176883. lajstromszámú szabadalom • Periódikus jeleket előállító digitális jelgenerátor
5 176883 6 Ha a pillanatnyi összeg 2n-nél eggyel kisebb, akkor az 1 számláló nullára tér vissza, és a szinusz pozitív értékű lesz. Ilyen módon a 9 döntési elem kimenetén olyan jelet hoz létre, amely a szinusz értékétől függően pozitív és negatív, és sorjában a k növekményi értéktől, valamint annak többszöröseitől függ. A 10 címszámláló megkapja a 2°, 21........2n 3 súlyozási! összesen (n—2) számú vezetéket, és saját alegysége részére L jelet hoz létre, ugyanakkor fogadja a 2n-l-en súlyozású huzalt, amelyből q jelet hoz létre, és ezt saját másik alegysége részére átadja. A 10 címszámláló létrehozza az S=Lcf+Lq összeget, ahol L és cfaz L és q jelek logikai ellentettje. Az alábbi számpéldát a 4. ábra kapcsán ismertetjük, amely segítséget nyújt a találmány megértésében: Ha N=5 12 --29, akkor a 3 tárban a 0 és rr/2 közötti jelperiódusra 128 szinuszértéket tárolunk. A k növekményi érték ehhez tartozó értéke 0,7. A 4. ábrán szinusz a értékeit a növekvő értékeire tüntettük fel, azaz 0, 0,7, 1,4, 2,1, ... ahol a szinuszértékeket csak három jegy pontossággal adtuk meg. Az a szögértékeket a 4. ábrán vázolt módon 0-tól 132-ig terjedő címkódokkal jelöltük, de a 3 tár csak a 0 és 127 közötti értékekkel indexelt 128 értéket tárolja (a 4. ábrán ezt a határt vízszintes vonallal jelöltük). A létrehozandó függvény szinuszértékeit tartalmazó és a 3 tárban kiképzett digitális táblázat célszerűen integrált áramkörökből felépített csak olvasható tárból is felépíthető. Az ilyen típusú tárak közül, például az 1024 bites kapacitású alkalmas 128 egyenként nyolcbites szó tárolására és ez a kereskedelemben általánosan kapható. A csak kiolvasható tárak nemzetközi néven ROM elnevezéssel közismertek (Read only memory). Ha egy működési ciklus során a 8 összeadó áramkör a 4. ábra szerinti táblázat 132-es sorszámú címkódot hoz létre, akkor ebből a 2 címszelektor a 123-as kódot az alábbi módon fogja előállítani: A 28, 27, ..., 2° súlyozású kilenc vezetéken keresztül a 2 címszelektor megkapja a feltételezett 132-es értékű címkódot. A 27 és a 22 súlyozású elemek logikai 1-es értéket vesznek fel, a fennmaradó elemek pedig logikai 0 értékűek lesznek. A 9 döntési elem a 28 súlyozású vezetéken keresztül megkapja a logikai 0 értéket, és ilyen módon az ss kimenet +1 értékű lesz. A 10 címszámláló a 27 súlyozású vezetéken keresztül logikai 1-es értéket kap, és megkapja a 22 súlyozású vezetéktől is a logikai 1-es értéket. Ilyen módon az L jel a 0000100 kódból, a qjel pedig az 1 kódból fog állni. Ezek komplemensei a következők lesznek: L=1111011 és q=0. Ebből következik, hogy S=Lx0+Lxl=L; amelyből S=123 összeg adódik, és ezen sorszámú címkódhoz a 86,5°-os szög tartozik. A 132-es sorszámú címkód a szinusz 92,8°-nak vagy sin (90+2,8)=sin (90—2,8)=sin 87,2 értéknek felel meg, és ez utóbbihoz a 124-es címkód és nem a 123-as címkód tartozik. Ilyen módon pontosabb eredményt kapunk arra az esetre, ahol S=L, ha az S=L + 1 összefüggést alkalmazzuk, és ezt a 10 címszámláló áramköreinek alkalmas kiképzésével elérhetjük. Nyilvánvaló, hogy az áramkör kevésbé bonyolult lenne és erre a lépésre nem lenne szükség, ha pontatlanság ezen mértéke még megengedett lenne. A qjel egymást követő értékei 0,1, 0, 1, ... sorozatban felváltva követik egymást és ezzel összhangban 0, 128, 256, ... egymást követő értékeket határoznak meg, amíg az L jel mindig 0 és 128 közé eső érték. Ha q=0 és S=L, akkor az ennek megfelelő x szög az első és a harmadik negyedbe eső pontot jelöl. Amikor q=l és S=L, akkor az ennek megfelelő x szög a második és a negyedik negyedben levő pontot határoz meg. Ilyen módon a 256-nál kisebb bármely címkód esetében p=0 és a szinusz pozitív. A 256 és 512 közé eső címkódok esetében a szinusz értéke negatív. Az 5. ábrán a digitális jelgenerátort egy billentyűzettel működtetett telefonszerkezetbe beépítve tüntettük fel, amely az S kimeneten kétfrekvenciás olyan jelet ad ki, amely különböző frekvenciájú két szinuszos jelből áll. A berendezés 18 billentyűzettel működtetett 19 frekvenciaszelektort tartalmaz. A 6 memóriában tárolt k növekmény értékek a 19 frekvenciaszelektorhoz csatlakoznak, és ennek kimenete 13 összegző egyik bemenetéhez csatlakozik. A 13 összegző további bemenetei 11 és 12 regiszterek kimeneteihez csatlakoznak. A 11 és 12 regiszterek a H bemeneten keresztül óraimpulzusokat kapnak. A 11 és 12 regiszterek további bemenetei pedig a 13 öszszegző kimenetéhez csatlakoznak. A 13 összegző kimenete 2 címszelektor bemenetéhez is eljut, és ez utóbbi egyik kimenete a szinuszos értékeket tartalmazó 3 tárhoz csatlakozik. A 2 címszelektor ss kimenete 15 regiszter egyik bemenetével és 16 összegző egyik bemenetével van összekötve. A 3 tár kimenete a 15 regiszter egy másik bemenetéhez és a 16 összegző egy másik bemenetéhez is eljut, és a 16 összegző kimenete 17 regiszterhez csatlakozik, ez utóbbi kimenete olyan kimeneti áramkörhöz csatlakozik, amely a 4 digitál-analóg átalakítóból és 20 szűrőből áll. A 6 memória, a 19 frekvenciaszelektor, a 2 címszelektor, a 3 tár, a 16 összegző, a 17 regiszter és a 4 digitál-analóg átalakító a H bemeneten keresztül óraimpulzusokat kap. Az áramkör S kimenete kétfrekvenciás kimeneti jelet hoz létre. Az áramkör működése a következő: Az óraimpulzusok T periódusa két ti és t2 félperiódusra oszlik. A 18 billentyűzet minden billentyűje lenyomott állapotban a 19 frekvenciaszelektort vezérli, amely olyan módon választ ki két frekvenciát, hogy a 6 memóriából a k növekményi érték részére ki és k2 értékeket jelöl ki. A ti félperiódusnak megfelelő időtartamban a 13 összegző a 19 frekvenciaszelektor hatására a 6 memóriából a ki értéket fogadja all regiszter tartalmával együtt. Ezen értékek összeadódnak és az eredményül kapott érték helyettesíti az eredetileg all regiszterben tárolt értéket. Ezt az értéket eljuttatjuk a 2 címszelektorhoz is, amely a 3 tárból az alkalmas szinuszértéket a 15 regiszterbe íratja be. A t2 félperiódusnak megfelelő intervallumban a 19 frekvenciaszelektor a k2 értéket juttatja a 13 összegzőhöz, amely ezt összegzi a 12 regiszter tartalmával. Az eredmény a 12 regiszter tárolt értéke helyébe lép, és eljut a 2 címszelektorhoz, amely az ennek megfelelő szinuszértéket a 3 tárból kiolvasatja, és a T periódusidő végén a 16 összegzőhöz továbbítja a 15 regiszterben tárolt értékkel együtt. A 15 regiszter épp úgy, ahogy fogadja a 3 tárból a szinuszértéket, megkapja ennek előjelét is a 2 címszelektor ss kimenetéről. A szinusz előjele hozzáférhető így a 16 összegző részére is, és a T periódus végén a 16 összegző kimenete a 17 regiszterbe jut. Ez ezután keresztülhalad a 4 digitál-analóg átalakítón és a 20 szűrőn, majd az S 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
