176854. lajstromszámú szabadalom • Meneszthető berendezés sínekből és keresztaljakból álló vágány folyamatos cseréjéhez

3 176854 4 További ilyen berendezés ismerhető meg például a 321971 számú osztrák szabadalmi leírásból. Ennél a járműkötelék-középrész egyetlen, végein sínfutóműve­­ken ágyazott, merev tartókeretből áll. Ez a berendezés bevetéseknél nagyon jól bevált, mivel ezzel viszonylag súlyos felsőszerkezet, például UIC 60 sínek, és adott esetben betonaljak is fektethetők, illetve felújíthatok és ezzel a tengelyterhelések lényegesen alacsonyabban tart­hatók. A síneket, illetve aljakat felszedő és fektető szer­kezeteket, valamint adott esetben planírozó- és szállító­­szerkezeteket és hasonlókat azonban a sínközépre me­rőlegesen el kell tolni — a sínvonalhoz közelítő alkal­mazkodás végett —, amihez járulékos hajtások is szük­ségesek. A merev gerendának a két sínjárműhöz ké­pesti keresztirányú eltolása a sínvonalhoz ugyan jobb alkalmazkodást tesz lehetővé, azonban ez a megoldás is — legalábbis szerkezetileg — viszonylag nagy ráfor­dítást igényel. A találmánnyal megoldandó feladat a bevezetőben leírt meneszthető berendezés továbbfejlesztése, amely súlyos felsőszerkezetből és betonaljakból álló, felújí­tandó vágányokhoz igen gazdaságosan bevethető, szer­kezete lényegesen egyszerűbb, valamint amellyel a vá­gányvonalhoz lényegesen jobb alkalmazkodás érhető el, továbbá amellyel viszonylag könnyű és nehéz felsőszer­kezetekkel ellátott vágányok gyorsan és egyszerűen fek­tethetek, illetve felújíthatok. A kitűzött feladatot a találmány szerint a bevezető­ben leírt berendezésnél úgy oldottuk meg, hogy az al­jakat, illetve síneket felszedő és fektető szerkezetekkel ellátott tartókeret két, a vágánysíkra mintegy merőle­ges tengely körül egymáshoz képest elfordítható keret­részből áll, a két keretrésznek lényegében a vágánysík­kal párhuzamos síkban történő beállításához, illetve rögzítéséhez pedig fordító-, illetve reteszelő hajtással van ellátva. Ezzel az intézkedéssel nemcsak az előnyö­ket tartottuk meg, nevezetesen, hogy a középrész ön­állóan lényegesen mozgathatóbb, és ezáltal a berende­zés a legkülönfélébb átépítési eljárásokhoz felhasznál­ható, valamint a tengelyterhelések alacsonyabban tart­hatók, így főleg az újonnan fektetett, többnyire nem rögzített síneket nem terheljük túl, hanem először értük el azt a jelentős előnyt, hogy az adott vágányvonalhoz lényegesen jobb alkalmazkodást biztosítunk. A két ke­retrész egymáshoz képesti állításának lehetőségével ugyanis — a fektetési, illetve felszedés! folyamat alatt is bármely helyzetben — a tartókereten elrendezett szer­kezeteknek a kívánt helyzetbe való helyes tájolását ér­jük el. A találmány szerinti berendezéssel így sínek és keresztaljak, vagy adott esetben csupán a vágány aljai­nak vagy sínéinek felújítása lényegesen nagyobb pon­tossággal és gyorsasággal végezhető el. Ezen túlme­nően, a találmány szerinti berendezés szerkezeti felépí­tése lényegesen egyszerűbb, mint az ismert megoldá­soknál, mivel költséges, előrenyúló tartórészeket, illet­ve a szerkezetek keresztirányú eltolásához külön haj­tásokat nem alkalmaztunk. A találmánnyal az az előny is jár, hogy a fordító, illetve reteszelő hajtással a két keretrész egymáshoz közel minden kívánt helyzetben, például különböző kanyarsugarú ívekben, a munka­helyzethez mindenkor megkívánt helyzetben rögzíthető. A találmány további jellemzője szerint a munka­irányban mellső keretrész vége forgóalvázon, a hátsó keretrész végkörzete pedig sínjárműn — előnyösen csap­ágybak közbeiktatásával — elfordíthatóan van ágyaz­va, ahol — a hátsó keretrész/végkörzet ágyazásához, illetve támasztásához, a tartókeret/csapágyhelytávolság növeléséhez vagy csökkentéséhez — hosszvezetésekkel és ezzel együtt működő, a sínfutóműn ágyazott vezető­résszel, valamint hosszelőtoló hajtással van ellátva. Ez mindenekelőtt azzal az előnnyel jár, hogy egyrészt mun­kabevetésben a tartókeret csapágyhelyeinek szükséges távolsága, például VIC 60 sínekhez a 36 méteres szab­ványos távolság betartható, másrészt átállítással kisebb távolságot, például 30 méteres átállítási távolságot te­szünk lehetővé. Továbbá, ezekkel a jellemzőkkel kiala­kított berendezés a mindfenkori alátámasztás megvá­lasztásával -— a tartókeret két csapágyhelyének távol­ságát illetően — például könnyebb síneknél, mellék­szakaszokon és hasonlókon az ily módon megrövidített munkatávolságnál is bevethető. A találmány szerinti megoldás célszerű kiviteli alak­jánál a hátsó keretrész a hosszvezetés körzetében köz­vetlenül a csapágybakon forgócsapágyon át hosszirány­ban eltolhatóan, valamint elfordíthatóan van ágyazva. Ez a kialakítás egyszerű szerkezeti felépítést tesz lehe­tővé, ahol a szerkezethez csupán egy egyszerű vágány­szállító járművet alkalmazhatunk, anélkül, hogy a hát­só keretrészt végén távolság támaszokkal vagy hason­lókkal kellene ellátni. Olyan kiviteli alak is lehetséges, amelynél csupán forgóalvázzal ellátott csapágybakot alkalmazunk. A találmány további jellemzője abban van, hogy az aljakat felszedő, illetve fektető, valamint a régi és az új aljakat oda- és elszállító szerkezetek ellentétes mun­kairányban, illetve a munkairányban elöl elhelyezett vágányszállító járművek körzetéhez vannak kialakítva, ahol mind a régi aljakat felszedő szerkezet, mind pedig az új aljakat fektető szerkezet közvetlenül a felszedő, , illetve fektetőhely előtt — az aljak 90°-os elfordításá­­hoz — fogókkal ellátott fordítóhajtással vannak tár­sítva. Ez a kialakítás különösen célszerű teherelosztást biztosít, mivel a régi és az új aljak oda- és elszállítása lényegében mintegy az első keretrész körzetében törté­nik, így a hátsó keretrész kissé tehermentesül. A csap­ágybakkal ellátott futómű terhelését nem növeltük lé­nyegesen. Ezen túlmenően lényeges előny adódik abból is, hogy a régi, illetve az új aljak oda- és elszállítása a felszedő-, illetve fektetőhely közvetlen körzetéig egy­szerű módon elvégezhető, amikor is az aljak vágány­hosszirányban helyezkednek el. Célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a régi alja­kat felszedő szerkezet a mellső keretrész körzetében, az új aljakat fektető szerkezet pedig a hátsó keretrész kör­zetében, valamint e két szerkezet között elhelyezett pla­nírozó-, illetve szállítóláncelrendezés a hátsó keretré­szen van elhelyezve. A felszedett kavics elosztásához a már lefektetett aljak közötti körzetben az új aljakat fektető szerkezet után legalább egy elosztószerkezet van elrendezve. Ezzel az intézkedéssel, illetve elrendezéssel a kavics nagyon egyszerű felszedését és elosztását érjük el, tekintve, hogy a térviszonyok egyszerű szállítóutat tesznek lehetővé, ellentétben azokkal a berendezések­kel, amelyeknél a kavicsot először a forgóalvázon vagy hasonlón túl kell szállítani. Végül a találmány további jellemzője különleges előnnyel jár, amikor is valamennyi, főleg távvezérléssel működtethető hajtás, azaz a két keretrészhez tartozó fordító, illetve reteszelőhajtás, a hátsó keretrész hossz­előtoló hajtása, a légi és az új aljakat fektető- és feb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom