) általános képletű alkoholt egy erre alkalmas (VII) általános képletű acilezőszerrel, a képletben R2 a korábbi jelentésű, X hidroxilcsoportot, halogénatomot vagy egy —O—C—R2 csoportot jelent, vagy egy X he­li O lyén hidroxilcsoportot tartalmazó (VII) általános kép­letű vegyület észterével reagáltatunk a kívánt R2—CO— acilcsoport bevitele céljából. A kiindulási anyagként felhasználásra kerülő (V) általános képletű vegyületek a 2 539 963 sz. német szövetségi köztársaságbeli közre­­bocsátási iratban ismertetett módszerekkel állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás d) változata esetében a kiindulási vegyületben, amely egyébként az (I) általá­nos képlet fenti meghatározásának felel meg, a 2- és/ vagy 6-helvzetü amino-, illetve hidroxil-s/ubs/titucnsek reverzibilis módon védett alakban vannak, valamely trialkil-szilil-csoport útján. Az ilyen vegyületek vala­mely trialkil-szilil-csoporttal védett purin-származék­­nak valamely észterrel vagy diésztcrrel, a találmány sze­rinti a) eljárásváltozathoz hasonló módon történő kon­denzációja útján állíthatók elő. Az említett védőcsopor­tok igen labilisak és így alkoholos vagy vizes ammóniá­val történő szolvolízis vagy pedig alkoholízis útján könnyen eltávolíthatók. A találmány szerinti a —ú, eljárásváltozatok vala­mennyien alkalmazhatók olyan kiindulási ányagok fel­­használásával, amelyeket egyszerűen helyettesített puri­­nokból állítunk elő. Az ilyen purinok könnyen előállít­hatok az irodalomban ismertetett eljárásokkal; például a fentebb idézett D. J. Brown-féle mű ismertet ilyen módszereket. A találmány körébe tartozik a fenti meghatározás­nak megfelelő (I) általános képletü vegyületeket ható­anyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítá­sa is. Ezek a gyógyszerkészítmények — amelyek az (I) általános képletű hatóanyagot gyógyszerészeti szem­pontból elfogadható só alakjában is tartalmazhatják — a hatóanyagnak valamely alkalmas gyógyszerészeti vi­vőanyaggal való összekeverése útján állíthatók elő. A gyógyszerkészítményekben a hatóanyagot célszerűen a terápiában hatásos mennyiségeket tartalmazó egység­adagokban alkalmazzuk. E leírásban „hatásos egység-adag” alatt olyan ható­anyag-mennyiséget értünk, amely — előzetes kísérleti megállapítás alapján — in vivo hatásos a kórokozó ví­rusok ellen. Gyógyszerészeti vivőanyagként ezekben a gyógyszer­­készítményekben olyan szilárd, folyékony vagy gáz ala­kú anyagokat alkalmazhatunk, amelyek terápiás alkal­mazásra megfelelnek és amelyek a hatóanyagokkal szemben közömbösek és nem okoznak gyógyászati al­kalmazás esetén káros mellékhatásokat. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyszer­­készítmények parenterális vagy orális úton, például végbélkúp vagy hüvelykúp alakjában, helyileg pedig kenőcs, krém, aeroszol, púder, szemcsepp, orresepp stb. alakjában alkalmazhatók, a készítmény jellegétől és a vírusos fertőzés kívánt kezelési módjától függően. Belső fertőzések gyógykezelésére a gyógyszerkészít­ményeket orális vagy parenterális úton alkalmazzuk; a hatóanyag egységadagja (szabad bázisra számítva) kö­rülbelül 0,1 mg/kg és 250 mg/kg között, előnyösen 1—50 mg/kg lehet, a kezelendő emlősállat testsúlyára számítva; embergyógyászati alkalmazásban az egység­adag 1—250 mg hatóanyagot tartalmazhat, amelyet napi többszöri beadással alkalmazunk a gyógyászatban. Orális beadás céljaira a készítmény finom por vagy szemcsezett alakban készíthető el; az ilyen készítmé­nyek hígító-, diszpergáló- és/vagy felületaktív szereket is tartalmazhatnak. A készítmények szirup vagy víz vi­vőanyagként való alkalmazásával folyékony alakban, vagy pedig kapszulákban, száraz alakban készíthetők el; előállíthatok nem-vizes folyadékokkal készített ol­datok vagy szuszpenziók is, mi mellett az utóbbiakban szuszpendálószerek is alkalmazhatók. Előállíthatunk orális alkalmazás céljaira továbbá tablettákat is, ame­lyek kötőanyagokat és simítőszereket is tartalmazhat­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom