176858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üveg gyártására és üvegolvasztó kemence

9 176858 10 gátként működik, és szabályozza az olvasztott üveg elő­rehaladó áramlását. Az olvasztott üveg felső rétegének áramlási sebességét oly módon csökkentjük, hogy az üveg a rafináló szakaszban hosszabb ideig tartózkodik, és így a rafinálás sokkal tökéletesebben megy végbe. Adott esetben a rafináló szakasz hosszát csökkentjük, és ennek függvényeként növeljük az olvasztószakasz hosszúságát, mikor is kiküszöböljük zárványok és lég­buborékok keletkezését, illetve meg nem olvadt, nyers­anyagrészek visszamaradását a végtermékben. Adott esetben az azonos üvegminőség fenntartása mellett a találmány szerinti kemencekialakítással a legyártott, ki­lépő üveg mennyiséget növelhetjük. Ezen túlmenően a gát lehetővé teszi másodlagos áramlások kialakulását a rafináló szakaszban, ennek során az olvasztott üveg, mely ellenkező esetben gát mögötti hidegebb szakasz­ból az alsóbb rétegekbe térne vissza, már egy korábbi szakaszban visszafelé áramlik — ennek következtében magasabb hőmérsékletű, és így kevesebb hőre van szük­ség a külső forrásból a megfelelő rafinálás végrehajtá­sához. A gát alkalmazásának egy további előnye az, hogy a hő nem jut a kondicionáló szakaszba az előrehaladó üvegáramlással, és ennek következtében a kondicioná­­lási célokra szükséges hűtés mértéke tovább csökkent­hető; ez lehetővé teszi egy rövidebb koncidionáló sza­kasz kialakítását is, vagy pedig — adott esetben —1• azonos kondicionáló szakaszhossz mellett a termelt mennyiség növelhető. A gátnak az olvasztott üvegbe való benyúlási mértéke pontosan szabályozható és be­állítható, úgyhogy ez az üveg felső rétegére fejt ki ha­tást anélkül, hogy lényegében gátolná a visszatérő áramlásokat az üveg alsó rétegeibe, melyek közvetlenül a gát után keletkeznek. Egy adott kemenceméret esetén az előrehaladó és a visszatérő áramlások mélysége a kemence kilépő teljesítményétől, a kemence üzemelési feltételeitől, továbbá a gát mélységének a beállításától függ, és amennyiben ezek az értékek változnak, szük­ségessé válik, hogy a gátat egy más méretű gáttal cse­réljük ki. A gát úgy van elhelyezve, hogy megakadályozza felső felületén át az üveg áramlását, és ennek következtében nem csupán az üveg előrehaladó áramlását szabályoz­za, és változtatja az alsó áramlásokat is, hanem föl­fogja az összes szennyező anyagokat az üveg felső felü­letén. Ezek a szennyeződések időszakonként eltávolít­­hatók a tartály széléről, vagy abban az időpontban, amikor a gátat kicseréljük. Előnyösen a találmány szerinti eljárás magába fog­lalja az olvasztott üveg homogenizálását is, a kemence keskenyebb szakaszának belépő részében. A keverők egy előre meghatározott helyzetben állíthatók be a gát­hoz viszonyítva, hogy ily módon az optimális homoge­nizáló hatást biztosítsuk, mely a kemence kilépő telje­sítményétől és üzemelési körülményeitől függ; függ to­vábbá a gátnak az olvasztott üveg áramlási pályájába való benyúlási mértékétől is, és ennek során vékonyítja az olvasztott üveg előrehaladó rétegeit anélkül, hogy belehatolna a visszafelé áramló, alacsonyabb rétegek­be. A keverők vékonyítják az előrehaladó üveg rétegeit anélkül, hogy ezeknek a rétegeknek a mozgásában lé­nyeges függőleges mozgási komponenst*létesítenének. Az olvasztott üveg rétegeinek vékonyítása során az egyes íútegék;oss»tételébeö levő