176878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagszemcse és folyadék keverék hidraulikus szállítására
5 176878 6 szerven át szállítónyomást előállító tisztafolyadékszivattyú nyomóoldalához vannak kapcsolva. A jobb folyadékgazdálkodást biztosítja az, ha a találmány szerint az adagolókamrák szűrőfelületének szűrletet felfogó folyadékgyűjtőtér a tisztafolyadékot tároló tartályhoz vezető, zárószervvel ellátott vezetékkel van ellátva. A találmány szerinti megoldásnál minden eddig ismert megoldástól eltérően az adagolókamra feladata kettős. Biztosítja ugyanis az adagolás valamennyi feladatát, azaz tárolja a betöltött keveréket az ürítési-szállítási nyomás eléréséig, míg azután a nagynyomású folyadékáram a keveréket a kamrából ki nem üríti, egyben a hidraulikus töltőnyomással és a hidraulikus ürítőszállítónyomással a keverékből a felesleges folyadékrészt kiszűrve azt besűríti a szállítás szempontjából optimális mértékig. Az adagolókamra kettős üzeméből kifolyólag a találmány szerinti eljárás alapján kialakított berendezés anyagmozgatási folyamata az ismert hidraulikus kamrás rendszerű szállítóberendezések már ismertetett anyagmozgatási folyamatától lényegesen eltér. Találmányunk esetében ugyanis az anyagmozgatási folyamat az alábbiakban foglalható össze: — a szilárd és folyékony anyag keverékének összegyűjtése a keverék tárolóba, — a keveréknek az adagolókamrába való feladásával egyidejűleg a keverék besűrítése, — a már besűrített zagyanyagnak a kamrába nyomásra való hozásával a sűrített zagy átáramoltatása a szállítóvezetékbe. A találmány szerint mind a töltőnyomás, mind az ürítő-szállítónyomás egyben a zagy sűrítési feladatához is biztosítja azt a nyomást, amely a nyomás alatti sűrítés feltétele. Tekintve, hogy az ürítési nyomás a töltőnyomásnak többszöröse, így a találmány szerinti berendezésnél a sűrítés hatásfoka is többszörösre emelhető. Hasonlóan kettős feladata van a töltőáramlásnak és az üritőáramlásnak. Az adagolókamrák töltésének és ürítésének megindulásától a befejezéséig ugyanis töltőáramlással, illetve ürítőáramlással keverék, illetve tisztafolyadék halad át az adagolókamra meghatározott szakaszán. Míg az ismert berendezéseknél az ürítőáramlás jelentősége csupán az, hogy ürítőáramlásnál a tisztafolyadék a kamra belső felületéről eltávolítja a keverék áramlásából ott maradt szilárd anyagrészeket. Az ürítőáramlás az ismert berendezéseknél tehát kizárólag azt biztosítja, hogy a töltés áramlással visszakerülő víz nem lesz szennyezett, azaz újból felhasználásra kerülhet. A találmány szerinti megoldásnál a periodikusan megjelenő áramló folyadéknak döntő a jelentősége, mivel az adagolókamra szűrőfelületének jelentős részét mind a töltőáramlás, mind az ürítőáramlás periodikusan öblíti. Ez azután további jelentős hatásfok növekedést jelent a sűrítés szempontjából. Az ismert megoldásoknál az adagolókamrában a töltő és ürítőáramlás az adagolókamra töltésének, illetve ürítésének időtartama alatt változatlannak mondható, míg a töltő és ürítőnyomás a töltő és ürítőáramlásnak megfetBÍően változik. A találmány szerinti megoldásnál jaűad a nyomás, mind az áramlás paraméterei változnak ja kamrák szűrőfelülettel lehatárolt részének elhelyezkedésétől, a szűrőfelület nagyságától, kialakításától, a sűrítési igény mértékétől függően. így a találmány szerinti megoldásnál a paraméterek meghatározása szorosan összefügg a töltő és ürítőnyomástól, továbbá a töltő és ürítőáramlástól, ami tág szabályozási lehetőséget biztosít. A keverék sűrítési mértékének szabályozása ugyanis elsősorban az adagolókamrák folyadékterében előállítható nyomásviszonyok szabályozásával történhet. Adott szűrőfelülettel ellátott adagolókamrák adagolóteréből a szűrőfelületen keresztül kivezetett folyadékrész mennyisége az adagolókamrák adagolóterében és a folyadéktérben előállított nyomáskülönbség nagyságától függ. A folyadéktérben uralkodó nyomásokat mindenkor a kívánalmaknak megfelelően lehet beállítani. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a jóval olcsóbb és kopásnak kevésbé kitett eddig adagoló, töltési célra sohasem alkalmazott folyadéksugárszivattyú alkalmazását a gyorsan kopó, kisnyomású zagy szivattyú helyett. Idáig ugyanis keverék adagolására a folyadéksugárszivattyút alkalmazni nem lehetett, mert az felhígította volna az adagolókamrákba juttatott zagyot. A találmány szerinti megoldásnál a folyadéksugárszivattyúnak az adagolókamrák töltésére való felhasználása nem jelent hátrányt, mert a zagy feladásával az adagolókamrába bejuttatott felesleges folyadékmennyiség a zagynak az adagolókamra adagolóterében való besűrítésénél egyszerű módon eltávolítható. Folyadéksugárszivattyúk alkalmazása esetén a folyadéksugárszivattyúk hajtófolyadékfúvókája tisztafolyadék forráshoz, vagy pedig a töltö-ürítőnyomás biztosító tisztafolyadékszivattyú nyomóoldalához csatlakoztatható. Ez utóbbi esetben feleslegessé válnak az adagolókamrák nyomáskiegyenlítő segédszerelvényei is. A találmány nagy előnye, hogy a szállítóberendezést függetleníti az érkező keverék sűrűségétől és ugyanakkor a legegyszerűbb szerkezeti elemekkel az optimális szállítási paramétereket biztosítja. A találmányt részletesen kiviteli példán rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti ellenáramlással üzemelő hidraulikus szállítóberendezés elvi elrendezése, a 2. ábra egy további, a találmány szerinti eljárás alapján kialakított egyenáramú szállítóberendezés elvi elrendezése. Az 1. ábrán kiviteli példán bemutatott találmány szerinti hidraulikus szállítóberendezésnél nem részletezett termelő üzemekből 1 vezetéken érkező különböző sűrűségű keverékek 2 keverék tárolóba jutnak. A 2 keveréktároló 3a és 3b zárószervekkel ellátott 4a, illetve 4b vezetéken át 5a, illetve 5b folyadéksugárszivattyú szívóoldalához csatlakozik. Az 5a, illetve 5b folyadéksugárszivattyú hajtófolyadékot bevezető, az ábrán nem ábrázolt hajtófolyadékfúvókához vezető 6a, illetve 6b csonkja 7a, illetve 7b zárószerveket tartalmazó 8a, illetve 8b csővezetéken keresztül nagynyomású tisztafolyadék 9 szivattyú nyomóoldalához kapcsolt nagynyomású ürítő-, szállítófolyadék 10 vezetékéhez van csatlakoztatva. Az 5a, illetve 5b folyadéksugárszivattyú nyomóoldala 11a, illetve 11b töltővezetéken át 12a, illetve 12b adagolókamrával van összekötve. A 12a, illetve 12b adagolókamra legalább egy részén 13a, illetve 13b szűrővel 14a, illetve 14b adagolótérre a 15a, illetve 15b folyadéktérre van felosztva. A 15 folyadéktér 16a, illetve 16b zárószervekkel ellátott 17 csővezeték útján tisztafolyadékot tároló 18 tartállyal van összekötve. A 12a és 12b adagolókamra ezenkívül az 5a, illetve 5b 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
