176868. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak előállítására termoplasztikus anyagokból például üvegből

3 176868 4 csönhatási szakasz felé vezetjük és a függönyt a hordozó­­sugarak és az általuk indukált áramok segítségével anyagszálakká bontjuk szét. Egy további előnyös jellemző szerint a kölcsönhatási szakaszba belépő anyagszálat egy járulékos gázsugárral, amelyet a főgázáram haladási irányához képest az anyagszál után bocsátunk ki és a kölcsönhatási szakasz felé irányítunk, stabilizáljuk. Célszerűen a főgázáramot vízszintesen áramoltatjuk és a hordozósugarat a főgázárammal 75—85°-os szöget bezáróan vezetjük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezések természetesen mind biztosítják az olvadt anyag forrásának és a főáramlás határfelületének szét­választását. A találmány szerinti berendezések, amelynek főgáz­áramot létesítő generátora van és ez kiömlőnyílásban végződik, legalább egy hordozósugarat kibocsátó sugár­csöve van, amelynek szájnyílása kisebb keresztmetszetű, mint a főgázáram kiömlőnyílásáé és amelynek tengelye a főgázáram tengelyére keresztirányú, továbbá meglá­gyult anyagszálat kibocsátó szerkezete van, az a lényege, hogy az anyagszálra keresztirányú főgázáramot kibo­csátó generátor tengelye és az anyagszálat kibocsátó szájnyílás között szabad tér van. Célszerűen az anyag­szálat kibocsátó szájnyílás a főgázáramot kibocsátó generátor tengelye fölött van elhelyezve és a hordozó­sugarat kibocsátó szájnyílás az anyagszálat kibocsátó szájnyílás és a főgázáramot létesítő generátor tengelye között van elhelyezve, és a főgázáram haladási irányá­ban nézve az anyagszálat kibocsátó szájnyílás előtt van elhelyezve, tengelye pedig a függőleges anyagszálra fer­dén van irányítva. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a főgázáram határán a meglágyult anyagot bevezető szájnyílással szembenfekvő oldalon íves lemezek vannak elhelyezve és a lemezek íveltsége olyan, hogy a főgázáram tengelyé­től mért távolság a főgázáram kiömlőnyílásától távolod­va nő. Előnyösen a két íves lemez között rés van, amely az íves lemez mentén járulékos gázsugarat kibocsátó vezetékhez van csatlakoztatva. A találmány további jellemzője szerint a meglágyult anyagot tároló eszköz egy edény vagy olvasztótér, amely túlfolyóval van ellátva. Ez a túlfolyó vagy túlfolyó-kü­szöbként van kialakítva, amelynek sík felülete van, vagy félköralakú mélyedésekkel van ellátva és ezek a mélye­dések a megfelelő hordozósugarat kibocsátó szájnyílás­hoz vannak társítva. A találmány egy másik kivitele esetében a főgázára­mot kibocsátó generátor tengelye és az olvasztótér kö­zött a főgázáram haladási irányában nézve a nyújtható anyagszálat kibocsátó szájnyílás előtt járulékos hordozó­sugarakat kibocsátó eszközei vannak. Egy további előnyös kivitelnél a meglágyult anyagot tartalmazó olvasztótérben két sor egy vonalba eső száj­nyílás van kialakítva és ezek a szájnyílások a vízszintes főgázáramot kibocsátó kiömlőnyílás tengelye fölött vannak elhelyezve és a hordozósugarakat létesítő cső megfelelő szájnyílás sorokkal van ellátva, amelyek ten­gelyei lefelé, a főgázáram kiömlőnyílásának tengelye felé vannak irányítva. A találmány egy további kivitelénél az olvasztótérben a meglágyult anyagot betápláló szájnyílás felett egy an­nál kisebb kalibrált szájnyílás van kialakítva, amelynek felső része oválisán kibővül. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismer­tetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példa­ként kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra egy szálképzőhely metszete, amelynek a fő­áram és a hordozósugarat létrehozó, valamint az üveg bevezetésére való eszközei vannak, az utóbbinak pedig üvegbevezető szájnyílása van a főáram felső határfelü­letétől bizonyos távolságra a főáram felett elhelyezve. A 2. ábra az 1. ábrához hasonló nézet azonban egy másik kiviteli alakot mutat be, ahol az üvegbevezető szájnyílásnak más formája van. A 3. ábra olyan séma, amely a 2. ábrán ábrázolthoz hasonló több üvegbevezető szájnyílás alakját és a hordo­zósugár szájnyílásához viszonyított elrendezésüket mu­tatja. A 4. ábra a berendezésnek a 6. ábra 4—4 vonala men­tén vett függőleges metszete, amely több szálképzőhe­lyet tartalmaz. Az 5. ábra a 4. ábrához hasonlóan a 6. ábra 5—5 vo­nal szerinti metszetének egy része. A 6. ábra a 4. és 5. ábrák bizonyos részeit mutatja alulról nézve, az ábra a 4. és 5. ábrán ábrázolt kiviteli alak szerinti üvegbevezető szájnyílások és hordozó­sugarak egymáshoz képesti elosztását mutatja. A 7. ábra egy másik kiviteli alakot ábrázol, amely ha­sonló a 2. ábrához, azonban járulékos gázáram beveze­tésére szolgáló eszköze van a főáram azon oldalán, amely az üvegbevezető és a hordozósugár szájnyílásai­val szemben helyezkedik el. A 8. ábra nagyon vázlatos axonometrikus kép, amely­nek az üveget és a főáramot bevezető eszközök szét­választására más berendezése van. A 9. ábra szálképző hely vázlata, amelyen egyes részek függőleges metszetben, mások nézetben vannak ábrázol­va, amely ismét más üvegbevezető eszközt ábrázol, hogy azt a főáramtól elválasszuk. A 10. ábra a 9. ábra szerinti kiviteli alak nézete a 9. ábra jobb oldaláról nézve. A 11. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, amely egy másik kiegészítő sugárnak az alkalmazását ábrázolja, amelynek célját az alábbiakban írjuk le. A mellékelt ábrákon a 12A főáram, a hordozósugár 36 szájnyílásai és az üvegbevezető 37 szájnyílások látha­tók, amint azokat a fentebb említett francia szabadal­mak különböző ábráinál jelöltük. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál a 200 olvasztótér az üveg bevezetésére szolgáló 201 előtéttesttel van egybe­építve. A főáram a 202 generátorból vízszintesen lép ki, pontosan az üveg 200 olvasztótere alatt. A hordozó­sugár 36 szájnyílása a 203 sugárcső alsó nyitott végét képezi, amelyet a 204 csövön keresztül táplálnak. Ezt a csövet a 205 vezeték segítségével egy égővel vagy más hordozógázsugár-forrással kötjük össze. Meg kell emlí­tenünk, hogy a 203 sugárcső a 12A főáram tengelyével bizonyos szöget zár be, továbbá hogy a hordozósugár 36 szájnyílása a 202 generátorból kiáramló főáram határ­felülete felett adott távolságra van. A hordozó gázsugár és a főáram egymásra kölcsönö­sen hatnak a kölcsönhatási szakasz létrehozása céljából, ahogyan azt részleteiben a fent idézett szabadalomba» leírtuk. Ez a szakasz majdnem pontosan függőlegesen az üvegbevezető 37 szájnyílás alatt van. Az üveget S fo­nal formájában gravitációs úton engedjük le a 37 száj­nyíláson és az a hordozó gázsugár és főáram által létre­hozott kölcsönhatási szakaszba jut, majd ezután a szálé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom