176840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés akusztikusan anizotróp akusztikai egykristályok felhasználás szempontjából kitüntetett irányainak meghatározására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 176840 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Ak Nemzetközi osztályozás: löt Bejelentés napja : 1976. IX. 28. (MA—2814) G 01 N 21/46 G 01 N 29/00 G 02 F 1/33 Közzététel napja: 1980. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. XII. 31. Feltalálók : Szabadalmas: Márkus Lenk Attila villamosmérnök, 25% MTA Számítástechnikai és Automa-Podmaniczky András fizikus, 45% tizálási Kutató Intézete, Budapest Tőkés Szabolcs fizikus, 20% Závodszky Péter fizikus, 10% Budapest Eljárás és berendezés akusztikusán anizotrop akusztooptikai egykristályok felhasználás szempontjából kitüntetett irányainak meghatározására 1 2 A találmány eljárás és berendezés akusztikusán anizotrop akusztooptikai egykristályok felhasználás szempontjából kitüntetett irányainak meghatározására. Kitüntetett irány bármely felhasználás szempontjából meghatározott irány lehet pl. az az irány, amelynél az ultra- 5 hangot keltve a fénysugárral való akusztooptikai kölcsönhatás erőssége maximális. Az akusztooptikai eszközök — fényeltérítők, intenzitásmodulátorok stb. — műszaki jellemzőik kiválósága és mérsékelt áruk miatt a modern optikai berendezések (pl. lézeres adatrögzítő berendezések, lézeres megjelenítők, lézeres adatátviteli vonalak, holografikus memóriák stb.) alapvető építőeszközei. Az akusztooptikai eszközök működése hanghullám (többnyire ultrahang) és fényhullám kölcsönhatásán 15 alapul. E kölcsönhatás bizonyos anizotrop és úgynevezett akusztooptikai egykristályokban különösen erős, ha a kölcsönható hang- és fényhullám bizonyos jól meghatározott irányokban haladnak. Ezért az akusztooptikai egykristályokat az eszközkészítés előtt orientálni 20 kell, vagyis az egykristályokon olyan síkfelületeket kell kialakítani, amelyek normálisa a kristályrács szimmetriájához simuló koordinátarendszerben meghatározott irányokba mutatnak. Ismeretesek olyan klasszikus eljárások, amelyekkel egykristályok orientálása a megenge- 25 dett pontatlansággal (akusztooptikai egykristályok esetén kisebb, mint ±0,5°) elvégezhető. Ezek az eljárások a Röntgen-sugaraknak a kristályrácson való diffrakcióján alapulnak. Az orientálás szokásosan Röntgendiffraktométerrel vagy reflexiós ill. transzmissziós 30 Laue-felvételek készítésével történik. Ezek az eljárások igen költséges berendezéseket igényelnek, valamint az orientálási folyamat hosszú a nagy orientálási pontossághoz szükséges hosszú átvilágítási idő miatt. Ismeretesek továbbá olyan optikai eljárások is, amelyek a többnyire optikailag is anizotrop kristályok törésmutatója irányfüggésének mérésén alapulnak. Ezek hátránya az, hogy csak az ún. optikai tengely határozható meg gyorsan és kielégítő pontossággal. A még legalább 10 egy szükséges irány nem határozható meg, mert a rendellenes törésmutató irányfüggését leíró másodrendű tenzort reprezentáló törésmutató-ellipszoid többnyire forgási ellipszoid, a rendes törésmutató irányfüggését leíró felület pedig gömbfelület. Ismeretesek még bizonyos kémiai reagensekkel végzett maratáson és a maratás után létrehozott reflexiós fényszórás szimmetriájának vizsgálatán alapuló módszerek is. E módszerek alkalmazásának előfeltétele a csak egy adott kristályhoz alkalmazható speciális maratási technológia kidolgozása. Ezenkívül az anyagkioldási sebesség irányfüggése az adott kristály esetén is erős kell legyen, hogy a reflexiós fényszórási kép jól kiértékelhető legyen. Hátrányuk továbbá az, hogy az intenzív nyalábú, jól kollimált lézerekkel a fényszórási kép vizsgálata nem végezhető el, mert a képet a koherens lézernyaláb alkalmazása miatt fellépő fényzaj elmossa. A fenti módszerek hátrányainak kiküszöbölésére olyan eljárás és berendezés létrehozását tűztük ki célul, amellyel az akusztooptikai egykristályok orientálása 176840
