176869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termoplasztikus anyagból készült szálak előállítására
3 176869 4 több fonóhelyet tartalmazó berendezés esetében, amikor minden fonóhelyhez egy másodlagos fúvóka és az üveg részére szájnyílás tartozik, amelyek az áramlás irányára keresztirányban csoportosan vannak szétosztva. A szálképzés technikájában, ahol a nyújtás és szálképzés a sugár és az áramlás kölcsönhatásából jön létre, a képzett szál egységessége szempontjából fontos, hogy minden egyes szálképző helyen a másodlagos sugár és az üveg bevezető szájnyílása pontosan egy vonalba essen az áramlás irányában lefelé és felfelé. Az idézett szabadalomban szó van a pontos egyvonalba esés technikájáról és abban több különálló másodlagos sugár van, azonban az üveg részére csak egy rés alakú bevezető szájnyílás van, amelynek a nagyobb mérete az áramlás irányára keresztben áll és az áramlás irányához képest a sugarak után helyezkedik el. Amint ezt az idézett szabadalom megmagyarázza a rés alkalmazása esetében, az egyes másodlagos sugarak az olvadt üveget a réstől kezdődően tovább vezetik, be az áramlásba, kizárólag olyan pontokon, amelyek az áramláshoz képest keresztirányban lépcsőzetesen szétosztva találhatók és minden egyes pont pontosan egy-egy másodlagos sugár után helyezkedik el. A találmány szerinti elrendezésnél ahelyett, hogy az üveg bevezetéséhez rést használnánk, az üveg olvadékterét egész sor szájnyílással látjuk el, amelyek keresztirányban lépcsőzetesen szét vannak osztva. Ezen túlmenően ezt az olvadékteret és szálképzőfejet egy lemezzel vagy válaszfallal látjuk el, az üveg bevezető szájnyílásokkal határosán, és a szájnyílásoknak az áramlás irányával ellentétes oldalán. Ez az áramlás irányával ellentétes oldalon fekvő lemez az olvadéktérrel és a szálhúzófejjel egységes egészet képez és rajta sok lyuk van, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy az egyes üvegbevezető szájnyílásokkal egy vonalba esnek. Ha ilyen közös és egységes szerkezetet alkalmazunk, amelynél az üveg bevezetésére, illetve a másodlagos sugár bebocsátására való lyukak ki vannak formálva vagy fúrva, úgy sokkal könnyebben biztosítható, hogy a kétfajta szájnyílás pontosan ugyanabba a vonalba essék. Azáltal, hogy a szájnyílások egymáshoz közel vannak, a hordozó sugár hőmérséklete az üvegszál hőmérsékletét befolyásolja, ami ez utóbbi szabályozhatóságát a hordozó sugár hőmérsékletének változtatása útján biztosítja. Az olvadéktérhez vagy a szálképzőfejhez hozzáerősített lemez vagy lap új és tökéletesített kialakítást ad a másodlagos sugarak bevezetésére is, az említett ráerősített lapban levő lyukakon keresztül. Ennél a tökéletesített kivitelnél a másodlagos gázsugarak kibocsátására különálló csövet alkalmazunk, ezeknek a csöveknek a külső átmérője valamivel kisebb, mint a lemez vagy lap lyukainak átmérője, a másodlagos sugár csövei kissé beleérnek a lemez lyukaiban anélkül, hogy azokon átmennének. Célszerűen a másodlagos sugár csöveit csoportosan szereljük. Például, ha a fonófejnek kb. 80 üvegbevezető szájnyílása van, a csöveket húszas csoportokba lehet osztani és célszerűen ezeket a csoportokat különkülön tápláljuk gázzal. Bár a legtöbb üvegösszetételnél a szálképzőfejet és a lemezt is platinaötvözetből kell készíteni akkor, hogyha a másodlagos sugarak csövei egymástól el vannak szigetelve a szálképzőfejeket és a lemezt ugyan platinaötvözetből kell készíteni, de a csöveket, a szerelési apróanyagot és a gáz betáplálását kevésbé drága fémből, például rozsdamentes acélból lehet gyártani. Ugyancsak nagyon előnyös az is, különösen akkor, ha az olvadéktér és a lemez platinából, a csövek pedig rozsdamentes acélból készülnek, ha az összeszerelést és a betáplálást csoportokban alakítjuk ki, amely csoportok fogják az egészet képezni, úgy hogy egy több szájnyílású szálképző fejhez társítjuk, mivel ezek a csoportok könnyebben tudnak a hőtáguláshoz, illetve összehúzódáshoz alkalmazkodni, ami az olvadéktér vagy szálképzőfej és a betáplálás berendezése között fellép. Abból a célból, hogy a sugarak csöveit azokon a helyeken, ahol azok az olvadéktérrel és a szálképzőfejjel egybeerősített lemez lyukain benyúlnak, megfelelően védeni tudjuk, célszerűen minden egyes csövet szigetelőanyaggal, például alumíniumoxiddal vonjuk be. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példaként kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra elölnézet és részben függőleges metszet, amely az üvegbetápláló eszközöket, a gázáramot és a másodlagos sugarat létrehozó eszközöket, valamint a járulékos levegősugár bevezetésére szolgáló eszközöket mutatja. A 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonal szerinti felülnézet metszetben. A 3. ábra olvadéktér vagy a szálképzőfej felnagyított függőleges metszete a ráerősített lemezzel, ez a 4. ábra 3—3 vonala szerinti metszet egyben megmutatja a másodlagos sugár és a járulékos levegősugár bevezető berendezéseinek egymáshoz való viszonyát. A 4. ábra olyan alaprajz, amelyen alulról lehet látni a 3. ábra 4—4 vonala szerinti metszetének bizonyos részeit. Az 5. ábra a 3. ábrán bemutatott egyes részek sematikus nézete, különösképpen a főáramlás, a másodlagos sugár, valamint a járulékos levegősugár alkalmazásával eszközölt szálképzést mutatja be. A 6. ábra a másodlagos sugarak táplálására szolgáló gáz szétosztására és betáplálására való eszközök perspektivikus nézete; A 7. ábra a szálképző helyek különböző részeinek vízszintes metszete, amelyen a központi rész nincs ábrázolva, az ábrázolt rész azoknak az elemeknek az elhelyezését mutatja be, amelyek a szálképzést több helyen valósítják meg; A 8. ábra azoknak az elemeknek a perspektivikus nézete, amelyek a másodlagos sugarak gázzal való ellátásának a csővezetékét képezik; A 9. és 10. ábrák a járulékos levegősugarat tápláló elemek módosított alakját mutatják, a 9. ábra a 10. ábra 9— 9 vonala mentén vett metszete és a 10. ábra a 9. ábra 10— 10 vonala mentén vett metszete; A 11. és 12. ábrák a 3. ábrához hasonlóan részleteket mutatnak nézetben, amelyek a járulékos levegősugár bevezetésére szolgáló berendezés más kiviteli alakjait ábrázolják; A 13. és 14. ábrák a találmány szerinti szálképző helyek más elrendezését mutatják be, a 13. ábra az 1. ábrához hasonló általános elrendezést mutat be, a 14. ábra az alaprajz egy része, amely a 13. ábrán látható részleteket ábrázol. Az általános elrendezés (különösen az 1—4. ábrákon látható) a szálképzés 200 olvadékterét mutatja a 201 előtéttesttel együtt, amely az üveg hozzávezetésére szolgál. Ezen azt kell érteni, hogy ahelyett, hogy az üveget az üvegolvasztó kemence előteréből vezetnék el, elektro5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
