176858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üveg gyártására és üvegolvasztó kemence

5 176858 6 alacsonyabb hőmérsékletre hűtenénk, mint a felső ré­teg alatt levő üvegrétegek hőmérséklete. Az ilyen hő­­mérsékleti inverzió olyan áramlásokat eredményezhet az üvegben, melyek csökkentik a megmunkált üveg mi­nőségét, és szemmel is észrevehető hibákat hoznak létre a kész termékben. A túlzott felületi hűtésből származó problémák kiküszöbölésére és annak érdekében, hogy a kemencéből a kiemelt üveg mennyiségét még fokozni lehessen, ez ideig a kísérleteket abban az irányban foly­tatták, hogy vagy csökkentsék a visszatérő áramláso­kat, így — példaképpen — a visszatérő áramlások pá­lyájának szabályozásával, így egy gát beépítésével az áramlási pályába, vagy pedig a már lassan haladó visz­­szatérő áramlás hűtésével és ezzel még tovább csök­kentve a visszatérő áramlás sebességét. Ezek az intéz­kedések azonban lényegében nem teszik lehetővé az olvasztókemence hozamának fokozását, ami pedig az elérendő cél volt. Arra a felismerésre jutottunk, hogy a találmányunk szerinti kemence esetében, amennyiben olyan eszközö­ket alkalmazunk, melyek alkalmasak az olvasztott üveg áramlásának szabályozására a széles szakaszból a ke­mence szűkebb, további részébe, és ugyanakkor a pá­lya hosszát, amelyen a visszatérő áramlások keletkez­nek, csökkentjük, több hő áll rendelkezésre az olvasz­tókemence olvasztó és rafinálási szakaszának végén, mivel a visszaáramló üveg nem veszít olyan sok hőt, mint amennyit veszítene, ha a visszatérő áramlási pá­lyán a természetes áramlás határáig mozoghatna. Az előrehaladó áramlás szabályozása hasonló módon csök­kenti a hőátadás mértékét az olvasztó és a rafináló sza­kaszának végétől a kemence kondicionáló szakaszába. Ilyen módon az energiát sokkal hatékonyabban hasz­náljuk ki, mivel több hő áll rendelkezésre az olvasztási és rafinálási célokra, amire korábban az olvasztott üveg visszatérő, hidegebb áramlásánál a hőmérséklet eme­lésére volt szükség. Ezen túlmenően — mivel a gát a felső rétegben az áramló üveg sebességét is csökkenti — a hőabszorbeálásra is több idő áll rendelkezésre. Mivel kevesebb hő átadása történik, a szélesebb szakaszból a kemence keskenyebb szakaszába, viszonylag keve­sebb hűtésre is van szükség a kondicionáló szakaszban, mivel csak előrehaladó üveg halad végig a kondicionáló szakaszon, és ennek során van kitéve a hűtési művelet­nek. Ez javítja a kemence egész területén a hő haté­konyságát, és lehetővé teszi a kondicionáló szakasz rö­­videbb méretezését egy adott mennyiség esetén, mint az korábban lehetséges volt. Ennek még az a járulékos előnye is van, hogy egy adott teljes kemencehosszúság esetén a kemence egy nagyobb szakasza használható a találmányunk szerinti megoldásnak megfelelően, ol­vasztási és rafinálási célokra, és ugyanakkor a tartály­ból kiemelhető, olvasztott üveg mennyiségét is növel­jük az adott kemenceméretek figyelembevételével. Arra a felismerésre is jutottunk, hogy találmányunk egy további kiviteli alakja esetén, amennyiben a keske­nyebb szakaszban, az üveg összetételét és hőhomogeni­tását javító eszközöket alkalmazunk, növeljük a kemen­céből kilépő olvasztott üveg mennyiségét, és javítjuk az üveg minőségét a kemence kilépő végén annak elle­nére, hogy lényegében azonos méretű, sőt, sok esetben kisebb méretű kemencét alkalmazunk, mint korábban. Ilyen módon lehetővé válik, hogy nem csupán az üzem építési költségeit, hanem