különbségeknek a vég­termék őptikai tulajdonságai» gyakorolt hatása lénye­gesen csökken, és az üveg vastagságának a csökkenése megfelelő hőmérsékleti érték mellett lehetővé teszi az üveg gyorsabb diffúzióját az egyes rétegek között, ami csökkenti a rétegek összetételében fennálló különbsé­get. A keverőket úgy alakítjuk ki, és azokat úgy helyez­zük el, hogy biztosítsák az üveg függőleges irányú, mi­nimális mértékű mozgatását, főleg a visszatérő áram­lásból érkező üvegnél úgy, hogy az üvegrétegek egy­mással lényegében párhuzamosak maradnak, és így az olvasztott üveg szabad felülete és az alsóbb, hidegebb rétegekből származó üveg nem befolyásolják hátrányo­san a hőhomogenizálást. Mielőtt az üveg a keskeny kemenceszakasznak a se­kély részébe jutna, az előrehaladó üveg még tovább hűthető. Ez oly módon érhető el, hogy folyadékkal hű­tött, hengeres szerveket tartunk forgómozgásban az előrehaladó üvegben, ennek során hűtjük az üveget, és a hőmérséklet egyenletességét biztosítjuk. Ezeknek a folyadékkal hűtött szerveknek a bemerülési mélységét úgy választjuk meg, hogy a hengeres szervek alsó vége lényegében ne befolyásolhassa hátrányosan a kialakult visszatérő áramlásokat. A bemerülés mélysége ebben az esetben eltérhet a már ismertetett keverőknél alkal­mazottól, és a mélység úgy állítható be, hogy az olvasz­tott üveg teljes vastagságában szabályozható legyen a hőmérsékleti érték. Változatként, vagy a fentiekben említettek kiegészí­téseként a hűtést folyadékkal hűtött ide-oda irányuló mozgást végző ujjak segítségével biztosítjuk az előre­haladó üvegben anélkül, hogy ezek az ujjak lényegében behatolnának a visszatérő áramlásokba. Az olvasztókemence keskenyebb szakaszát úgy ala­kítjuk ki, hogy abban további hűtést is biztosíthassunk, amikor az üveg végighalad ezen a csatornán, de anél­kül, hogy konvektiv áramlásokat létesítene, melyek adott esetben hátrányosan befolyásolnák az üveg minő­ségét, és instabilitást létesítenének az áramlásban, ami inverzióhoz vezethetne. Ebben a szakaszban a hőmérsékletesés 50 C° és 200 C° között van. Annak érdekében, hogy ezeket a változásokat figyelembe vehessük, a keskenyebb sza­kasz sekély részének fenékrészén és oldalain beállítható szigetelőréteget alkalmazunk, és az üveg felületénél égő­fejeket helyezünk el. Olyan eszközök is alkalmazhatók, melyek alkalmasak hűtőlevegő befúvatására az üveg felületén és/vagy a csatorna fenékrészének alsó része mentén, amennyiben még további hűtésre lenne szük­ség. A hűtés mértéke és a hőmérsékleti gradiens az üveg adott keresztmetszete mellett ebben a keskeny szakasz­ban szabályozható a kemence oldalai mellett felszerelt égőfejek segítségével; ezek alkalmasak az üveg szélei­nek felmelegítésére, és változtatható, beállítható sugár­zó részeket alkalmazunk ennek a keskeny szakasznak a tetőrészében, melyek segítségével az üveg középső része hűthető. Ugyanakkor mind az égőfejeket, mind pedig a sugárzó réseket kézzel szabályozhatjuk a min­denkori kívánt hőmérsékleti feltételek biztosítására. Adott esetben az égőfejek és a rések automatikusan szabályozhatók hőmérsékletérzékelőtől függő jelek se­gítségével, ezek az érzékelők az üvegben és/vagy az üveg felülete fölötti zárt térben vannak elhelyezve. A továbbiakban a találmány néhány példaképpen! kiviteli alakját ismertetjük, a csatolt rajzok kapcsán. A csatolt rajzokon 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom