176877. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőanyagba ágyazott villamos alkatrész és eljárás annak előállítására
5 176877 6 mára a 13 készlettekercsről letekert huzalt célszerűen először hajtű formájúra hajlítjuk, majd rázömítjük a 3 gyűrűket és utána levágjuk ezt a hajtűt. Ezt követően vagy a levágással egyidejűleg következik a kiálló végek megfelelő érintkező formára való hajlítása. Előnyös, ha az 1 alkatrészen, ill. magukon az érintkező felületeken felfekvő 16 huzalvégeket síkban hajlítjuk. Ez az ellapítás célszerűen arra az egész tartományra kiterjed, amelyiken az 1 alkatrész 16 huzalvégeit befedjük, és így nagyon lapos alkatrészt kapunk. A hajtű két, egymással szemben fekvő huzalvége közé a 6 alkatrészt úgy beszoríthatjuk, hogy érintkező felületei felfekszenek a megfelelő 16 huzalvégeken, és a 6 alkatrész 5 alsó széle bizonyos távolságra van a 3 gyűrűktől. Ezután hozzuk létre a villamos érintkezést forrasztással vagy vezető ragasztóval vagy kikeményedő vagy kikeményíthető, vezető műanyaggal. Ez már célszerűen szállítószalagon történik, mégpedig olyanon, amelyre a huzalkengyelek egymástól azonos távolságra fel vannak fűzve. Az alkatrészt aztán alávetjük az egyes előállítási eljárásoknak ; ezek : a forrasztó fürdőbe való bemártás, a 12 összekötő ív levágása, a villamos jellemzők bemérése és az alkatrész kódolása, ill. lebélyegzése. A 14 berendezéssel — mely a 3 gyűrűk kialakítására szolgál — kombinálhatunk egy 17 vágóberendezést és egy 18 érintkező kialakító— pl. hajlító— berendezést is. Szabadalmi igénypontok 1. Nyomtatott áramkörökbe beültethető villamos alkatrész, egyik oldalán kiálló csatlakozó elektródákkal és az alkatrészt, valamint a csatlakozó elektródáknak az alkatrésszel határos területét csőalakú nyúlványok— ún. lakknadrágok — formájában tömören körülvevő szigetelő burkolattal, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó elektródák (2) az alkatrész (6) alsó szélétől (5) bizonyos távolságra el vannak látva egy-egy gyűrűvel (3) és a burkolat ezekig ér. 2. Az 1. igénypont szerinti alkatrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrűt (3) zömítéssel alakítjuk ki. 3. Az 1. igénypont szerinti alkatrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrű ismert módon magas olvadáspontú forrasztóónból van. 4. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti alkatrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó elektróda (2) zömített gyűrűvel (3) ellátott huzaldarabból áll, amelynek az egyik huzalvége (16) az alkatrész egyik érintkező felületével való érintkezés céljára megfelelő formájúra meg van hajlítva. 5. Az 1—4. igénypontok valamelyike szerinti alkatrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrű (3) a körtől eltérő alakú. 6. Az 5. igénypont szerinti alkatrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrű (3) sokszög alakúra van kiképezve. 7. Az 1—6. igénypontok valamelyike szerinti alkatrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó elektródának (2) az alkatrészen (6), ill. annak érintkező felületén felfekvő huzalvég (16) síkban hajlított. 8. A 7. igénypont szerinti alkatrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó elektróda (2) abban az egész tartományban, amelyikben a huzal vége (16) az alkatrészt (6) befedi, síkban hajlított. 9. Csatlakozó elektróda az 1—8. igénypontok valamelyike szerinti alkatrész előállításához, azzal jellemezve, hogy egy hajtű formájú huzalnak mindkét szára el van látva egy gyűrűvel (3) és a huzalvégek (16) úgy vannak kialakítva, hogy közéjük egy alkatrész (6) úgy beilleszthető, hogy a huzal végek (16) egy-egy érintkező felületre felfekszenek és az alkatrész (6) alsó széle (5) meghatározott távolságra van a gyűrűktől (3). 10. Eljárás olyan, nyomtatott áramkörökbe beültethető villamos alkatrész előállítására, mely egyik oldalán kiálló csatlakozó elektródákkal és az alkatrészt, valamint a csatlakozó elektródáknak az alkatrésszel határos területét csőalakú nyúlványok — ún. lakknadrágok —■ formájában körülvevő, tömör szigetelő burkolattal van ellátva és amelynél a lakknadrágok hossza az alkatrész (6) alsó szélétől (5) kicsi, meghatározott távolságra van korlátozva, különösképpen az 1—8. igénypontok valamelyike szerinti alkatrész előállítására, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó elektródákat (2) a tokozás előtt egy gyűrűvel (3) látjuk el és ezeket az alkatrész (6) szélétől kis távolságra helyezzük el, és a tokozást egy mártó anyagba (8) való merítéssel úgy végezzük, hogy a mártó anyag (8) teljesen körülveszi az alkatrészt (6), de csak a gyűrűkig (3) vagy legalábbis azok közeiéig ér fel. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy készlettekercsről (13) érkező huzalt vagy egy huzaldarabot egy olyan berendezésre vezetünk, amelyik ezeken a huzalvégtől (15) bizonyos távolságra egy gyűrűt (3) alakít ki; hogy adott esetben a huzalvéget (16) az alkatrész érintkező felületével való érintkezésre alkalmas formájúra alakítjuk; hogy a huzalvéget (16) oly módon erősítjük fel egy alkatrész érintkező felületére, hogy a gyűrű (3) csak kis távolságra helyezkedik el az alkatrész alsó szélétől (5); hogy ezután a huzal vég (16) érintkezésre szolgáló részét az alkatrész érintkező felületével villamosán vezető módon összekötjük, és hogy azután — adott esetben közbeiktatott lépések után — az alkatrészt (6) olyan mélyen merítjük egy mártó anyaggal (8) teli fürdőbe, hogy a mártó anyag (8) felkerül a gyűrűnek az alkatrész (6) felé eső oldaláig vagy annak közeiéig, és hogy tokozás után az alkatrészt (6) bemérjük és kódoljuk vagy bélyegezzük. 12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a huzal végek (16) az alkatrész (6) érintkező felületéhez való csatlakoztatását merülő forrasztással végezzük. 13. A 10—12. igénypontok valamelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a huzalvéget (16) síkban hajlítjuk. 14. A 10—13. igénypontok valamelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy két csatlakozó elektródával (2) ellátott alkatrészeknél (1) a huzalvégeket (16) úgy alakítjuk, főként hajlítjuk vagy karikává formáljuk, hogy ezek átfedik vagy keresztezik egymást, és közéjük az alkatrészt (6) úgy beszorítjuk, hogy a huzalvégek (16) felfekszenek az alkatrész megfelelő érintkező felületein, cs hogy ezt követően a huzalvégeket (16) az érintkező felületekkel villamosán vezető módon összekötjük. 15. A 10—14. igénypontok valamelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy huzaldarabot hajtű formára hajlítunk és a szárain egy-egy gyűrűvel (3) látunk el, és a huzalvégeket — adott esetben érintkező formára való alakítás után — oly módon erősítjük fel az alkatrész (6) megfelelő érintkező felületeire, hogy a gyűrűk (3) csak kis távolságra vannak az alkat• 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
