176857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés vegyipari rendszerek anyagforgalmának szabályozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176857 i SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY O Bejelentés napja: 1978. X. 13. (PE—1055) Nemzetközi osztályozás: G 05 D 11/02 Közzététel napja: 1980. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. XII. 31. V ■ Feltalálók: Szabadalmas: Baradits György, fizikus, Várpalota 35% Péti Nitrogénművek, Várpalota Blazsek István, vegyészmérnök, Várpalota 20% Kerekes András, műszeres üzemmérnök, Várpalota 10% Osvay István, folyamatszabályozó mérnök, Várpalota 35% Eljárás és kapcsolási elrendezés vegyipari rendszerek anyagforgalmának szabályozására 1 A találmány tárgya eljárás legalább egy termelőegységből és legalább két fogyasztóegységből álló vegyipari rendszerek anyagforgalmának szabályozására, melynél a termelőegység(ek) kémiai reakció(k) eredményeként előállított termékéből látjuk el alapanyaggal legalább két, eltérő nyomásszinten a fogyasztóegységeket, miközben az anyagforgalom ingadozásait kiegyenlítjük, továbbá kapcsolási elrendezés az eljárás foganatosítására, melyben a termelőegység(ek) és a fogyasztóegységek nyomásszintenként legalább egy-egy gerincvezetéken, továbbá egy közbenső tárolón keresztül vannak összekötve, a vezetékekbe pedig legalább egy szabályozókor érzékelő- és beavatkozó elemei vannak beépítve. Jelen leírásunkban a termelőegység, ill. a fogyasztóegység kifejezéseket a szokásostól eltérően, igen tág tartalommal értelmezzük. így lehetnek egy adott vegyipari technológiai vonalba beépített készülékek, de lehetnek — és esetünkben főként ennek van jelentősége — egy vegyi iparág önálló, saját automatikával és műszerezéssel ellátott egységei is, így a többi között termelőegységen kőolaj- vagy földgázmezőt, alapanyaggyárat, pl. ammóniaüzemet, míg az ezek kémiai reakció(k) eredményeként előállított késztermékét alapanyagként hasznosító fogyasztóegységen petrolkémiai feldolgozóüzemet, feldolgozó létesítményt, pl. műtrágyaféleségeket előállító gyárakat érthetünk. A vegyipari rendszer következésképpen az egymással összekapcsolt termel őegységfek) és fogyasztóegységék adott összessége. A működő vegyipari rendszerek vizsgálódásunk 2 szempontjából vett lényege az, hogy a termelőegység(ek) egyrészt külön-külön gerincvezetékekkel a fogyasztóegységekkel, másrészt egy közbenső tárolóval van(nak) összekötve, a közbenső tároló ürítővezetékei pedig külön-külön vannak a gerincvezetékekhez csatlakoztatva. És jóllehet a vegyipari rendszer egységei önmagukban a legkorszerűbb automatikával vannak felszerelve, az egymás közötti összeköttetés teljesen automatizálatlan. Ebből következik, hogy az anyagforgalom összes többletét a közbenső tárolóba kell vezetni, összes hiányát pedig nagy energiaráfordítással a közbenső tárolóból kell pótolni. Ennek legdöntőbb hátránya az, hogy egy adott egység még előre tervezett leállása esetében is rendkívül nehezen állítható vissza a teljes rendszer egyensúlya, a váratlan üzemzavarokról vagy a szokásos ± 10% mértékű terhelésingadozásokról nem is beszélve. A találmány feladata az anyagforgalom ingadozásainak dinamikus kiegyenlítésére alkalmas megoldás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a fogyasztóegységek ellátásának megkezdése előtt közbenső tárolóban tartalékot képzünk, majd egy adott nyomásszint anyaghiányát egy magasabb, célszerűen a sorban közvetlenül megelőző magasabb nyomásszint anyagáramának nyomásszabályozó elemmel végzett megcsapolásával és fojtással egyenlítjük ki, anyagtöbbletét pedig nyomásszabályozó elemmel végzett megcsapolással és fojtással egy alacsonyabb, célszerűen a sorban közvetlenül következő alacsonyabb nyomásszintre, 5 10 15 20 25 30 176857