magának az üzemeltetésnek a költségeit is csökkentsük. A kondicionáló zónába belépő üveg olyan állapot­ban van, amely további hűtés után alkalmas az alakító eljárásba való továbbításra, így például az úsztatott üveg előállítási eljárásban történő továbbfeldolgozásra. Egy szűk, kondicionáló csatorna alkalmazásával, mely­ben kizárólagosan előre történő áramoltatás jöhet létre, gátat szab a nemkívánatos, visszafelé irányuló áramlá­soknak, összehasonlítva a szokványos kemencéknél ki­alakított széles és mély kondicionáló-szakaszokkal, és lehetővé teszi szokványos eszközök alkalmazásával ezeknek az áramlásoknak pontosabb szabályozását. Ennek az az igen előnyös hatása, hogy lehetővé teszi a kondicionálást anélkül, hogy az üvegben optikai hi­bák keletkezésének veszélye fennállna, ami egymással párhuzamos áramlásoktól való eltéréséből adódhatnak a kondicionálás során. A kemence további része, mely viszonylag szűk, azo­nos szélességű teljes hosszában, vagy különböző széles­ségű szakaszokra is osztható, de az egyes szakaszré­szek mindig keskenyebbek, mint az első, közvetlenül a belépő vég után levő széles szakasz. A kemence több, viszonylag keskeny méretezésű áramlási csatornával lehet kiképezve, melyek az üveget közvetlenül a belépő vég után levő szélesebb szakasz­ból a kemence kilépő végéhez vezetik. Előnyösen az áramlásszabályozó eszközként gátat használunk, mely úgy van elhelyezve, hogy az olvasz­tott üvegbe nyúljon, és ilyen módon szabályozza az ol­vasztott üveg előre való áramlását a kemence keske­nyebb szakasza irányában. Ez a gát előnyösen folya­dékkal, így például vízzel hűtött, vízszintesen keresz­tülnyúlik az üveg áramlási pályáján, és az üveg keze­lésére szolgáló kemencének a széles szakaszát követő keskenyebb szakasz belépő végén. A gátat olyan ma­gasságban helyezzük el a kemence feneke fölött, hogy az olvasztott üvegnek az előreáramló felső szakaszába nyúlik. A gát kinyúlhat az olvasztott üveg felső felülete felé is, vagy — bizonyos esetekben — kívánatos, hogy a gátnak a felső felülete azonos síkban legyen az olvasz­tott üveg felső felületével. A gátat előnyösen végein egy keret vagy egyéb alkal­mas tartóeszköz rögzíti a kemence szerkezetén kívül, és helyzetében beállítható, így például magasságában és hosszanti helyzetében is állítható olvasztott üvegben. A gát a keskeny szakaszban az olvasztott üveg áramlási pályájára merőlegesen van elhelyezve, vagy bizonyos szöget zárhat be ezzel az áramlási pályával. A gát víz­zel hűtött cső lehet, és ebben az esetben alkalmas az előrehaladó, olvasztott üveg hűtésére is. Előnyösen függőleges irányú lépcsőzetet képezünk ki a kemence fenékrészén, a keskenyebb tartályszakasz első és második részének csatlakozásánál. Bár a ke­mence mélységének a lépcsőzetes változtatása általában nem meredek lejtőként kiképzett, változó méretű fenék alkalmazható bizonyos esetekben. A kemencének az a hossza, melyben az üveg vissza­felé irányuló áramlásai létrejönnek, a lépcsőzet kikép­zésének helyétől függ, mivel általában az áramlás fő­irányát tekintve visszafelé irányuló áramlások lényegé­ben csak a lépcsőzet helye előtt keletkezhetnek, míg e hely után lényegében a teljes üvegmennyiség előre, a kilépő vég irányában áramlik. A fentiekből nyilvánvaló, hogy ilyen lépcsőzet kialakítása esetén a visszafelé áram­lás pályáját megrövidítjük ahhoz képest, mint ha egy szokványos, azonos mélységű kondicionáló szakaszt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom