176814. lajstromszámú szabadalom • Hagymaszártépő berendezés
5 176914 6 — az erős összenyomásnak bizonyos öntisztító hatása is van, — a fémbordák lehetővé teszik az elpiszkolódott hengerek fémkaparó szerszámokkal erőteljes módon, kézzel vagy gépesítve (pl. motoros drótkefével) való tisztítását, — a szártépési elv döntő lényege a háromszoros bordafogásban van, amely szerint az egyik hengeren levő valamelyik két borda közé a másik hengeren levő egyik magányos borda belenyomódva, többszörösen beletöri a szárat és ezt a vastagabb szár sem tudja kilazítani. A már említett „előresietést” meggátolja a bordapár közé beülő helyzet. A hengerpárok —• csatornák — sokszorozásával gyakorlatilag tetszés szerinti teljesítményű gép építhető. A kivitelezett gép el van látva a hagymaterményt rávezető, a szártépett hagymát elvezető és a letépett szárakat, szennyeződést elvezető berendezésekkel. Ilyenformán a szártépő gép mindig gépcsoportban, gépsorban üzemel. Egyébként, saját vázára épített gépi erő hajtja, és lábain, az üzemépület padozatán áll. A találmány részletes leírását az ábrák alapján adjuk : 1. ábra: a hagymaszártépés elvét mutatja, 2. ábra: a hagymaszártépő gépet mutatja két nézetben, többcsatornás kivitelben, 3. ábra: egy hengerpár részletes kivitelét, valamint a hajtást mutatja két nézetben. Az 1. ábra bal oldali részletén látható, amint az 1 hajtóhenger és a 2 hajtott henger közé bekerült 3 hagyma szárát a 4 hajtóborda-pár és a magányos 5 hajtott borda közrefogja, megtöri és a hengerek forgása folytán megfeszíti. Az ábra középső részletén a megfeszített szár még mindig fogva a 4 hajtóbordák egyik bordájával, a jobb oldali ábrarészleten pedig az elszakadás látható. Az 1 hajtóhengeren 6 db 3 hajtóborda van ábrázolva. Bármelyik kettő bordapárat képezhet. Az 5 hajtott borda pillanatnyi túlterhelésnél biztonságból kiugorhat, utána bármelyik 4 hajtóborda-pár közé visszakerülve egyenértékű helyzetbe kerül. A 2 hajtott henger a rárajzolt nyíl irányából rugóerővel van nyomva a fix helyzetben forgó 1 hajtóhengerhez. A felütközés a bordák tetején történik. A 2. ábrán a 6 adagológép a 3 hagymát rendezetlenül adagolja az 1 hajtó és 2 hajtott hengerek által kialakított „csatornákra”. Ezek között 7 választó rudak vannak a 3 hagyma sorbaterelése céljából. A menetirányba nézve lejtős helyzetű csatornákon a 3 hagyma rendszertelenül gurulni kezd, amelynek folytán szára előbb-utóbb a hengerek közé kerül, azok pedig az ismertetett módon a szárat letépik. A szárat a gép belsejében összeterelve 8 szállítószalagon eltávolítják. A szártalan hagyma a hengereken végig gurulva 9 további gépen távozik más műveleti helyre. A gépet a 10 motor hajtja az ábrán látható, de nem részletezett áttételeken keresztül, amelynek vége az 1 hajtott hengereken levő 11 lánckerék. Az áthajtás a 4 hajtóborda közvetítése folytán kerül a 2 hajtott hengerre. A viszonylagosan egyenletes járás érdekében a bordák 12 menetemelkedése lényegesen kisebb, mint 13 hengerhossz, vagyis a henger hosszúságá- 5 ban mindig legalább két ponton támaszkodnak a hengerek a bordák közvetítésével egymásnak. Ily módon legalább „kétfog” kapcsolat is létrejön és a henger nem billeg. A 2 hajtott hengert a 14 billenőkar tartja a két végén 10 csapágyazva és a 15 húzórugó hatására szorul az 1 hajtótengelynek. Mozgása az íves két végű nyíl iránya szerint lehetséges. A hengertest átmérője a bordák átmérője, a bordák száma között gyakorlatilag kikísérletezett összefüggés 15 van. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a 4 hajtóbordapár jelzett 16 középtávolsága között a hajtott borda meghatározott hézaggal lötyögjön. Ennek mértéke fenti összefüggések eredménye. Ily módon a 4 hajtóbordapár 16 középtávolsága a benyúló 5 hajtott borda átmérő két- 20 szeresénél nagyobb, de háromszorosánál kisebb. Ugyanis ha kicsi a hézag, a hagymaszár nem fér bele, ezért szétnyomja a hengereket, ha nagy a rész, a szármegtörés nem elég éles, tehát nem szakad el; kicsúszik. Az összefüggések alapján építendő gépnek olyan gya- 25 korlati korlátái vannak, amely kénytelen figyelembe venni az illető terményt, illetve annak átmérőben mért egyedi nagyságszórását. A szórás alatt a betakarított legkisebb és legnagyobb darabokat értjük. A gépek méretezése ezek átlagos nagyságára történik. 30 Magyarországon napjainkban termesztett vöröshagyma átlagméretét 045 mm-re vesszük. Szabadalmi igénypontok 35 1. Hagymaszártépő berendezés, amelynek vázra csapágyazott fémhengerpárjain fémből készült, kiálló bordák vannak nagy emelkedésű bal-jobb menetszerűen felerősítva, a hengerek közül egyiknek motorhajtás csatlako- 40 zásra alkalmas hajtóeleme van, a másik henger rugóerővel nyomódik hozzá, és ellentétes értelmű menetemelkedésénél fogva attól áthajtást kaphat, azzal jellemezve, hogy hajtótengelyének (1) páros számú hajtó bordái (4) a tengely középpontra nézve páronként szim- 45 metrikusak, és a henger kerületén mért középtávolságuk (16) a hajtóbordaátmérő (5) kétszeresénél nagyobb, de háromszorosánál kisebb, hajtott tengelyén (2) levő hajtóbordák (5) száma páros, szamuk legalább kettő, elhelyezésük hengerközéppontra szimmetrikus. 50 2. Az igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hajtó és hajtott hengereinek bordái körkeresztmetszetű hegeszthető acélból vannak, átmérőjük bármelyik henger átmérőjének 1/4 és 1/5 része között van. 55 3. Az 1—2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hengereinek átmérője a feldolgozandó hagyma termény átlagos nagyságméretének közelében van. 3 rajz, 3 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.1427.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3
