176843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kupolókemencében előállított öntöttvasolvadék beoltására és/vagy dezoxidálására és/vagy ötvözők bevitelére

3 176843 4 ban rendszerint igen hevesen reagáló vagy robbanás­­veszélyes adalékanyagok alkalmazása szükséges. Az egyik ilyen eljárás szerint az adalékanyagokat olyan adagolóberendezésből juttatják a fémolvadékba, amely az olvadék fölött, arra merőleges csővel van összekap­csolva, és a cső juttatja az adalékanyagot az olvadék fel­színére. Az adalékanyag bevitele a kemence fenékrészé­nél történik. A benyúló csővég furatokkal van ellátva, és ezeken a furatokon átjutnak az adalékanyagok a fém­olvadékba. Ennek következtében az olvadékban turbu­lens áramlás lép fel a cső közelében, ami elősegíti az adalékanyagoknak a fémolvadékba történő bejutását és az ott történő elkeveredést. Miután az adalékanyagok keveredése megtörtént, leválasztják a fémolvadékról a salakréteget, és a tiszta fémet csapolónyíláson át a ke­mence fenékrészéről lecsapolják. A salakréteg eltávolítá­sára lehúzóperemet alkalmaznak, a fémolvadék felszínét pedig úgy állítják be a fenékrészbe beépített csapoló­nyílás fölött, hogy a legkisebb veszteséggel történjék a salaklehúzás. A salaklehúzási művelet az olvadék áram­lása során folyamatosan történik. Olyan eljárás is ismert adalékanyagok bevitelére, amelynek segítségével ezek pontos adagolása végezhető el. A beadagolás után az adalékanyagokat alaposan elke­verik a fémolvadékban. Minthogy azonban az említett adalékanyagok bevitele közvetlenül a kúpolókemence munkateréből a fenékrészbe jutó olvadékba történik, el­kerülhetetlen, hogy az adalékanyagok egy része a beada­golás során a fémolvadék felszínén úszó salakba kerül­jön és ott megmaradjon. Az itt levő adalékanyagokat a salakkal együtt eltávolítják. Ily módon az adalékanya­gok pontos olvadékba juttatása a gondos beadagolás el­lenére sem lehetséges. További hátránya még az ilyen el­járásoknak, hogy a perforált csővel történő bevezetés során maga a cső keveri az olvadék felszínén úszó salak egy részét bele a fémolvadékba. Ez azt eredményezi, hogy az előállított acélöntvény viszonylag nagymennyi­ségű salakzárványt tartalmaz, ami természetesen rendkí­vül káros. A bemutatott eljárásra példa a 2.677.609 szá­mú USA szabadalmi leírásban ismertetett megoldás. A jelen találmánnyal olyan megoldás kialakítása a cé­lunk, amellyel lehetővé válik kúpolókemencében vi­szonylag magas hulladékanyag tartalmú kiindulási anyagból olyan vasöntvényeket előállítani egyszerűen és olcsón, amelyek vegyi összetételük, dermedési körülmé­nyeik, kristálymag képződés, gáz- és oxigéntartalom te­kintetében meglehetősen egyenletesek. Célunk még a találmánnyal annak biztosítása is, hogy az ily módon előállított vasöntvények a célnak megfelelően tetszőleges variációban legyenek elkészíthetők. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy az adalékanyagokat 0,1—0,6 súly% mennyi­ségben folyamatosan, finomszemcsés alakban szórjuk a csatornában áramló olvadékba oly módon, hogy köz­ben a csatornában turbulens áramlást hozzunk létre. Adalékanyagként célszerűen elektródgrafit és 10— 25 súly'%, 0,05—0,6 mm szemcsenagyságú szilícium­­karbid keverékét alkalmazzuk. A találmány szerinti megoldás így biztosítja azt az előnyt, hogy az elektródgrafit és a szilíciumkarbid kö­zös beadagolása révén a kristálymagképződést hosszabb időn keresztül állandósítsuk anélkül, hogy az ötvözet­képződést és a dezoxidálást a csak elektródgrafit adago­lásánál ismert módon negatívan befolyásoljuk. Jóllehet az elektródgrafit rövid időn át jó kristályoso­dási magképzőnek bizonyul, bizonyos idő eltelte után, minthogy az olvadékot gondosan keverjük, gyorsan ol­datba megy és így kristályosodási magképző szerepét el­veszti. Ha azonban az elektródgrafittal egyidejűleg szilí­­ciumkarbidot is adagolunk a fémolvadékba, a kristály­mag képződést hosszabb időn át biztosíthatjuk, mint­hogy a szilíciumkarbid lényegesen lassabban oldódik, mint az elektródgrafit, és biztonsággal lehet számítani a hatására akkor is, amikor már a beadagolt elektród­grafit teljes mennyisége oldatba ment. A találmány sze­rinti eljárás foganatosításához szükséges szilíciumkarbid mennyisége célszerűen 10—25 súly%. Ha ennél nagyobb mennyiségű szilíciumkarbidot alkalmazunk adalék­anyagként, fennáll az a veszély, hogy a be nem oldódó szilíciumkarbid zárványokat képez, amelyek az anyag tulajdonságait rontják. Az alkalmazott adalékanyag átlagos szemcsenagysága célszerűen 0,05—0,6 mm. Ha ennél kisebb szemcsenagyságot alkalmazunk, az viszony­lag gyorsan oldódik, és így a kristálycsíra képződést nem segíti kellő ideig. Ha a megadott tartománynál nagyobb átlagos szemcsenagyságú anyagot viszünk a fémolvadák­­ba, az viszont túlságosan lassan oldódik, és a már em­­ített zárványok képződését eredményezheti. 1 Különösen jól használhatók ki a találmány szerinti eljárás előnyei, ha a csíraképzésre, dezoxidálásra és gáztalanításra beadagolt karbon és/vagy szilícium, illetve egyéb elemek eloszlásának kiegyenlítésére az adalék­anyagokat az áramló fémolvadékba vezetjük be közvet-A találmány szerint célszerű az áramló olvadék keve­rését az adalékanyagok hozzáadása után is fenntartani. Az adalékanyagoknak a fémolvadék salakmentesített felületre történő bevezetése célszerűen poralakban tör­ténik. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés adagolóegységet, az adagolóegység kivezető csonkjához csatlakoztatott ejtőcsövet és a kúpolóke­mence szifonjához kapcsolódó csatornában elhelyezett terelőelemeket tartalmaz. Annak érdekében, hogy a finomszemcsés adalékanya­got pontosan tudjuk a fémolvadékba bevezetni az ejtő­­csövön keresztül, továbbá azért is, hogy az adagolótar­tályban megakadályozzuk az adalékanyagok feltorlódá­sát, a találmány szerinti berendezés célszerűen szállító­­csigával van ellátva, és ez a szállítócsiga az adagoló­egységben helyezkedik el. A kúpolókemence szifonja és az előtétkemence kö­zötti csatornában oly módon hozunk létre erős turbu­lenciát és viszonylag nagy sebességet, hogy terelőeleme­ket helyezünk el a csatornában, a csatornát pedig 5—15 fokos lejtéssel alakítjuk ki. Ezzel érhetők el a legkedve­zőbb fizikai és kémiai feltételek az ötvözés, beoltás és dezoxidáció számára. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakjánál a terelőelemet, illetve terelőelemeket közvetle­nül az előtétkemencébe történő becsatlakozás előtt he­lyezzük el a csatornában. Ez az elrendezés különösen 0,3—0,6 súly% adalékanyagot tartalmazó ötvözeteknél kedvező. A találmány további részleteit kiviteli példá­kon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom