176877. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőanyagba ágyazott villamos alkatrész és eljárás annak előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176877 Nemzetközi osztályozás: H 05 K 1/08 W Bejelentés napja: 1978. X. 31. (SE—1920) Közzététel napja: 1980. XI. 28. H 05 K 1/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Bremstahler Manfred mérnök, Rückersdorf, Stettner und Co., LAUF a. d. Peg-Prölss Hans mérnök, Hildesheim, nitz, Német Szövetségi Köztársaság Német Szövetségi Köztársaság Szigetelőanyagba ágyazott villamos alkatrész és eljárás annak előállítására 1 Nyomtatott áramkörökbe beültethető villamos alkatrész, egyik oldalán kiálló csatlakozó elektródákkal és az alkatrészt, valamint a csatlakozó elektródáknak az alkatrésszel határos területét csőalakú nyúlványok — ún. „lakknadrágok” — formájában tömören körülvevő szi- 5 getelő burkolattal. A 23 46 340 számú NSZK-beii közzétételi leírásból ismert, hogy egy dugaszolhatóan kialakított, műanyag burkolattal ellátott villamos alkatrésznél a sugarasan kiálló csatlakozó vezetékeket az egyik oldalra lehajlítják 10 és az alsó széltől bizonyos távolságra magas olvadáspontú forrasztóónból készült gyűrűvel látják el. Ez egyedül arra szolgál, hogy korlátozza az alkatrésznek egy nyomtatott áramköri lapba való dugaszolási mélységét. A 32 93 514 számú amerikai szabadalmi leírásból is- 15 mert továbbá, hogy a csatlakozó elektródák meghajlításánál a burkolatnak a lakknadrágok környezetében való lepattogzását vagy megrepedését, vagy egy kerámia kondenzátor kerámia lapkájának megrongálódását úgy kerülik el, hogy a két csatlakozó elektródát a tokozás előtt 20 egy szigetelő járommal összekötik egymással, és a burkolatot az alaplapon a járomnak az alkatrész felé eső oldaláig alakítják ki. Az alaplap el van látva még két kiálló támasztó lábbal, úgyhogy a fennmaradó alapfelület és a nyomtatott áramkör felszíne között marad térköz, ami 25 lehetővé teszi pl. a forrasztási segédanyagok jó és könnyű eltávolítását, lemosását. Tokozott alkatrészeknél a csatlakozó elektródáknál a mártási mélységtől, a mártó anyag sűrűségétől, valamint a mártó anyag és a csatlakozó elektródák felületi feszült- 30 2 ségétől függően hosszabb-rövidebb, de legtöbbször eltérő hosszúságú ún. lakknadrágok képződnek, melyek az alkatrész beforrasztásánál különféle problémákhoz vezetnek. így keletkeznek többek között hideg forrasztási helyek, amikor a lakknadrág benyúlik a nyomtatott áramköri lap furatába, és forrasztáskor a lakk gázt fejleszt és kikristályosodhat és ezáltal megakadályozhatja a kifogástalan forrasztást. Ez a hatás különösen lyukgalvanizált furatoknál lép fel. Rossz forrasztások azáltal jönnek továbbá létre, hogy a furatba benyúló lakknadrág a furatot fent eltömi, úgyhogy a forrasztási eljárásnál azalkalmazott forrasztó anyag gázosodása vagy fővése miatt a forrasz kinyomódik a furatból és ez pl. csak egy vékony, részben szakadt, felpúposodott, a nyomtatott áramköri lemeztől elálló forrasztási fémréteget képez. A lyukgalvanizált nyomtatott áramköröknél ezenkívül a forrasztó fémnek a kapilláris hatás révén való felhúzódását a furatba benyúló lakknadrág—anyagának felületi feszültsége következtében — megakadályozza. Különösen kedvezőtlen viszonyok lépnek fel akkor, ha pl. a lehetőleg kis szerkezeti magasság érdekében az alkatrész alsó széle és a nyomtatott áramköri lap közti távolságnak kicsinek kell lennie. Ebben az esetben a lakknadrágoknak nagyon rövideknek kell lenniük. Ez viszont egyszerű mártási eljárással nem valósítható meg, mivel a be mártásnál a mártó anyag az alsó szélén összetorlódik, és ezért a csatlakozó elektródákon mindig különböző hosszúságú lakknadrágok keletkeznek, úgyhogy a nyomtatott áramköri lapba való dugaszolásnál leg-176877